Önkormányzati bérlakások közüzemi költségeinek áfája

Kérdés: Önkormányzatunk az önkormányzati bérlakások bérleti díját áfamentesen számlázza a lakóknak. Ugyanakkor a közüzemi költségeket (villany, víz stb.) a bejövő számlában foglalt adókulccsal számlázzuk, és így a bejövő számla áfáját levonjuk. Helyes-e a gyakorlatunk?
Részlet a válaszából: […] ...1-jétől a vázolt gyakorlatnem helyes. Az Áfa-tv. rendelkezései értelmében az ingatlan-bérbeadáshozkapcsolódó közüzemi költségek "továbbszámlázása" során az alábbiak szerint kelleljárni:Az Áfa-tv. 259. § 4. pontja úgy rendelkezik, hogy azáltalános forgalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 17.

Térítésmentesen átadott ingatlan közüzemi költségeinek áfája

Kérdés: Önkormányzatunk több – önállóan gazdálkodó jogi személynek minősülő – költségvetési és egyéb szervnek biztosít a működéséhez térítésmentesen ingatlant, azonban az ingatlan közüzemi költségeit a használóval megtéríttetjük. Kérdésünk, hogy kell-e emiatt számlát kiállítanunk, valamint hogy milyen adómérték alá tartozik a közüzemi költség továbbszámlázása?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat által a különböző – jogi személynek minősülő– költségvetési és egyéb szervek felé térítésmentesen használatba adottingatlanok használatával kapcsolatos költségek megtérítése az Áfa-tv. 259. § 4.pontja szerinti bérbeadás ellenértékének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 17.

Szeméttelep karbantartásának fordított adózása

Kérdés: Önkormányzatunk szeméttelepet működtet társulásban két másik községgel. A szeméttelep-karbantartási feladatot ellátó vállalkozó evás, alanyi adómentes, de továbbszámlázásnál áfát is szerepeltetünk a számlán. Hogyan történik a számla kiállítása az evás vállalkozó esetében és továbbszámlázás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...olyan szervezetnekszámlázza tovább a szeméttelep karbantartását, amelyik szintén áfaalany,illetve aki tud fordítottan adózni, akkor a továbbszámlázás is a fordítottadózás alá esik. Az új Áfa-tv. 15. §-a szerint, ha az adóalany valamelyszolgáltatás nyújtásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Telefonhasználat továbbszámlázása

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervként a dolgozók magán-telefonbeszélgetéseinek egy részét közvetített szolgáltatásként továbbszámlázzuk részükre, de nem minden magánbeszélgetés kerül kiszámlázásra. (A magánbeszélgetések kóddal kerülnek elválasztásra a hivatali célú beszélgetésektől.) Önállóan gazdálkodó szervezetként működünk, amelyik mind adóköteles, mind adómentes tevékenységet egyaránt folytat. Van ezenkívül egyéb közvetített szolgáltatásként továbbszámlázásra kerülő telefondíj is, pl. a bérbe adott helyiséget bérlő telefonköltsége. Hogyan kell a telefondíj áfáját helyesen elszámolni? Pl. 1200 forint bruttó telefonszámla, 200 forint magánbeszélgetési díj, melyből 100 forint továbbszámlázásra kerül, 100 forint pedig nem, továbbá van még 100 forint egyéb közvetített szolgáltatás (a bérbe adott helyiségben lévő telefon díja).
Részlet a válaszából: […] ...kívüli célra igénybe vettszolgáltatásnak minősül (mint a kérdésben szereplő 100 forintnyimagánhasználat, amely nem kerül továbbszámlázásra), amelyre jutó áfa ezen okbólle nem vonhatónak minősül.Ha nem volt magánhasználat, illetve volt, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 14.

Előző években előírt továbbszámlázott szolgáltatások elszámolása

Kérdés: Közvetített szolgáltatásokkal kapcsolatban: – A módosított pénzforgalmi szemléletű könyvelés miatt van-e kötelező megfeleltetés a továbbszámlázott kiadások és bevételek között, vagyis tárgyévi továbbszámlázott kiadással szemben csak tárgyévi továbbszámlázott bevétel lehet? – A 914. Továbbszámlázott szolgáltatások bevétele számlára kell könyvelni az összes tárgyévben befolyt bevételt, függetlenül attól, hogy tárgyévi, illetve előző évi továbbszámlázott kiadás megtérítéséről van szó? – Ha előző évben továbbszámlázott kiadás térül meg a tárgyévben, akkor esetleg a 91229 Egyéb sajátos bevétel teljesítése számlára könyvelendő?
Részlet a válaszából: […] A továbbszámlázott szolgáltatásoknál kizárólag a 283.Államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshozkapcsolódó követelések és a 284. Államháztartáson kívülre továbbszámlázott(közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó követelések, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 3.

Telefon áfájának visszaigénylése

Kérdés: Önállóan gazdálkodó önkormányzati költségvetési szerv vagyunk, adóköteles és adómentes tevékenységet egyaránt folytatunk. A dolgozók a magán-telefonbeszélgetéseiket kóddal elválasztják a hivatalos telefonbeszélgetéseiktől, és a magán-telefonbeszélgetéseket továbbszámlázzuk a dolgozók felé (közvetített szolgáltatás), de nem minden magánbeszélgetést. Van a dolgozók magánbeszélgetésén kívül egyéb közvetített szolgáltatásként továbbszámlázott telefondíj, pl. a büféhelyiséget bérlő telefonszámlája. Hogyan kell a telefondíj áfáját helyesen megbontani? Pl. 100 Ft bruttó telefonszámla, 20 Ft magánbeszélgetési díj, melyből 10 Ft továbbszámlázásra kerül, 10 Ft pedig nem, és 10 Ft egyéb közvetített szolgáltatás, pl. büfé. Melyik helyes: 1. 100 Ft bruttó telefondíj: 100-20 Ft (ez egyrészt a 10 Ft továbbszámlázott dolgozói magánbeszélgetés, 10 Ft pedig az egyéb közvetített telefonszolgáltatás, pl. büfé), ez a 20 Ft-ra eső áfa levonható áfa. 80 Ft-24 Ft a 80 Ft 30 százalékának áfája, az Áfa-tv. 33. § (4) bek. alapján nem vonható le, áfamentes. Az 56 Ft-ra eső áfa arányosításba vonható áfa. 2. 100 Ft bruttó telefondíj-20 Ft (összes közvetített szolgáltatásra jutó áfa, levonható áfa), 80 Ft-10 Ft (a tovább nem számlázott dolgozói magánbeszélgetések díjára jutó áfa, le nem vonható áfa), 70 Ft-21 Ft [ez le nem vonható áfa, a 33. § (4) bek. alapján] 49 Ft-ra jutó áfa arányosításba vonható áfa.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 33. § (4) bekezdése értelmében a helyi éstávolsági távbeszélő-szolgáltatás (SZJ 64.20.11 és 64.20.12),mobiltelefon-szolgáltatás (SZJ 64.20.13), továbbá az internetprotokolltalkalmazó beszédcélú adatátvitel (SZJ 64.20.16-ból) igénybevétele esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 3.

Csoportos személyszállítás

Kérdés: Cégünk Budapest közigazgatási határán kívül található. A dolgozók térítés nélkül kapnak bérletet olyan buszjáratra, amely a munkáltató telephelye és Budapest között közlekedik. Ezt a szerződéses járatot egy vállalkozó üzemelteti, és cégünk a vállalkozótól "buszbérlés továbbszámlázása" megnevezéssel kap számlát a szolgáltatásról. Erre a buszra kizárólag a buszt üzemeltető vállalkozóval szerződést kötő munkáltatók vehetnek bérletet. Kérdésünk, hogy a juttatást milyen adókötelezettség terheli, és beletartozik-e az adóköteles béren kívüli juttatások körébe?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben négy vagy négynél több munkavállaló szállításárólkülönjárat használatára jogosító bérlet formájában gondoskodnak, abban azesetben megvalósul a személyijövedelemadó-törvény szerinti csoportosszemélyszállítás. (Szja-tv. 3. § 63. pont.) A csoportos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 2.

Iskolai étkeztetés

Kérdés: Önkormányzati iskola vagyunk, saját konyhánk tavaly megszűnt, az étkezést a város diákélelmezési konyhája segítségével oldjuk meg "vásárolt élelmezés" jogcímen. A diákok nálunk csak a térítési díjat fizetik be, mi viszont a rezsivel növelt összeget fizetjük ki a diákélelmezésnek. Az áfabevallás tekintetében hogyan járunk el helyesen akkor, ha az önkormányzati támogatást nem címzett támogatásként folyósítják? (Negyedéves bevallók vagyunk.) Egyáltalán képezhetünk-e levonható adót? a) Ha igen, akkor a teljes "vásárolt élelmezés" számlák alapján, vagy a diákok befizetéseivel arányosan? Előbbi esetben, ha a teljes összegű "vásárolt élelmezés" kapcsán kiállított számlák alapján helyezem levonható részbe az összegeket, akkor a levonható rész nagyobb, mint a fizetendő, ami szerintem logikátlanság (még ha a mi intézményünknek ez kedvező is lenne). b) Utóbbi szerint az ún. nagy arányosítási képlettel számolva képzem a levonható adót, amit a bevallás megfelelő sorába beírva csökkentem a fizetendő részt (azaz az adó így is fizetendő marad). c) A harmadik lehetőség szerint egyáltalán nincs levonható adó, csak a fizetendő résszel kell foglalkozni.
Részlet a válaszából: […] ...az iskola,mint megrendelő és a diákélelmezés közt. Az adóalany ez esetben tehát a konyhától "vásárolt"étkeztetést nyújt, melynek továbbszámlázásakor a tényleges étkező általfizetett térítés képez adóalapot, az azon felüli költségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 2.

Személygépjárművekhez igénybe vett szolgáltatások áfája

Kérdés: A hivatali gépjárművek magáncélú használatát kiszámlázzuk a munkatársaknak. Levonható-e ez esetben a személygépjárművekhez igénybe vett szolgáltatások, termékbeszerzések áfatartalma, tekintettel a továbbszámlázás tényére?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 33. § (2) f) pontja alapján nem vonható le azelőzetesen felszámított adó a személygépkocsi fenntartásához, üzemeltetéséhezkapcsolódó termékek beszerzése, szolgáltatások igénybevétele esetén, feltéve,hogy a beszerzés nem továbbértékesítési,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 20.

Telefonszolgáltatás megtéríttetése és kiszámlázása

Kérdés: Az iránt érdeklődöm, hogy mit jelent a "telefonszolgáltatás továbbszámlázása" kifejezés? Cégünknél előfordul magánhasználat, de azt a dolgozókkal megtéríttetjük. Mit kell ilyenkor továbbszámlázni? Bizonylatnak elegendő-e a nyugta?
Részlet a válaszából: […] ...fogalmazva, a telefonszolgáltatás"továbbszámlázása" azt jelenti, hogy az adóalany az általa igénybe vetttelefonszolgáltatást közvetített szolgáltatásként továbbnyújtja.A gyakorlatban ez legtöbbször azt jelenti, hogy amennyibenaz adóalany a magánhasználatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.
1
11
12
13
15