196 talált cikk az adatszolgáltatás kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat költségvetési rendeletében hogyan kell kimutatni a gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények előirányzatait? Az önkormányzati költségvetésben az intézmények a gazdasági szolgáltató igazgatóság számaiban szerepelnek. Helyes-e ez, hiszen önálló jogi személyekről van szó, nem a GSZI vezetője dönt az előirányzatokról, hanem az intézményvezető. A költségvetésben kimutatható-e külön-külön mindegyik, vagy úgy, hogy GSZI összesen? Hogyan kell erre az esetre alkalmazni az Ávr. 17. §-ának (1) bekezdését?

Kérdés: Az Infotv. 29. §-ának (3) bekezdése alapján az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az adatigénylés teljesítéséért – az azzal kapcsolatban felmerült költség mértékéig terjedően – költségtérítést állapíthat meg, amelynek összegéről az igénylőt az igény teljesítését megelőzően tájékoztatni kell. Van-e áfavonzata az adatszolgáltatással kapcsolatban felmerült költségtérítésnek (munkaerő-ráfordítás költsége, nyomtatási költség stb.)?

Kérdés: Egy község önkormányzata és intézményei 2015. évi beszámolójában a forrásoldalon kimutatott bérek passzív időbeli elhatárolása nem a forrás-oldalon lévő mérleg szerinti eredmény számlán lett lecsökkentve, hanem tévesen az eszközoldalon, a december havi illetmények, munkabérek elszámolása soron lett kimutatva. A 2015. évi beszámolóban még nem volt beépítve a pénzkészlet-szabály, valamint az adatszolgáltatás ellenőrzésénél sem derült ki a téves könyvelés. A 2016-os évben levezetésre került a december havi illetmények, munkabérek elszámolásán kimutatott összeg, amelyet jelenleg a mérleg szerinti eredmény tartalmaz. Mivel ez az összeg levezetésre került, ezért a KGR K11 rendszer a 2016. évi beszámolóban hibaként jelzi a pénzkészlet-egyezőséget. Az összeg más módon való kivezetése negatív irányban befolyásolja a maradványkimutatás összegét. Kérjük állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy lehetséges-e olyan rendezés, hogy ez csak a pénzügyi számvitelt érintse, és a költségvetési számvitelben ne jelenjen meg, azért, mert az intézményeknél nincs maradvány, és probléma lenne a negatív maradvány.

Kérdés: A polgármesteri hivatal számviteli szabályzatainak hatálya kiterjeszthető a gazdasági szervezettel nem rendelkező intézményekre is? A gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények esetében minden pénzügyi-számviteli feladatot a polgármesteri hivatal lát el (a pénztár kezelésétől kezdve a nyilvántartások vezetésén át a beszámolókészítésig). A hivatal és az intézmények közötti munkamegosztási megállapodásban is rögzítve van, hogy a számviteli feladatokat a polgármesteri hivatal szabályzatai alapján kell ellátni az intézményekre vonatkozóan is. Az Ávr. 9. §-a (5) bekezdésének a) pontja szerint: "Az Áht. 10. §-ának (4a) és (4b) bekezdései és a (4) bekezdése szerinti költségvetési szerv az (1) bekezdés szerinti feladatait az Áht. 10. §-nak (4a) és (4b) bekezdései szerinti esetben az irányító szerv vagy az irányító szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szerv az állományába tartozó alkalmazottakkal, a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét tartalmazó megállapodásban meghatározott helyen és módon látja el." A munkamegosztási megállapodásban meghatározott "mód" véleményünk szerint lehet az, hogy a hivatal szabályzatai alapján kell a feladatokat ellátni. Az Szt. 14. §-ának (5) bekezdése szerinti szabályzatokból és a (7) bekezdés szerint szabályozandó más kérdéseket rögzítő dokumentumból áll, amelynek elkészítéséért, módosításáért az Áhsz. 31. §-ának (1) bekezdése szerinti személy felelős. Az Áhsz. 31. §-ának (1) bekezdése alapján az éves költségvetési beszámoló elkészítéséért az éves költségvetési beszámolót készítő szerv vezetője felelős. Az óvoda beszámolóját is a hivatal készíti el, az óvoda beszámolóját készítő szerv vezetője a jegyző. Tehát értelmezésünk szerint a jegyző készít szabályzatot, melynek hatálya kiterjeszthető az intézményre.

Kérdés: Egy hitelintézet a hitelezési tevékenységének bővítése érdekében megállapodást köt olyan kereskedővel, amely magánszemélyek részére értékesít tartós fogyasztási cikkeket elektronikus (online) felületen keresztül. A felek közti megállapodás értelmében az ügyfeleknek a kereskedő weboldalán kiválasztott termékek megvásárlásakor lehetőségük van a hitelintézet online áruhitel- konstrukcióját kiválasztani fizetési módként. Ennek megfelelően a kereskedő a hitelintézet által végzett pénzügyi szolgáltatás közvetítőjének minősül, tekintve hogy a kereskedő tevékenysége révén elősegíti az ügyfelek és a hitelintézet közti hitelszerződés létrejöttét. A kereskedő a hitel-intézet pénzügyi szolgáltatásához kapcsolódóan végzett tevékenysége ellentételezéseként közvetítői jutalékra jogosult a hitelintézettől. A konkrét esetben a kereskedő a hitelintézet és az ügyfelek közti hitelszerződés létrejöttének elősegítése érdekében számos szaktudást igénylő, felelősségteljes feladatot lát el, amelyhez a vonatkozó jogszabályok alapján megfelelő szaktudású kollégákkal rendelkezik, valamint az MNB előírásainak megfelelően nyilvántartásba vett pénzügyi közvetítői tevékenységet ellátó regisztrációval rendelkezik. A kereskedő tevékenységének keretében – többek között – felhívja az ügyfelek figyelmét a hitelintézet hiteltermékeire, hitelkalkulátort üzemeltet saját online felületén a hitelintézet termékeihez kapcsolódóan, adatot szolgáltat a hitelintézetnek a hiteltermékekhez, ügyfélszolgálatán keresztül információt nyújt a hitelkérelmek státuszával kapcsolatban, irányítja és felelősséggel tartozik a futárok munkájáért, együttműködik a pénzmosás megakadályozásához szükséges ügyfél-azonosítás elvégzésében, hitelintézetet megillető pénzeszközt vehet át az ügyfelektől. Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti hitel és pénzkölcsön közvetítésének minősül-e, és így az a tevékenység sajátos jellegére tekintettel adómentes szolgáltatásnyújtásként kezelendő az áfa rendszerében? A kereskedő ennek megfelelően helyesen jár-e el, amikor áfa felszámítása nélkül bocsátja ki a számlát a hitelintézet felé az általa végzett hitel-, pénzkölcsön-közvetítői tevékenység ellentételezéseként járó közvetítői díjról?

Kérdés: Úgy értesültünk, hogy 2017. július 1-jétől mégsem módosult az Art. azon rendelkezése, amelynek értelmében a belföldi összesítő jelentést már a 100 000 forintot elérő áfatartalmú ügyleteket is szerepeltetni kell az áfabevallásban. Hogyan kell helyesen eljárni 2017. július 1-jétől?

Kérdés: Költségvetési szervnél számviteli, pénzügyi területen lévő státuszt megbízási jogviszonnyal be lehet tölteni?

Kérdés: Költségvetési szerv vezetője belső szabályzatban (Kötelezettségvállalás és utalványozás rendje) rendelkezik az operatív gazdálkodási jogkörök kijelölésével [Ávr. 13. § (2) bek.]. Helyesen jár-e el az intézmény, ha külön névre szóló megbízást, kijelölést nem minden esetben készít kötelezettségvállalásra, teljesítésigazolásra, érvényesítésre, mivel a kinevezés elfogadásával jogosulttá válik a belső szabályzatban szereplő jogkörök gyakorlására?

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, a kötelezettségvállalásokat (pl. közüzemi szolgáltatói szerződés) 2017. januárban a szerződés alapján a teljes összegben rögzítjük a könyvelési programban. A kötelezettségvállalás alapján a MÁK hogyan veszi számításba? Az utalásnál a kötelezettségvállalás egytizenketted részét veszi havonta, vagy egy összegben leköti az éves kötelezettségvállalás összegét?

Kérdés: Önkormányzatunk a közfoglalkoztatás keretében megtermelt zöldségeket, illetve az előállított termékeket (savanyúságokat, tésztákat) a lakosságnak értékesíti. Az értékesítés a kertészetnél, tésztaüzemben, egyéb helyeken történik. Kérdésem, hogy kell-e pénztárgépet használnunk, vagy elég a kézzel írott számla, illetve a piacon a nyugta?