154 talált cikk az anyagok kifejezésre

Kérdés: Időszakosan megjelennek nyomatdíjak a fénymásoló gépekre vonatkozóan. Amikor egy bizonyos lapszámot elér a gép, akkor a fénymásoló karbantartásával megbízott cégek kiszámlázzák részünkre. Érdeklődni szeretnénk, hogy könyvelésileg hol lenne helyes, a karbantartás között vagy az egyéb üzemeltetésnél?

Kérdés: Költségvetési intézményünk többször rendel interneten keresztül karbantartási anyagokat, amit rendelés után postán kapunk meg. A számlán az adott termék mellett külön fel van tüntetve a szállítási költség is. Ezt a költséget külön rovatra kell könyvelni?

Kérdés: Német önkormányzatunk pályázott az iskolás gyerekek nyári táboroztatására. Az étkezésüket hová kell könyvelni, és van-e fizetési kötelezettsége utána az önkormányzatnak?

Kérdés: Egy magyarországi székhelyű társaság – amely önkormányzatunk részére is gyakran szervez különféle rendezvényeket – egy prágai üzleti kiállításon, konferencián való részvételhez szükséges előkészületekkel, marketingfeladatokkal, valamint a konferencián a standok, marketinganyagok kialakításával és legyártásával bíz meg egy cseh társaságot. Milyen számlát kell kiállítania a cseh társaságnak a fent említett szolgáltatásnyújtásról:
– cseh áfával növelt számlát, mivel a kiállítás, konferencia helye Csehország, vagy
– a megrendelő székhelye határozza meg a teljesítés helyét, és így a fordított adózás szabályai szerint kell kiállítani a számlát a magyar társaság részére?
Egységes szabályozás van hatályban ezen szolgáltatások teljesítési helyére vonatkozóan az Európai Unió valamennyi tagállamában?

Kérdés: Start munka keretében saját kivitelezésben állítunk elő tárgyi eszközt, illetve végzünk felújítást. A kiszámított előállítási költségről (bérköltséggel növelt) számlát állítunk ki. Az áfát ez után a számla után megfizetjük. Mit helyezhetünk levonásba? A felhasznált anyagok áfája levonható? A bérköltségre eső áfa összege levonható vagy le nem vonható áfakörbe tartozik?

Kérdés: Nyomdától boríték, levélpapír, különböző kártyák vagy oklevelek nyomtatását rendeljük meg. A papíralapú anyagot nem mi adjuk. A díjtétel nem oszlik meg anyag- és szolgáltatási díjra, a számlát a szolgáltató nem bontja meg. Mely rovaton kell helyesen elszámolni?

Kérdés: Intézményünk – az anyagbeszerzés mellett – kis értékű tárgyi eszközöket is vásárol, előfordul, hogy "tartalékként", mely eszközöket a raktárban tartjuk addig, amíg szükség lesz rá. Ezek között vannak olyan tételeink, amelyeket 2014 előtt vásároltunk, de felhasználásra még nem kerültek. Ezeknek a raktáron lévő kis értékű tárgyi eszközöknek hogyan kell a felhasználását (raktárból való kikerülését) könyvelni a főkönyvben? A beszerzéskor milyen könyvelési lépések szükségesek?

Kérdés: Központi költségvetési szerv jogszabály szerint központi ellátó szerepet lát el, mely alapján a hadsereg más egységeinek tárgyi eszközöket (járművek, egészségügyi konténerek stb.), készleteket (egészségügyi anyagok, gyógyszerek) szerez be, és azokat térítésmentesen átadja a hadsereg más egységeinek, melyek költségvetési szervnek minősülnek, ezért ezeket a tranzakciókat ÁHT-n belüli térítésmentes átadásnak nevezik, és a 412 nemzeti vagyon változása számlával szemben könyvelik. Véleményünk szerint az Áhsz. csak nagyon korlátozott esetben engedélyezi a nemzeti vagyon változása számla használatát (költségvetési szerv megszűnése miatti feladatváltozás, vagyonkezelési jog változása stb.), ezért ezt a tranzakciót a térítésmentes átadás/átvétel szabályai szerint a 8-as, illetve a 9-es számlaosztály használatával rendkívüli ráfordításként, illetve bevételként kellene elszámolni. Jól gondolom, hogy nem helyes a fenti elszámolás?

Kérdés: A Gyvt. 151. §-ának (3) bekezdése szerint, ha a Gyvt. 151. §-ának (2b) bekezdése szerinti gyermekétkeztetést a települési önkormányzat biztosítja, akkor az intézményi térítési díjat az önkormányzat állapítja meg. A Gyvt. 151. §-ának (3) bekezdése szerint: A gyermekétkeztetés térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 2. §-ának (15) bekezdése szerint: Nyersanyag: az étel összetevője, olyan élelmiszer, amelynek az étel jellegéhez nem illő részeit konyhatechnológiai előkészítő műveletek alkalmazásával eltávolították, és fogyasztásra vagy ételkészítésre előkészítették. Nyersanyagköltség: az étel előállításához felhasznált nyersanyag nyilvántartási áron. A nyersanyagköltség tartalmazza a térítés nélkül átvett és az étel elő­állításához felhasznált mezőgazdasági termékek értékét is, mely véleményünk szerint nem lehet a térítési díj alapja. Kérdésünk, hogy helyesen jár-e el az önkormányzat akkor, ha a nyersanyagnormát úgy állapítja meg, hogy a térítés nélkül átvett, és az étel előállításához felhasznált mezőgazdasági termékek értékét nem veszi figyelembe, csak azon nyersanyagok értékét, melyekért fizetett? Ebben az esetben kinek kell engedélyezni, hogy a ténylegesen felhasznált nyersanyagok értékével – a térítés nélkül átvett, az étel előállításához felhasznált mezőgazdasági termékek értékével – a norma szerint felhasználható nyersanyag értéke túlléphető?

Kérdés: Az önkormányzat saját költségén beszerzett alapanyagokból pörköltet főz, és a vendégek számára értékesíti támogatói jegy vásárlásával. A rendezvény közterületen van. Az önkormányzat kerámiaedényeket, üvegpoharakat vásárolt, és ezt is értékesíti. A támogatói jegynek, a kerámiaedényeknek, üvegpoharaknak áfatartalmuk van-e, nyugta- vagy pénztárgép-kötelesek-e? Az önkormányzat az üvegpoharaknál a visszaváltás lehetőségét is biztosítani szeretné. A visszaváltásnak milyen szabályai vannak?