Vásárlási utalvány visszaváltása

Kérdés: Cégünk zártkörűen működő részvénytársaság formában működik (továbbiakban: társaság), a régió önkormányzataival kötött együttműködési szerződés alapján egy általunk kitalált fantázianéven papíralapú utalvány nyomtatványokat gyártat és helyez forgalomba. Az utalvány értékesítése névértéken történik, a társaság jutalékot nem számít fel, és az utalvány használata az elfogadóhelyek között költségmentes. Az utalványtulajdonosoknak lehetőségük van az utalvány visszaváltására is a társaságunknál. A visszaváltásra jogosult utalványtulajdonosnak társaságunk a kezelési költség (2 százalék + áfa, minimum 200 Ft) megfizetésével egyidejűleg visszafizeti az utalvány értékét. A társaságnak adóköteles bevétele csak a kezelési költségből (visszaváltási jutalékból) van. Az utalvány előállításához, forgalmazásához, reklámozásához történt beszerzések (pl.: nyomdai költség, tervezési díj, helyiség­bérlet, könyvelési díj) előzetesen felszámított adója levonásba helyezhető-e? Megalapozza-e a társaság adólevonási jogát az adóköteles utalvány-vissza­váltási jutaléka mint egyedüli adóköteles ellenérték?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához először is lássuk az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó főszabályt. Az Áfa-tv. 120. §-a alapján az adóalany olyan mértékben jogosult a rá áthárított előzetesen felszámított általános forgalmi adó levonására, amilyen mértékben azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Víziközművagyon átruházása

Kérdés: Két önkormányzat társulást hozott létre szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésére. A beruházás a társulás könyveiben jelenik meg. A tervek szerint a szennyvízhálózat aktiválás után "üzemeltetésre átadás"-ra fog kerülni az üzemeltető részére. Mivel az üzemeltetésre átadás során áfaköteles tevékenység valósul meg, ezért a kapcsolódó bejövő számlák áfája levonásra került. A közben hatályba lépett 2011. évi CCIX. tv. (Vksztv.) 6. §-ának (1) bekezdése szerint a víziközmű tulajdonosa csak az állam vagy az önkormányzat lehet, ezért a kiépített közművet át kell adni az önkormányzatoknak. A 8. § (4) bekezdése szerint ez közcélú adományozásnak fog minősülni. Az áfa szempontjából ez hogyan érinti az átadó társulást és az átvevő önkormányzatokat? A közcélú adományozás az Áfa-tv. szerint mentesül az áfafizetési kötelezettség alól, de csak a közhasznú szervezetnek történő átadás esetén. Befolyásolja-e ez a közcélú adományozás áfamentességét? A helyzetet bonyolítja, hogy az egyik önkormányzat az áfa alanya, a másik nem áfás. Az átadást követően az önkormányzatok fogják üzemeltetésre átadni a szennyvízhálózatot.
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) 8. §-ának (4) bekezdése az általános forgalmi adó szempontjából kimondja, hogy a térítésmentes vagyonátruházás közcélú adománynak minősül. Tény, hogy az Áfa-tv. 259. §-ának 9/A. pontja szerinti közcélú adomány fogalmának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.

Saját rezsis beruházás

Kérdés: Hogyan történik a saját rezsis beruházás esetén a munkabérek és anyagkiadások számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] A saját kivitelezésben történő beruházást a dologi kiadások előirányzata terhére fogják megvalósítani, tehát a munkabér-, az anyagkiadások és az ehhez kapcsolódó áfakiadások ellenértékének kiegyenlítése a dologi kiadások között kerül elszámolásra, majd...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.

Víziközmű-beruházás áfalevonása

Kérdés: Az önkormányzat és az önkormányzat tulajdonát képező közművagyont hasznosító, 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft. (továbbiakban: kft.) a köztük fennálló, üzemeltetésre irányuló szerződést megszüntetni kényszerült, és az önkormányzatnak a közművagyont más gazdálkodó szervezet – XY Zrt. – részére üzemeltetésre átadni. A szerződés megszüntetésének oka a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (továbbiakban: Vsztv.) 2012. július 1-jétől hatályos módosítása, amely szerint a 2012. július 30-án víziközmű-szolgáltatást végzők kötelesek 2013. május 31-ig víziközmű-szolgáltatói működési engedély iránti kérelmet benyújtani a Magyar Energia Hivatalhoz. A kft., mivel a Vsztv. 36. §-ának (1) bekezdése szerinti feltételt nem tudja teljesíteni, nem kaphat működési engedélyt, így az önkormányzatnak új üzemeltetőt kellett keresnie. A közmű­vagyont létrehozó beruházás abban az időszakban – 2004. január 1. és 2007. december 31. között – történt, amikor az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (régi Áfa-tv.) a beruházáshoz kapcsolódó beszerzési áfát nem engedte levonásba helyezni.
Az önkormányzat a beruházással létrejövő közművagyont 50 évre alapított vagyonkezelői jog alapján adta át a kft.-nek, mely átadásra tekintettel az önkormányzat nagy összegű fizetendő áfát vallott be, egyidejűleg élt az Áfa-tv. 269. §-ának (5) bekezdésében utólagosan biztosított adólevonási joga gyakorlásának lehetőségével. A fentiekkel kapcsolatban kérdezzük, hogy keletkezik-e a kft.-nek áfafizetési kötelezettsége a vagyonkezelői jog megszüntetése kapcsán? Továbbá, hogy ha az önkormányzat által fizetendő adó az ügylet meghiúsulása okán csökken, ez kihatással van-e az Áfa-tv. 269. §-ának (5) bekezdése alapján gyakorolt adólevonási jogra, amely a törvény szerint a közművagyon hasznosításából eredő fizetendő adó erejéig áll fenn? Jól gondoljuk, hogy a jogszerűen gyakorolt adólevonási jog utóbb nem enyészhet el?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 77. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján az adó alapja utólag csökken abban az esetben is, ha a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítése, a bérbeadás vagy a vagyoni értékű jog időleges használatának átengedése akár az ügyletben érintett bármely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 20.

Önkormányzati étkeztetés

Kérdés: Az önkormányzat önállóan működő intézménye az általános művelődési központ, amely saját konyhát üzemeltet. A saját konyhájában gyermekétkeztetés, szociális étkeztetés, saját dolgozó és külsős vendég ebédétkeztetése történik. A gyerme-kek egy része 100, illetve 50%-os térítési díjat fizet, egy részük ingyenesen étkezik. Az önkormányzat az ÁMK-nak a kedvezményesen étkezők támogatását intézményfinanszírozásként utalja át.
1. Az intézményfinanszírozásként átutalt étkezési támogatás az ÁMK-nál áfaköteles bevétel-e, illetve az ÁMK a saját konyha üzemeltetésének teljes költségei után levonhatja-e az áfát?
2. Az önkormányzat helyesen jár-e el a szociális étkeztetés tekintetében, amennyiben vásárolt élelmezésként megvásárolja a szociális étkezők ételadagját az ÁMK-tól, áfásan? Beszedi a szociális étkezőktől a térítési díjat áfásan. A kedvezményben részesülő szociális étkezők támogatása segélykeretből pénzforgalom nélküli kiadás, illetve bevételként lekönyveli áfásan étkezési bevételnek. Ennek alapján készíti el az önkormányzat az áfabevallását?
Részlet a válaszából: […] A fenntartó által intézményfinanszírozásként utalt támogatás nem képez áfaadóalapot az Áfa-tv. 65. §-a alapján, ezért az ilyen támogatás után nem kell általános forgalmi adót fizetni, ugyanakkor az a tény, hogy részben támogatásból finanszírozzák a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Önkormányzati ingatlanhasznosítás áfája

Kérdés: Önkormányzatunk nettó 130 millió Ft (+32,5 millió Ft [fordított] áfa) vételár ellenében vásárolt meg 2009 végén egy sporttelepet. Ezt követően az ingatlancsoport egy városi sportegyesület részére került bérbeadásra, egyúttal a sporttelep üzemeltetésére is megbízást kapott ugyanez a sportegyesület. A sportegyesület részéről az önkormányzat számára az ingatlan hasznosítási jogáért fizetett bérleti díj 250 000 Ft + áfa/hó. Az önkormányzat a sportegyesület részére 1 000 000 Ft + áfa/hó üzemeltetési díjat fizet, amelynek fejében a sportegyesület üzemelteti, karbantartja a létesítményt, a hozzá tartozó technikai berendezésekkel együtt, egyúttal pályahasználatot biztosít a városi iskolák és óvodák, valamint a polgármesteri hivatal által szervezett versenyek, találkozók céljára. Levonhatja-e az önkormányzat a vásárláskor felszámított, illetve az üzemeltetési díj kapcsán megállapított áfát?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés megválaszolásához első lépésként lássuk azáltalános forgalmi adó levonására vonatkozó, irányadó jogszabályhelyet.Az Áfa-tv. 120. §-ának a) pontja alapján abban a mértékben,amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 28.

Önkormányzati uszodatámogatás áfája

Kérdés: Y Kft. éves szinten 58 millió forint árbevételt ér el független felek részére történő jegyeladásokból, 23 millió forint árbevételt pedig a városi önkormányzat által igénybe vett szolgáltatásokból. Az önkormányzat által igénybe vett szolgáltatások a tanulók által "ingyenesen" igénybe vett tanórákra vetített uszodahasználatból, illetve a sportrendezvények uszodahasználatából tevődik össze. Az önkormányzat mint kapcsolt vállalkozás a kft. transzfer­ár-nyilvántartása alapján – összehasonlító árak módszerével – kialakított transzferárszabályzatban kimutatott áfával növelt árat fizet meg a tanulók és a sportolók uszodahasználata után, amely árak a konkurens uszodák áraihoz igazodnak. Az önkormányzat az uszoda működési költségeinek fedezetére 70 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosít a kft. részére. A társaság eredménye kevéssel a nulla fölött realizálódik. Az Áfa-tv. 123. §-ának (3) bekezdése szerinti a működési költségekre jutó levonható áfa összegét úgy arányosítjuk, hogy az 5. számú melléklet 2. pontja szerint a levonási hányad nevezőjében a működési költségekre kapott támogatás összegét szerepeltetjük, tehát a működési költségek levonható áfaösszegét csak a támogatási összeg figyelembevételével [(58+23)/(58+23+70)], 53,64% arányban vonjuk le. A fenti eljárásunk az Áfa-tv. szerint szabályos-e?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés megválaszolásához elsőként a kft. által nyújtottszolgáltatás áfarendszerbeli megítélését kell tisztáznunk, ezután térhetünk ráa levonási jog, illetve az Áfa-tv. 5. számú melléklete szerinti arányosításkérdéskörére. 1. A kft. által nyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 28.

Támogatott kutatás áfája

Kérdés: Központi költségvetési szervként működő kutatóintézet állami támogatásként működési támogatásban részesül. A kutatóintézet kutatási munkákat végez külső megbízók részére (adóköteles tevékenységként). Tételesen elkülönül mind az állami támogatás felhasználása és mind a kutatási munka terhére elszámolt előzetesen felszámított áfa. A levonási szabályok értelmében levonásba helyezhetem-e a támogatás terhére elszámolt elő­zetesen felszámított áfát?
Részlet a válaszából: […]  Az adólevonási jogát a támogatás kizárólag abban az esetbenbefolyásolja, ha az adóalany egyidejűleg folytat adóköteles és adómentes,illetve adólevonásra nem jogosító tevékenységet, amelyhez kapcsolódóan az egyesbeszerzéseinek áfáját a tételes elkülönítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 28.

Térítés nélküli eszközátadás adózása

Kérdés: Cégünk önkormányzati tulajdonban van. Jelenleg a tulajdonos döntésének megfelelően alakítjuk át tevékenységünket. Ennek keretében a kft. ellenérték nélkül ad át olyan tárgyi eszközöket, amelyek beolvadásos átalakulás során kerültek tulajdonába. (Adót ezekkel a termékekkel összefüggésben nem vontunk le.) Egyes esetekben a tárgyi eszközök átadása az azokhoz kapcsolódó kötelezettségek átvállalásával (tartozásátvállalás) történik. Keletkezik-e adófizetési kötelezettségünk?
Részlet a válaszából: […]  Azokban az esetekben, amikor a térítés nélküli átadás tárgyaolyan tárgyi eszköz, amely beolvadásos átalakulással került a kft. tulajdonába,nem egyértelmű a leírtakból, hogy azok beszerzésekor felszámítottak-e áfát,adólevonási jog kapcsolódott-e a beszerzéshez,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 28.

Áfamentesen továbbszámlázott szolgáltatás

Kérdés: Intézményünk az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti áfamentes tevékenységet folytatja, az egyéb tevékenységből származó bevételünk eddig nem érte el az 5 millió forintot, így nem jelentkeztünk be az áfakörbe, áfakódunk 1-es. Ebben az évben egy beruházás kapcsán közüzemi díjat számláztunk tovább (teljesen elkülönült fogyasztásmérők és számlák). Hogyan kell a számlát helyesen kiállítani (tudomásom szerint az 1-es kóddal rendelkező adóalany a kiállított számlában áfát nem tüntethet fel, a közüzemi szolgáltató számlája nettó + áfa)? Hogyan kell helyesen lekönyvelni a továbbszámlázott szolgáltatásból származó bevételt és kiadást (főkönyvi szám, áfaalap)?
Részlet a válaszából: […]  Alanyi adómentes adóalany az alanyi adómentesség időszakábannem tüntethet fel a számlájában és nem háríthat át áfát, ugyanakkor azelőzetesen felszámított adó levonására sem jogosult. Az alanyi adómentesadóalany nettó + áfa összegben kapja a számlát, tehát pl. 100...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.
1
11
12
13
33