56 talált cikk a vásárolt élelmezés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk a szociális étkezők részére más önkormányzat által működtetett konyháról vásárolja meg az ebédet. Az igénybe vevők normatív támogatással csökkentett intézményi térítési díjat fizetnek. Egyes jogosult rászoruló személyek részére további kedvezményt biztosítunk, illetve vannak, akik teljesen térítésmentesen kapják az ebédet. Milyen könyvelési tételek kapcsolódnak a beszerzés, a díjbevétel, illetve a támogatás (normatív és önkormányzat által nyújtott) főkönyvi elszámolásához?

Kérdés: Főiskolánk gyakorló óvodát és általános iskolát működtet. A gyermekek étkezését külső vállalkozástól vásárolt élelmezéssel oldjuk meg. A szülőktől a főiskola szedi be az étkezési térítési díjat, amelynek áfatartalmát befizetjük az APEH felé. Az étkezési feladat ellátásához normatív támogatást is kapunk a költségvetésből. A megvásárolt étkezésről szóló számlákon szereplő áfa összegét milyen mértékben helyezhetjük levonásba? A számlában szereplő teljes áfaösszeg levonható, vagy csak a szülő által megtérített része?

Kérdés: Intézményfenntartó társulás székhelye szerinti önkormányzat mikor jár el helyesen, ha az étkezési normatívát átadja a tagintézmény telephelyén étkeztetett önkormányzat részére, vagy ha megvásárolja számla ellenében?

Kérdés: Az adótörvény változása szerint áfaköteles lett újból a gyermekétkezés az iskolában és az óvodában is. A vásárolt élelmezés összege az intézményeknél magasabb, mint amit a gyermekek befizetnek étkezéstérítésként, mert 53%-ot minden gyermeknek hozzájárulunk az étkezéséhez. Kérdésem, hogy az áfa szempontjából az adóköteles kiadás (vásárolt élelmezés) áfájából az adóköteles bevétel (étkezéstérítés gyermek után) áfáját levonva visszaigényelhető-e a kiadás magasabb összegű áfája? A vásárolt élelmezés összegét a finanszírozásból fedezzük.

Kérdés: Egy középiskola (költségvetési szerv) alapító okiratában szerepel a közétkeztetés. Az Áfa-tv. 85. § alapján tekinthető-e adó alóli mentességnek az étkezéssel kapcsolatos áfa, ha az étkezést egy gt.-ből, mint vásárolt élelmezést megveszi, és azt kiszámlázza a tanulóknak (térítési díjként)?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó közoktatási intézmény a gyermekétkeztetést vásárolt élelmezéssel biztosítja. Önköltségi áron (nyersanyagnorma + rezsi + áfa) beszerzi az élelmiszert, és továbbszámlázza az azt igénybe vevő gyermekeknek nyersanyagnorma + áfa áron. A gyermekek egy része rászorultságára tekintettel kedvezményben részesül alanyi jogon. Részükre az étkezéshez normatív állami támogatás vehető igénybe. Az intézménynek tovább kell-e számláznia a térítési díj és a kedvezmény (50, illetve 100 százalék) különbözetét, melyre az állami támogatás nyújt fedezetet, vagy bevételeit azon a szinten tervezi és teljesíti, amit a kedvezmények igénybevétele reálisan jelent? Ha a különbözetet a fenntartó és az állami támogatást igénybe vevő önkormányzat számlára kifizeti az intézménynek, áfavonzata van, ami a visszaigényelhető áfát az egyéb feltételek teljesítése esetén csökkenti, mert így magasabb lesz a beszedett áfa. Ha nem kell a fenntartó és állami támogatást igénybe vevő önkormányzatnak a különbözet áfája nem kerül be a beszedett áfába. (Bár ez utóbbi esetben az állam a nyújtott támogatás "kvázi áfatartalmát" visszavonja.)

Kérdés: Önkormányzati iskola vagyunk, saját konyhánk tavaly megszűnt, az étkezést a város diákélelmezési konyhája segítségével oldjuk meg "vásárolt élelmezés" jogcímen. A diákok nálunk csak a térítési díjat fizetik be, mi viszont a rezsivel növelt összeget fizetjük ki a diákélelmezésnek. Az áfabevallás tekintetében hogyan járunk el helyesen akkor, ha az önkormányzati támogatást nem címzett támogatásként folyósítják? (Negyedéves bevallók vagyunk.) Egyáltalán képezhetünk-e levonható adót? a) Ha igen, akkor a teljes "vásárolt élelmezés" számlák alapján, vagy a diákok befizetéseivel arányosan? Előbbi esetben, ha a teljes összegű "vásárolt élelmezés" kapcsán kiállított számlák alapján helyezem levonható részbe az összegeket, akkor a levonható rész nagyobb, mint a fizetendő, ami szerintem logikátlanság (még ha a mi intézményünknek ez kedvező is lenne). b) Utóbbi szerint az ún. nagy arányosítási képlettel számolva képzem a levonható adót, amit a bevallás megfelelő sorába beírva csökkentem a fizetendő részt (azaz az adó így is fizetendő marad). c) A harmadik lehetőség szerint egyáltalán nincs levonható adó, csak a fizetendő résszel kell foglalkozni.

Kérdés: Az 55241-1 Munkahelyi vendéglátás szakfeladaton lehet-e tervezni és elszámolni azon kiadásokat és bevételeket, amelyek az intézmény dolgozói és az esetleges vendégétkezőkkel kapcsolatosak az alábbi feltételek mellett? Vásárolt élelmezésről van szó. Az étterem és a konyha vagy melegítőkonyha az intézmény épületében van. A szolgáltató bérleti díjat fizet a konyha használatáért. Az energiaköltségeket a szolgáltató fizeti. Vagy az előbbiekben leírt szolgáltatás nem kapcsolódik a Munkahelyi vendéglátás szakfeladat megfogalmazásához, hiszen nem a munkáltató üzemelteti az éttermet? Helyesen gondoljuk-e, hogy a 93093-2 Máshová nem sorolt egyéb szolgáltatási tevékenység szakfeladat fogalom körébe tartozna? Célszerűbb lenne-e csak a saját konyhát üzemeltető intézmények által biztosított dolgozói és vendégétkezéssel kapcsolatos kiadásokat és bevételeket az 55241-1 Munkahelyi vendéglátás szakfeladaton kimutatni?

Kérdés: Segítségüket kérjük az Áfa-tv. 2006-ra vonatkozó előírásainak helyes alkalmazásához a Szociális Gondozási Központ tevékenységével kapcsolatban, az alábbiak szerint: Intézményük egyik alapfeladata szociális étkezés nyújtása, amely az Áfa-tv. alapján adóköteles tevékenység, 15%-os adókulcs alá esik. Az ellátottak étkeztetése úgy történik, hogy intézményünk megvásárolja az adott időszakra vonatkozó ebédadagot, majd a városi önkormányzat szociális ellátásokról szóló rendelete alapján az ellátottak jövedelmi viszonyaitól függő térítési díjat az igénybevevőknek kiszámlázza. Az étkezést igénybe vevők többsége a beszerzési árnál alacsonyabb térítési díjat fizet, a különbözet beépül az intézmény költségvetésébe, és ezt a fenntartó városi önkormányzattól támogatásként kapjuk meg. A vásárolt élelmezés áfájának összegét levonásba helyezzük. Intézményünk a szociális étkeztetésen kívül más áfaköteles tevékenységet nem végez. Kérjük szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az étkezés beszerzési (áfát tartalmazó) ára és az ellátottak által fizetendő (áfás) térítési díj különbözete az Áfa-tv. 22. § (2) bekezdés szerinti szolgáltatásnyújtás ellenértékének minősül-e, adóalapot képező államháztartási támogatás-e, illetve az előzőekben leírt tevékenységgel kapcsolatban kapott finanszírozás árat közvetlenül befolyásoló támogatásnak minősül-e? Intézményünk havi áfabevalló.

Kérdés: Önkormányzati iskola vagyunk, nincs saját konyhánk, az étkeztetést támogatásból "vásároljuk". Ezt a támogatást nem címzetten kapjuk. 1. Beírható-e az áfabevallás 50. sorába a 15%-os vásárolt élelmezés és annak áfája? (Az élelmezés áfáját elkülönítjük nyilvántartásainkban). 2. Ha nem, és csak az arányosítással levonható áfaalap és áfa szerepel az 53. sorban, akkor a beszedett térítési díjakkal szemben hol van a vásárolt élelmezés számlákban – általunk – kifizetett áfa beszámítva? 3. Az arányosítás képlete megfelel a törvényben meghatározottaknak? AK étk. tér. (nettó) gyermek + felnőtt + AK bevételek (nettó) (terembér) = 0,... (arányszám) AK étk. tér. nettó + AK egyéb bevétel (nettó) + AM bevétel + 3 havi teljes finansz. (bér + dologi) Arányszám x kiadások összes áfája = X forint Az 53. sorba beírandó áfa (levonható áfa) = X forint (ezer forintban)