Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2009. szeptember 29-én (119. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2471

[…] nem jelenti azt, hogy a vásárolt ételt terhelő adó csak olyan nagyságrendben lenne levonható, mint amennyi a kedvezményes térítési díjra jutó adóösszeg. Így előfordulhat, hogy összességében kevesebb fizetendő adó keletkezik a kedvezményes térítési díjak miatt, mint amennyi levonható adó képződik a vásárolt étkezést terhelő adóból, mivel a főzőkonyha a főiskola felé feltehetően teljes áron számlázza ki az ételadagokat. Emellett figyelemmel kell lenni arra, hogy amennyiben 100%-os térítésidíj-kedvezményre jogosult gyerekek is vannak az étkezők között, akkor az "ingyenesség" okán, ezen gyermekek részére beszerzett ételadagokat terhelő adó nem vonható le az Áfa-tv. 120. §-a és 123. §-a értelmében. Amennyiben levonására valamilyen okból mégis sor került, akkor az ingyenes (100%-os kedvezményes) étkeztetés után áfafizetési kötelezettség keletkezik, az Áfa-tv. 14. §-a alapján. Ebben az esetekben az adó alapját az Áfa-tv. 69. §-a alapján kell meghatározni, amely szerint abban az esetben, ha az ingyenesen nyújtott szolgáltatás után az adóalanynak adófizetési kötelezettsége keletkezik, a fizetendő adó meghatározásánál az adó alapja az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül. Az adóalap megállapítása és így az ingyenes étkeztetés adóztatása és a térítési díj ellenében nyújtott étkeztetés adóztatása azonos elvi alapokon kell, hogy történjen, azaz lényeges, hogy az ingyenesen étkezők után ne keletkezzen több fizetendő adó, mint amennyi a teljes összegű térítési díjat fizető étkezők után felmerül. Mivel a Gyt. 148. § […]