593 talált cikk az adófizetés kifejezésre

Kérdés: Intézményünkben a céges mobiltelefonokat magáncélra is használják. A hivatali és magánbeszélgetéseket nem lehet elkülöníteni. A havi telefonköltségekhez 6000 Ft-tal hozzájárulunk. Az e feletti részt a dolgozó megtéríti. A telefonszámlák 20 százalékát tekintjük adóalapnak, melyet csökkentünk a dolgozó befizetésével, és ez után fizetjük meg a személyi jövedelemadót. Ebben az esetben a havi 6000 Ft hozzájárulás természetbeni hozzájárulásnak számít-e, s ezután befizetési kötelezettség fennáll-e?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. A távközlési hálózatok és nyilvános távbeszélő-állomások fenntartási és hibaelhárítási munkálataival az intézmény egy külső céget bízott meg. A szerződés szerint a külső cég csak akkor számláz, ha karbantartási munkák ténylegesen felmerültek, azzal, hogy a díjakat egy összegben, negyedévente kell fizetni a cég által kibocsátott karbantartási igazolás alapján 60 napon belül. Rendelkezésre állási díj nem merül fel. Kérdésünk, hogy folyamatosan teljesített karbantartásnál mi a teljesítés időpontja? Lehet-e a teljesítés időpontja a karbantartási igazolás dátuma vagy a tényleges fizetési határidő? Jól gondoljuk, hogy a fizetési határidő a teljesítés napja?

Kérdés: 1. Európai Unión kívüli szolgáltatások számláiban (szállás, konferencia részvételi díja stb.) szereplő áfát vissza lehet-e igényelni, ha a visszaigénylés egyéb feltételei fennállnak (áfaalanyiság áfaköteles tevékenységhez stb.)? 2. Európai Unión belülről származó, már áfát tartalmazó, illetve áfát nem tartalmazó számlákon (szállás, konferencia részvételi díja stb.) szereplő áfát vissza lehet-e igényelni, ha a visszaigénylés egyéb feltételei fennállnak (áfaalanyiság áfaköteles tevékenységhez stb.)? Amennyiben igen, akkor milyen kulccsal és mely soron kell szerepeltetni az adóbevallásban?

Kérdés: Önkormányzatunk egy frissen létrehozott épületben több, lakásként szolgáló ingatlant közös gépkocsitárolóval (mélygarázs) bérel. A hatóság a végleges használatbavételi engedélyt már kiadta ezen ingatlanok tekintetében, de az ingatlan-nyilvántartásban lakásként még nem kerültek bejegyzésre, jóllehet a bejegyeztetésre irányuló hatósági eljárás már megkezdődött. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy vajon helyesen jár el a bérbeadó akkor, amikor tárgyi adómentesen számlázza részünkre az ingatlan és a hozzá tartozó gépkocsitároló bérbeadását?

Kérdés: Önkormányzatunk kulturális, emberi jogi és kisebbségi bizottsága művészeti ösztöndíjpályázatot hirdetett, kizárólag a kerületünkben élő, állandó lakcímmel rendelkező általános és középiskolás tanulók részére. Az ösztöndíj időtartama 10 hónap. Évente legfeljebb 14 gyermek részesülhet ösztöndíjban, melynek összege 1-7. osztályos tanulók esetében havonta és tanulónként 10 000 forint, 8-12. osztályos tanulók esetén pedig havonta és fejenként 20 000 forint. A nyertes pályázókkal támogatási szerződést kötünk. A pályázati felhívást a helyi újságunkban tettük közzé. Kérdésünk, hogy ezzel kapcsolatosan az önkormányzatnak keletkezik-e valamilyen adófizetési kötelezettsége?

Kérdés: Intézményünk megállapodás alapján egy meghatározott rendezvény költségeire más szervezettől, képviselőktől támogatást kap. E támogatást a megállapodás alapján kizárólag vendéglátásra használhatjuk fel. Kérdezem, hogy az ilyen vendéglátás költsége beszámít-e az adómentesen nyújtható reprezentációs keretbe?

Kérdés: Külföldi oktatási intézmény Magyarországra küldte az alkalmazottját azért, hogy a magyarországi "testvér" intézményben szakmai segítséget nyújtson a belföldi munkatársak munkavégzéséhez. A külföldi munkavállalónak a magyar intézmény lakást bérel, és viseli annak minden költségét. Milyen adókötelezettség terheli ezt a juttatást? Ez a kérdés a magyar munkavállalók külföldi kiküldetése esetén is felmerül.

Kérdés: A polgármesteri hivatal telefonjait az alkalmazottak magáncélra is használhatják úgy, hogy a magánbeszélgetéseket egy előhívó szám alkalmazásával lehet kezdeményezni. Ezzel a módszerrel elkülönítjük a hivatali és a magánbeszélgetések költségeit. A magánbeszélgetések költségét azonban nem teljes egészében téríttetjük meg a dolgozóval, a magáncélú beszélgetések havi költségéből az 5000 forintot meghaladó részt kell megfizetniük. Adóköteles-e ez a juttatás, vagy alkalmazható a csekély értékű ajándékoknál érvényesülő adómentesség?

Kérdés: A munkavállaló a munkáltató székhelyén kívül végzi a tevékenységét, ezért a nagy távolságra tekintettel a munkáltatója lakást bérel a részére, ahol viseli a lakás teljes rezsiköltségét is. A lakásban csak a munkavállaló lakik, a családja nem költözött oda. Keletkezik-e személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség az ilyen munkásszállás biztosítása alapján?

Kérdés: Cégünk Budapest közigazgatási határán kívül található. A dolgozók térítés nélkül kapnak bérletet olyan buszjáratra, amely a munkáltató telephelye és Budapest között közlekedik. Ezt a szerződéses járatot egy vállalkozó üzemelteti, és cégünk a vállalkozótól "buszbérlés továbbszámlázása" megnevezéssel kap számlát a szolgáltatásról. Erre a buszra kizárólag a buszt üzemeltető vállalkozóval szerződést kötő munkáltatók vehetnek bérletet. Kérdésünk, hogy a juttatást milyen adókötelezettség terheli, és beletartozik-e az adóköteles béren kívüli juttatások körébe?