Tálalókonyhával kapcsolatos kiadások áfája

Kérdés: Önkormányzatunk áfaalany, és vásárolt élelmezés keretében látja el az intézményi gyermekétkeztetési feladatokat. A vásárolt élelmezés a tálalókonyhára érkezik. Levonásba helyezhető-e a tálalókonyhával kapcsolatos kiadások áfája, mint például rezsi vagy tisztítószerek költségei, amit az önkormányzat fizet? Ha igen, akkor kell-e arányosítani a fizetősök és az ingyen étkezők végett?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 120. §-a értelmében az adóalany olyan mértékben vonhatja le a rá áthárított vagy általa megfizetett előzetesen felszámított áfát, amilyen mértékben a beszerzés adóköteles bevételszerző tevékenysége érdekében merült fel. Az intézményi étkeztetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Központi költségvetési szerv áfaarányosítása

Kérdés: Egy központi költségvetési szerv némi áfás bevétellel rendelkezik, alaptevékenységének finanszírozását az egyik minisztérium biztosítja. Az alaptevékenységét ingyenesen nyújtja. Alkalmazható-e az Áfa-tv. 5. sz. mellékletében meghatározott bevételalapú arányosítás abban az esetben, ha nincs áfamentes ellenérték? Az intézményfinanszírozás a fő forrás.
Részlet a válaszából: […] Az adólevonás olyan mértékben illeti meg az adóalanyt, amilyen mértékben a beszerzés adólevonásra jogosító tevékenységét szolgálja. A beszerzéseket tételesen el kell különíteni levonható, le nem vonható, arányosításba vonható áfára. Ezen szabály alapján, amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Bentlakásos intézmény működése – konyhaüzemeltetés áfa-visszaigénylése

Kérdés: Bentlakásos intézmény – költségvetési szerv, idősotthon – vagyunk, közel 500 fő gondozottal és 250 fő munkavállalóval. Konyhánk egy épületben található az ellátottak életterével. Nem rendelkezik elkülönített mérőórákkal a közüzemek tekintetében. Amennyiben műszaki adatokkal, számításokkal alátámasztva meghatározzuk közüzemenként a fogyasztást, ebben az esetben a konyhára jutó költségek általános forgalmi adója visszaigényelhető-e arányosítással? Pl. a bejövő víz-csatorna számlákból, ha kiszámítjuk, hogy ennek 50%-a a konyhához köthető, akkor a számla áfájának 50%-a kerülhetne arányosításba. Ugyanez a kérdés a dologi kiadásokra vonatkozóan, mint pl. munkaruha, védőeszközök, takarítóeszközök stb.
Részlet a válaszából: […] A konyha közüzemi kiadásaira a kérdésben leírt módszer teljesen megfelel az Áfa-tv. előírásainak és az Áfa-tv. arányosításra vonatkozó 123. §-ában meghatározott követelményeknek. Amennyiben a munkaruha, védőeszköz, takarítóeszközök, takarítószerek beszerzését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Dolgozóknak biztosított védőeszközök áfája

Kérdés: Levonásba helyezhető-e a dolgozóknak biztosított szájmaszk, illetve a kézfertőtlenítők beszerzéseihez kapcsolódó áfa? Van-e áfalevonási joguk azoknak, akik a vevők, ügyfelek részére biztosítanak kézfertőtlenítőt, pl. a bejáratnál elhelyezve?
Részlet a válaszából: […] A munkavégzés időtartama alatt a dolgozóknak biztosított szájmaszk, illetve a kézfertőtlenítő szappan egészségvédelmi, higiéniai követelmény, a dolgozók biztonságos munkavégzését szolgálja.Az Áfa-tv. 120. §-a alapján az adóalany olyan mértékben jogosult a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Beszerzésre jutó áfa arányosítása

Kérdés: Központi költségvetési szervként adóköteles és adómentes tevékenységet is folytatunk, ezért a beszerzéseink azon részére, amely mindkét fajta tevékenységet szolgálja, bevételarányos képletet alkalmazunk. Ez évtől új programot használunk, és most vettük észre, hogy a program nem számolt a nevezőben a támogatással, emiatt magasabb arányszámmal vontuk le év közben az áfát. Megtehetjük-e, hogy a decemberi áfabevallásban a tényleges arányszám alapján elszámoljuk a különbözetet?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 123. §-ának (3) bekezdése és az 5. sz. melléklet szerint a bevételarányos képlet számítására kétféle módszer lehetséges. Év elejétől halmozott adatok alapján számítjuk a számlálóba betudható adólevonásra jogosító termékértékesítések,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 13.

Arányosítási módszertan jövőbeni és visszamenőleges alkalmazhatósága

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett gazdasági társaság a gazdasági tevékenységét négy üzletág keretében végzi. A négyből két üzletágban kizárólag adóköteles tevékenységet folytat, míg harmadik üzletága keretében mind adóköteles, mind pedig levonásra nem jogosító adómentes közvetítői tevékenységet is végez. A negyedik üzletág végzi az előzőekben említett három üzletág könyvelését és bérszámfejtését, azonban a társaság a harmadik és negyedik üzletágát összevontan kezeli áfaszempontból. A társaság számára a beszállítók a számlákat az első és második üzletághoz, továbbá a harmadik és negyedik üzletágat egy üzletágnak tekintve, külön-külön állítják ki (például az iroda bérleti díjának számlázása három elkülönült számlán történik az üzletágak által elfoglalt külön blokkok szerint). Vannak olyan általános költségekről szóló beszerzési számlák, amelyek számlázása nem különíthető el üzletáganként, így a társaság részére az egy összegben kerül kiszámlázásra. A társaság az első és második üzletág esetében tételesen elkülöníti az adott üzletághoz rendelten számlázott bejövő számláin felmerült áfát, és ezek kapcsán teljes mértékű adólevonást gyakorol. A társaságnak áfamentes tevékenységéhez tételesen hozzárendelhető, így a levonásból eleve kizárt beszerzése is van, amelyek tekintetében a társaság nem gyakorol áfalevonást (egy tételtípus kivételével ezen beszerzések áfamentes ügyletek). A társaság a harmadik üzletághoz kapcsolódó beszerzései-nél áfa kapcsán arányosítást alkalmaz. A társaság az eddig alkalmazott arányosítási módszertana alapján kizárólag a harmadik üzletág keretében végzett adóköteles tevékenységből származó bevételt vette figyelembe a levonási hányados számlálójának meghatározásakor, és a nevezőben is a harmadik üzletág adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító tevékenységből származó bevételeit vette csak figyelembe. Vagyis a társaság egy üzletágra korlátozott, bevételalapú arányosítási módszert alkalmazott. A negyedik üzletág tevékenysége kapcsán felmerült költségek áfatartalma ez idáig a harmadik üzletág kapcsán számított levonási arány figyelembevételével került levonásra. A társaság az eddig alkalmazott arányosítási módszerről más módszerre kíván áttérni lehetőség szerint visszamenőlegesen, az alábbiak szerint:
Levonásra jogosító és levonásra nem jogosító gazdasági tevékenység végzése esetén az Áfa-tv. 123. §-a értelmében, amennyiben lehetséges, elsősorban a tételes elkülönítés szabályai szerint kell elvégeznie az adózónak az előzetesen felszámított adó megosztását.
Az első és második üzletág kapcsán felmerült előzetesen felszámított áfa tételes elkülönítését a társaság nyilvántartásai lehetővé teszik, különös tekintettel az üzletágankénti szállítói beszámlázásra. Ezért ez az eljárás álláspontunk szerint megalapozott. A levonási hányados számításakor azonban az eddigiek során a társaság nem vette figyelembe az első és második üzletág keretében végzett adóköteles tevékenységből származó bevételt, és a nevezőben sem a teljes bevételi összeget szerepeltette. Véleményünk szerint az Áfa-tv. 123. §-ának (3) bekezdése értelmében a társaság az eddig alkalmazott arányosítási módszerről áttérhet az Áfa-tv. 5. számú melléklet szerinti, általános arányosítási szabály (mint főszabály) alkalmazására, és ennek során az első és második üzletág keretében végzett adóköteles tevékenységéből származó bevételét is figyelembe veheti (mind a számlálóban, mind a nevezőben) a harmadik és negyedik üzletágak előzetesen felszámított adójának arányos megosztásakor. Ezen módszer alapján a tételes elkülönítést követően fennmaradó beszerzési számlák kapcsán valamennyi üzletág adóköteles tevékenységéből származó nettó árbevétel összevonásra kerülne, és ez a bevételösszeg képezné a levonási hányados számlálóját. A levonási hányados nevezőjében pedig valamennyi üzletág összes nettó árbevétele szerepelne. Álláspontunk szerint ez a módszertan visszamenőleges hatállyal is gyakorolható. Az ismertetett arányosítási módszertant a jövőre nézve is alkalmazhatjuk?
Részlet a válaszából: […] Az adó levonásával kapcsolatos szabályokat az Áfa-tv. VII. fejezete tárgyalja. Az Áfa-tv. 120. §-a kimondja, hogy az adóalany olyan mértékben jogosult az általa fizetendő adóból levonni az előzetesen felszámított adót, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Előzetesen felszámított adó arányosítása

Kérdés: Költségvetési szervünknél az arányosítás képlete az Áfa-tv. 5. számú mellékletében rögzítetteknek megfelelően:
- a számlálóban: az adóköteles nettó árbevételét (szolgáltatásnyújtás) és
- a nevező: a számlálóban szereplő összege + adólevonásra nem jogosító szolgáltatásnyújtás ellenértéke, és az összes támogatás (intézményfinanszírozás + átvett pénzeszközök + fenntartói támogatások) szerepel.
Állásfoglalásukat kérjük a nevezőben szereplő támogatás összegét befolyásoló tényezőkkel kapcsolatban. A költségvetési szerv az átvett pénzeszközhöz kapcsolódó és a támogatótól kapott összegek általánosforgalmiadó-részét kifizeti, a támogatásokkal elszámol. Ezenfelül még az arányszám számításánál a nevezőben is szerepelteti a támogatási összegeket, csökkentve ezzel (az adóköteles bevételhez kapcsolódó) levonható általános forgalmi adó arányszámát. Továbbá a pénzforgalom nélküli intézményfinanszírozás is torzítja az arányszámot, melyhez nem kapcsolódik adóköteles kiadás (bér + munkaadót terhelő járulékok). Ebből adódóan az intézménynél ezek az összegek nem ellenértékhez kapcsolódnak, így a jogszabály által előírtnál magasabb áfaösszeg kerül befizetésre a költségvetésbe.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 5. sz. melléklete szerinti bevételarányos képlet akkor alkalmazható, ha a költségvetési szerv egyaránt végez adólevonásra jogosító (pl. áfás ellenérték kiszámlázása, közösségiadó-mentes értékesítés) és áfalevonásra nem jogosító (közhatalmi, Áfa-tv. 85...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Bevételalapú arányosítás

Kérdés: Társaságunk az önkormányzattal kötött szerződése alapján olyan városüzemeltetési feladatokat lát el, amelyekből nem keletkezik áfaköteles bevétele. E feladatok ellátásának pénzügyi fedezetét az önkormányzattól kapott áfaalapot nem képező forrás (kompenzáció) képezi. A társaság emellett harmadik személyek megbízása alapján is végez parkfenntartási, köztisztasági (stb.) szolgáltatásokat, mely szolgáltatások tekintetében adófizetési kötelezettség terheli. Helyesen járunk-e el, ha ezen beszerzéseink levonható és nem levonható adójának megállapítására az Áfa-tv. 5. számú mellékletét alkalmazzuk oly módon, hogy az önkormányzattól kapott forrás összegét a levonási hányados nevezőjében szerepeltetjük?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. adólevonásra vonatkozó főszabályát tartalmazó 120. §-a értelmében az adóalanyt olyan mértékben illeti meg az adólevonás joga, amilyen mértékben a terméket, szolgáltatást adóköteles adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Egy általánosforgalmiadó-alany önkormányzat LEADER támogatásból ipari üzemet építtet, melyet elkészülte után bérbeadással kíván hasznosítani. A bérbe adni kívánt termelőegység műszaki tartalmában épület (ingatlan) és a termeléshez szükséges felszerelt gépsor szerepel.
1. Az önkormányzat ingatlan-bérbeadás tekintetében nem választotta az áfakötelezettséget, ez esetben meg kell-e bontania a létrehozás során ki­fizetett áfát levonható és nem levonható részre? Ha igen, milyen vetítési alapon?
2. Amennyiben az önkormányzat adókötelessé teszi a lakóingatlan-bérbeadáson kívüli (egyéb), főszabály szerint adómentes ingatlan-bérbeadási tevékenységét, akkor ezt csak 2016. január 1-jével teheti meg, avagy amennyiben 2015-ben még nem végzett ilyen tevékenységet, akkor akár az első beruházási számla vagy az első bérletidíj-számla teljesítését megelőzően is megteheti?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint önkormányzatuknál az ingatlan-bérbeadás áfamentes. A gépek és a lealapozott gépek bérbeadása a törvény erejénél fogva áfaköteles. Az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az adóalapba beletartoznak a felmerült járulékos költségek. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Traktor áfájának levonása

Kérdés: Önkormányzatunk traktort szeretne vásárolni. Milyen feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy áfaalanyként a beszerzéssel összefüggő adólevonási jogot gyakorolhassuk?
Részlet a válaszából: […] Az adólevonási jog érvényesítésének feltételeit az Áfa-tv. határozza meg.Az Áfa-tv. 120. §-a alapján abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany a beszerzett terméket, szolgáltatást adóalanyi minőségében adóköteles termékértékesítése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.
1
2
3
14