2104 talált cikk az áfa kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat új orvosi rendelőt és orvosi lakást épít, melyet a vállalkozó háziorvosnak kíván majd bérbe adni, a háziorvosi alapellátás biztosítása érdekében. A rendelő és a lakás egy ingatlanként épül meg. Az önkormányzat jogosult-e a beruházás áfáját visszaigényelni?

Kérdés: Megyei jogú városban működő, a költségvetési törvény alá tartozó kulturális központ vagyunk. Alapszolgáltatásunkat a Kult-tv. határozza meg. Ennek 76. §-a szerint feladatunk a művelődési közösségeknek helyszín biztosítása. Intézményünk eddig a nyugdíjaskluboknak, tevékenységüket ingyen nyújtó művelődési közösségeknek, szakköröknek, társadalmi szervezeteknek sokszor ingyenesen termet biztosított, ingyenes terembérleti szerződéssel. Szabad kapacitásunk függvényében a termeket térítési díj ellenében is kiadjuk. Adókötelezettséget (áfa) választottunk a bérbeadásra. A fenti esetekben, ha a közösségeknek ingyen biztosítunk termet, annak áfáját be kell-e fizetnünk? (A járulékos költségek áfáját, víz, villany stb. visszaigényeljük, arányosításra nincs lehetőségünk.) Ha áfafizetésre kötelezettek vagyunk ingyenes terembérlet esetén, köthetünk-e olyan szerződést, hogy az áfát az adott csoport köteles megfizetni, oly módon, hogy azt úgy számlázuk ki: Terembérlet: nettó+áfa = bruttó, majd kedvezmény: mínusz nettó, áfamentesen? Így a számlán csak a fizetendő áfa marad.

Kérdés: Önkormányzatunk szerződést kötött egy céggel elektromosautó-töltők üzemeltetésével kapcsolatosan. A szerződés alapján az önkormányzatot megilleti a forgalommal arányos bérleti díj teljesítésigazolás alapján. Ebben az esetben milyen áfatartalommal kell a számlát kiállítani? Mert ugyan bérleti díj szerepel a szerződésben, a bérleti díjak vonatkozásában az áfamentességet választottuk, de szerintünk ez nem egy „hagyományos” bérleti díj, és ennek még kellene, hogy legyen 27%-os áfatartalma. Mikor járunk el helyesen a számla kiállítása során, ha mentesen vagy ha áfatartalommal számlázzuk ki a díjat?

Kérdés: Társulás fenntartásában működő szociális szolgáltató központ többfajta szociális és gyermekjóléti feladatellátást végez. A szociális étkeztetést és fogyatékos nappali ellátás szolgáltatást igénybe vevők részére napi egyszeri étkeztetést is nyújt. Az intézmény nem bentlakásos, a szolgáltatást igénybe vevők az ételt elviszik, vagy házhoz szállítással kapják meg. Az intézmény nem főz, az ételt településenként más-más konyha vásárolt élelmezésként biztosítja, melyről áfás számlát kap az intézmény. 1-1 adag ebéd beszerzési ára településenként eltérő. A vásárolt élelmezés könyvelése feladatonként elkülöníthető, mint ahogy a térítésidíj-bevételek is. A térítési díjakat önkormányzati rendelet szabályozza a társult településekre vonatkozóan. Az ellátást igénybe vevők részére áfásan kiszámlázott térítési díj a jövedelmi helyzetük alapján kerül megállapításra. Ez jóval alacsonyabb összeg, mint amennyiért az intézmény azt megvásárolja. Ingyenes étkezést nem nyújtanak senki részére. Az intézménynek járó normatívát a gesztor önkormányzat igényli meg, és intézményfinanszírozás keretében biztosítja. Az intézménynél minden feladat finanszírozásra kerül, így a szociális étkeztetésre és fogyatékos személyek nappali ellátására is állami támogatást kap az intézmény. Hogyan kell helyesen megállapítani a levonható áfa összegét?

Kérdés: Intézményünk támogatja a dolgozói egészséges életmódját, ennek keretében a helyi edzőteremtől „terembérleti szolgáltatást” vásárol, mely keretében az intézményi dolgozók használhatják a konditermet. Az így kifizetett edzőtermi díj úgymond nem korlátozza a használatot és az igénybe vevők számát. Minek minősül ezen juttatás, és milyen adóvonzata van, ha nem áll rendelkezésre kimutatás, hogy ki hány alkalommal vette igénybe a konditermet?

Kérdés: Az Áfa-tv. 11. számú mellékletének 2025. január 1-jétől hatályos állapota szerint kell-e adatot szolgáltatni a kézi úton kiállított nyugtáról, amely
1. adómentes szolgáltatásnyújtáshoz, vagy termékértékesítéshez kapcsolódik, nincs benne fizetendő áfa,
2. adóköteles szolgáltatásnyújtáshoz vagy termékértékesítéshez tartozik, melyben van fizetendő áfa?

Kérdés: A biztosító kártérítését nettó összegben vagy bruttó összegben kell elszámolni a B410 rovaton abban az esetben, ha a fizetési megoszláson költség + áfa szerepel? Vagy az áfarészt a B406 rovaton kell, és ez be nem fizetendő áfa lenne?

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja fizetővendéglátó tevékenységet folytat. Lakószobának minősül-e a nappali vagy az étkező, ha a helyiségben nincs se ágy, se kinyitható kanapé? Továbbá, ha az ingatlanban több lakószoba van, de a magánszemély csak 1 szobát hasznosít fizetővendéglátó tevékenység céljára, elegendő-e 1 lakószoba után megfizetni a tételes átalányadót?

Kérdés: A 2011. évi CXXXII. törvény 51/B. §-ának (1) bekezdése alapján a magyar állam kisajátította az önkormányzat 2 felépítményes ingatlanját (hulladékudvar, kerítés, kivett iskolaépület). Az Országgyűlés úgy rendelkezett, hogy az önkormányzat tulajdonában álló, a 2. melléklet B) része szerinti ingatlanok e törvény erejénél fogva a Módtv. 4. hatálybalépésének napjával, a 2. melléklet A) része szerinti ingatlanok a Módtv. 4. hatálybalépését követő 60. napon köznevelési, valamint felsőoktatási feladatokkal összefüggő tevékenység ellátása céljára az állam tulajdonába kerülnek. Az ingatlanok forgalmi értékét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. független értékbecslő bevonásával, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. választása szerint piaci összehasonlító adatok elemzésén, hozamszámításon alapuló vagy költségalapú értékelési módszer alkalmazásával állapítja meg, és téríti meg az önkormányzat számára kártalanítás jogcímen a Módtv. 4. hatálybalépésének napjától számított 80. napig.
1. Ez az ügylet az Áfa-tv. szerint áfás vagy áfamentes ügyletnek minősül-e az ingatlanok Áfa-tv. szerinti besorolására való tekintettel? Ebben az esetben az ingatlanok forgalmi értékének megtérítése kártalanítás jogcímen az Áfa-tv. 13. § és 259. § 6. pontja alapján ellenértéknek minősül-e, vagy az ingatlanértékesítés szabályai szerint adózik?
2. Az MNV Zrt. részére kiállítandó számlán az Áfa-tv. szerint mi számít a teljesítés idejének jelen esetben? Mi a teljesítés ideje: az ingatlanok birtokba adásának napja vagy a számla kiállítását kérő rendelkező levél dátuma?
3. A birtokba adás napja 2024. 07. 23. és 2024. 07. 31. A földhivatali tulajdonjog-bejegyzés dátuma mindkét ingatlan esetében 2024. 06. 13. Az MNV Zrt. hivatalos értékbecslésről szóló kiértesítése még nem történt meg. A kártalanítás várható értéke: cca. 2,7 milliárd Ft, mely után a fizetendő áfa összege több mint 570 millió Ft. Amennyiben áfafizetési kötelezettség terheli a kártalanítás jogcímen kapott összeget, szükséges az önkormányzat tárgyhavi bevallását önellenőrizni, mely esetben önellenőrzési pótlékot vagyunk kötelesek fizetni? Van-e lehetőség arra, hogy – mivel a fenti helyzet nem az önkormányzatnak felróható okból állt elő – az önellenőrzési pótlék megfizetése alól felmentést kaphassunk? Amennyiben nincs erre lehetőség, átháríthatjuk-e ezt a fizetési kötelezettséget az MNV Zrt.-re?

Kérdés: Önkormányzatunk áfaalany, és magánszemélynek kíván eladni egy – a tulajdoni lapon szereplő „kivett lakóház, udvar” – megnevezésű ingatlant. Jelenleg nincs rajta épület, de a telek a településen belül található, beépíthető. A törvény alapján 27%-os áfával állítanánk ki a számlát, és mivel havi áfabevallók vagyunk, a következő hónapban be kell vallani az áfát. Vagy más ingatlanadózás alá esik, ha az önkormányzat elad egy ingatlant? Gondolok itt arra, hogy magánszemélyeknél, ha 5 éven belül ingatlanvásárlásra fordítja az eladó az eladásból származó bevételt, akkor a személyi jövedelemadója csökken.