A közszolgálati szabályzatban nevesített juttatások

Kérdés: A szabályzatunk szerint bizonyos munkakörökhöz ruházati költségtérítést (vezetők és anyakönyvvezetők) és szemüveg-költségtérítést (2 évente, számítógép előtti munkavégzéshez kapcsolódó munkakörök) fizetünk meghatározott keretösszegben. A ruházati a költségvetés elfogadása után, a szemüveg pedig a tényleges vásárlás alkalmával kerül számfejtésre. A keret-összeget számfejtjük mint munkaviszonyhoz kapcsolódó egyéb jövedelmet, tehát adó- és járulékköteles. A költségtérítéssel el kell számolnia a köztisztviselőnek, tehát a megkapott nettó összeget kérjük számlával igazolni. Így szól jelenleg a szabályzatunk. Viszont sokan a jelenlegi szabályozások, illetve a jövőbeni szabályozások miatt adómentesek. Ez alapján dolgozónként más lehet a nettó összeg. Az egységesen felhasználható keret lehetőségét vizsgáltuk. Van arra mód, hogy ezeket az összegeket ne költségtérítésként kezeljük, hanem mint természetbeni juttatást? A közszolgálati szabályzatban is átfogalmaznánk, hogy a hivatal nevére szóló számla alapján adnánk a juttatást éves (illetve szemüveg esetén 2 éves) keret összegéig. A hivatal nevére szóló számla után pedig, mint kifizető, megfizetnénk a kifizetői szja-t és a szochót. Ebben a formában mindenki azonos összegben kapna térítést. Lehetséges, szabályos lenne így?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben különböző jogalap szerint adható, illetve kötelezően adandó és különböző adózás alá tartozó juttatásokat említ, amelyeket egyenként kell vizsgálnunk.A ruházat lehet munkaruha, amely az Szja-tv. 1. sz. melléklet 9.2. pontjában meghatározottak szerint adómentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Önkormányzat által a társulásnak adott támogatás

Kérdés: Települési önkormányzat támogatást kíván nyújtani annak a többcélú kistérségi társulásnak, amelynek maga a település is tagja. A település arra ad támogatást, hogy a társulás azt valamilyen kulturális szolgáltatás igénybevételére fordítsa a kistérség részére. A társulás összesen 300.000 Ft összegben 1000 db belépőjegyet kíván ebből vásárolni egy, a településen működő történeti-kulturális emlékparkba. A társulásnak általa fenntartott intézménye nincs. Ezeket a belépőket terv szerint átadná a többi önkormányzat részére, az önkormányzatok pedig adott esetben az intézményeik dolgozói részére. A fentiek szerint adott juttatás adómentes-e mind a társulás részéről, mind az önkormányzat részéről? Amennyiben adómentes, akkor kell-e számfejteni a KIRA-rendszerben az adott dolgozó részére mint adómentes juttatást, vagy elegendő átvételi jegyzéken átadni?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat által a társulásnak adott támogatás nem keletkeztet adó- vagy közteherfizetési kötelezettséget, mivel az átadás két jogi személy között történik, ennek nincs személyijövedelemadó- vagy járulékvonzata.A magánszemélyek részére a juttatást az az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Képernyő előtti munkavégzés

Kérdés: 2024. szeptember 1. napjától nem kötelező a munkáltatóknak üzemorvosi vizsgálatot biztosítani a munkavállalók részére. Önkormányzati hivatalunknál sincsenek üzemorvosi vizsgálatra kötelezően előírt munkakörök, ezért 2025-től megszüntettük az együttműködést a foglalkozás-egészségügyi szakorvossal, így most nincs, aki a korábbiak szerint megállapította, hogy a dolgozó részére a képernyő előtti éles látást biztosító szemüveg biztosítása szükséges lehet, és beutalót állított ki szemészeti szakvizsgálatra, melyben feltüntette a munkakört és annak leírását a szakvizsgálathoz. Egyik köztisztviselőnknek szemüveget kell cserélnie. Jelen helyzetben elegendő lehet-e egy szemészszakorvosi ambuláns lap, mely az alábbi szöveget tartalmazza: „Képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveg szükséges”? A szemüveget adómentesen szeretnénk juttatni a dolgozó részére, utólagos elszámolással (a dolgozó veszi meg, és számlával számolja el).
Részlet a válaszából: […] Az 50/1999. EüM rendelet 5. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltató köteles – a külön jogszabályban előírtak figyelembevételével – a foglalkozás-egészségügyi orvosnál kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzéséta) a képernyős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Tandíj megtérítésének adókötelezettsége

Kérdés:

A munkavállaló gyermekének tandíja korábban adómentes juttatás volt. Jól gondoljuk, hogy már nem az? Hogyan kell adózni, ha a munkavállaló gyermeke alapítványi iskolájának támogatását a cég fizeti? A cég vagy a munkavállaló nevének (esetleg mindkettőnek) kell szerepelnie a támogatási szerződésen?

Részlet a válaszából: […] A választ az adóhatóság által közzétett „a tandíj megtérítésének adókötelezettségéről” szóló tájékoztató alapján adjuk meg.A Köznev-tv. 89. §-ának (5) bekezdése – egyebek mellett – az óvodai, az iskolai neveléshez és oktatáshoz, a kollégiumi ellátáshoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Védőszemüveg költségtérítése

Kérdés: Az Szja-tv.-nek megfelelően a tükröződésmentes réteggel ellátott védőszemüveg minimális árát intézményünk megtéríti számla ellenében. A számla kizárólag az intézmény nevére szólhat, vagy ha a magánszemély saját nevére állíttatta ki a számlát, az is befogadható?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.8. pontja alapján adómentes a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz. A rendelkezés az 50/1999. EüM rendelet 6. §-a alapján a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveg esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Önkormányzati személygépkocsi magáncélú használata

Kérdés:

Önkormányzatunknál (vármegyei) az elnök és alelnökök, valamint a jegyző is jogosult az önkormányzati vagy hivatali tulajdonban lévő személygépjárművek magáncélú használatára. Az önkormányzat a cégautóadót megfizeti. Dönthet-e úgy az önkormányzat, hogy ezen személygépjárművek magáncélú használatáért nem kér semmilyen ellenértéket, hanem azt természetbeni juttatásként nyújtja? Illetve, ha úgy dönt az önkormányzat, hogy a magáncélú használat ellenértékét megfizetteti, akkor a 60/1992-es Korm. rendeletben meghatározott üzemanyagnormán kívül milyen költségeket kell kötelezően beleszámolnia?

Részlet a válaszából: […] A Gjt. szerint a cégautóadó vonatkozik arra a személygépkocsira, amely nem magánszemély tulajdonában áll, belföldi hatósági nyilvántartásba vett, magyar rendszámú személygépkocsi, és nem tartozik a mentesített körbe. Az adóalanyiság főszabály szerint a tulajdonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Cafeteriaszámla elszámolása

Kérdés: A munkavállaló adott le kultúra cafeteria-számlát, de ez a számla az ismerőse SZÉP-kártyájával lett fizetve. Ezt el lehet számolni mint adómentes cafeteriajuttatást?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.28. b) pontja alapján adómentes a kifizető által ugyanazon magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott kulturális szolgáltatás igénybevételére [muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Bizalmi vagyonkezelés

Kérdés: Egy cég vagyonrendelő bizalmi vagyonkezelésbe rendelt vagyonelemet. Ezt a vagyonelemet, tehát csak a tőkét, egy magánszemély kedvezményezett kapja meg. Milyen adókötelezettsége keletkezik a magánszemélynek?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 2023. december 30-tól hatályos 7.26. pontja szerint egyéb indokkal adómentes: a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által a kezelt vagyon, valamint a magánalapítvány vagyona terhérea) – ide nem értve az említett vagyonok osztaléknak minősülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Helyibérlet-térítés

Kérdés: Az egyik nemzetiségi önkormányzat 2 fő képviselője (nem munkavállaló) részére BKK-bérlet-térítést adna a nemzetiségi önkormányzat feladatainak ellátása céljából. Milyen adókötelezettséggel jár ez a képviselő, továbbá az önkormányzat felé? Az Szja-tv. szerint ez bérként adózó jövedelemnek, egyes meghatározott juttatásnak vagy adómentes juttatásnak számít?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 4. §-ának (2a) bekezdése szerint nem keletkezik bevétel valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog (eszköz, berendezés, jármű, munkaruházat stb.) használatára, szolgáltatás (világítás, fűtés stb.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Külföldi sportrendezvényre juttatott belépőjegy

Kérdés: Költségvetési szervünk külföldi sportrendezvényre kíván az alkalmazottjainak jegyet juttatni. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.28. pontjában foglalt adómentes rendelkezés alkalmazható-e ebben az esetben, tekintettel arra, hogy 2024. január 1-jétől módosult az Svt. 77. §-ának u) pontja szerinti sportrendezvény fogalma? Bármely országban, magyar résztvevőtől függetlenül szervezett sportrendezvényre szóló belépőjegy kifizető általi juttatására alkalmazható-e az említett adómentes rendelkezés? Ha ezekre az eseményekre a jegyvásárlási lehetőséget sorsolás útján csak magánszemélyeknek biztosítják digitális, QR-kóddal ellátott jegyekkel, akkor ebben az esetben hogyan lehet az adómentes juttatást biztosítani?
Részlet a válaszából: […] 2024. január 1-jétől sportrendezvénynek minősül a versenyrendszerben vagy azon kívül, sporttevékenység végzése céljából tartott sportesemény, verseny, mérkőzés és az azt közvetlenül megelőző másfél óra, valamint az azt közvetlenül követő másfél óra.Az Stv. idei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.
1
2
3
20