288 talált állásfoglalás a bejelentés kifejezésre

Kérdés: 2017. január 1-jétől székhelyszolgáltatás igénybevétele esetén az Art. bejelentési kötelezettséget ír elő az ilyen szolgáltatást igénybe vevő adózók számára. Helyes-e az az értelmezés, mely szerint átmeneti rendelkezés hiányában, az újonnan – a jogszabályváltozás 2017. január 1-jei hatálybalépésétől – megkötött székhelyszolgáltatási megállapodás esetében kell ezt a bejelentést megtenni az adózónak?

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, a kötelezettségvállalásokat (pl. közüzemi szolgáltatói szerződés) 2017. januárban a szerződés alapján a teljes összegben rögzítjük a könyvelési programban. A kötelezettségvállalás alapján a MÁK hogyan veszi számításba? Az utalásnál a kötelezettségvállalás egytizenketted részét veszi havonta, vagy egy összegben leköti az éves kötelezettségvállalás összegét?

Kérdés: Egy egyesület a látványcsapatsport-támogatás pályázaton elnyert összeg felhasználása segítségével új sportcsarnokot építtet. A csarnok megvalósítása részben az említett támogatásból, részben önkormányzati kölcsönből, valamint saját erő bevonásával valósul meg. A kivitelezőtől kapott számlákat az Áfa-tv. 142. §-a alapján a fordított adózás szabályai szerint vallják be. Az elkészült csarnokot az egyesület értékesíti az önkormányzat ingatlanüzemeltető vállalkozásának (üzemeltető), mivel az egyesületnek sem szakértelme, sem erőforrása nincs az üzemeltetési tevékenységre. Az értékesítés áfa felszámításával valósulna meg, mivel az egyesület az ingatlanértékesítésre és -bérbeadásra adókötelezettséget választ az Áfa-tv. 88. §-a alapján. Az egyesületnek használati joga és jelzálogjoga maradna az elkészült épületen, ezzel biztosítva a látványcsapatsport-támogatás céljainak megfelelő hosszú távú használatot. Az egyesület a csarnokot a teljes üzemeltetési idő egy meghatározott részében kívánja használni, ezért erre az időre bérelni fogja az üzemeltetőtől. A maradék időben az üzemeltető hasznosíthatja az ingatlant, de az ő kötelessége gondoskodni a hasznosíthatóság alapvető feltételeiről (pl. fűtés, világítás, takarítás, őrzés stb.). Az itt vázolt ügylettel kapcsolatban a kérdésem az, hogy helyesen jár-e el az egyesület, amikor a kivitelezőtől kapott számlákról benyújtandó adóbevallásban az általa felszámított adó mellett ugyanazt az összeget levonásba is helyezi, mivel az ingatlan-bérbeadásra és -értékesítésre adókötelezettséget választott, és így az értékesítés áfa felszámításával valósul majd meg?

Kérdés: Hitelintézetünk a hitelezési tevékenysége keretében saját jogon zálogfiókokat is üzemeltet. A?zálogfiókokban benn maradó, magánszemély ügyfelek által ki nem váltott arany zálogtárgyak értékesítése során az Áfa-tv. XVI. fejezetének 2. alfejezetében foglalt, a viszonteladókra vonatkozó különös szabályok szerint kell eljárni, és áfát nem kell felszámítani, vagy az Áfa-tv. első részében foglalt általános rendelkezéseket kell alkalmazni, és utóbbi esetben a zálogtárgyat 27 százalékos általános forgalmi adó felszámításával kell értékesíteni?

Kérdés: Az Áht. 111. §-ának (30) bekezdése a támogatási adatok kincstári monitoringrendszerben való közzétételének kötelezettségét 2016. március 1-jétől az államháztartás önkormányzati alrendszerére is kiterjesztette. Kérem teljes körű tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy mely jogcímek (rovatok), mely támogatotti kör (jogi személy, szervezet, magánszemély) és milyen összeghatár az, amelyre vonatkozóan az önkormányzatoknak adatot kell szolgáltatnia?

Kérdés: Városunk egyik lakója az alábbi kérdéssel fordult önkormányzatunkhoz. Az adózó az édesapjával vásárolt 1999-ben egy ingatlant a hozzá kapcsolódó telekkel 1/3-2/3 arányban úgy, hogy a rájuk áthárított forgalmi adót mindketten levonásba helyezték. 2005-ben az adózó és édesapja a tulajdoni hányaduk arányában beruházást hajtottak végre, melynek eredményeként emeletráépítés történt az ingatlanon. A ráépítés során felmerült áfa 1/3-át az adózó levonásba helyezte, míg édesapja levonási jogot nem gyakorolt, tekintettel arra, hogy időközben bejelentkezett az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá. 2011-ben az édesapa elhunyt, és a tulajdonát képező ingatlan 2/3 részét megörökölte az adózó úgy, hogy nyilatkozott az édesapja vállalkozásának folytatásáról. Az ingatlan 1999 óta bérbeadás keretében került hasznosításra. Az ingatlan adómentes értékesítése esetén az Áfa-tv. rendelkezései és az Eva-tv. szabályai alapján, hogyan alakul az adózó esetleges áfakorrekciója az ingatlan 2/3-os tulajdoni hányada tekintetében az adómentes értékesítés okán?

Kérdés: Hogyan szüntethető meg a közalkalmazotti jogviszony, ha a nő jogosulttá vált a negyvenéves öregségi nyugdíjra? Milyen juttatások illetik meg ekkor? Visszafoglalkoztatható-e az érintett közalkalmazottként, és ha igen, az illetményből milyen járulékokat kell vonni? Mikortól, hogyan fogják szüneteltetni az érintett nyugdíját, ha közalkalmazottként helyezkedik el a nők öregségi nyugdíjának igénybevétele mellett, illetve milyen szabályok vonatkoznak rá akkor, ha magánszférában helyezkedik el a nyugdíj mellett?

Kérdés: Magánszemélyek egy csoportja egy építési vállalkozót tervez megbízni, hogy az általuk tulajdonolt telken számukra egy társasházat építsen fel. A megbízás végrehajtása révén a magánszemélyek a megépült és használatbavételi engedéllyel rendelkező házban az egyes lakások tulajdonosaivá válnak, ezért teljesül az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja szerinti termékértékesítés. Az egyes lakások mind 150 nm nagyság alattiak, így mindegyik esetében alkalmazható az Áfa-tv. 3. sz. mellékletének 50. pontja, ezért a lakások értékesítését 5 százalékos áfa terheli. Mindazonáltal vannak olyan megépítendő objektumok, elvégzendő építészeti munkák, amelyek esetében nem határozható meg egyértelműen az alkalmazandó adómérték.
Az alábbi objektumok, építészeti munkák esetében tehát kérdésünk az, hogy azok milyen adómérték alá tartoznak:
– a társasház alatt fedett parkoló épül autóbeállókkal és tárolókkal;
– a domboldalon felépítendő ház mellett statikailag szükséges egy támfal, ehhez pedig szivárgórendszer építése a csapadékvíz és egyéb vizek elvezetésére, ezáltal a támfal statikai állapotának biztosítására, a föld megcsúszásának elkerülésére;
– a lakóház felépítéséhez szükséges elkészülniük a következő munkálatoknak: kukatároló, kerítés, útcsatlakozás, járda, közműcsatlakozás megépítése;
– az építési hatóság a lakóház mellett a kert kialakításáról is rendelkezett, az építési engedélyben előírta meghatározott növénytámfalak létesítését, valamint a kivágott fák helyett újak telepítését meghatározott mennyiségben.
A fenti munkák elvégzésére a lakóház építésére vonatkozó szerződés alapján kerül sor, azaz a vállalkozó ezeket nem tervezi külön számlázni, hanem ezek beépülnek a lakóház megépítésének árába, de kérdésként merült fel, hogy szükséges-e ezek különbontása és a kedvezményes lakókulcstól eltérő áfakulccsal való kezelése?

Kérdés: Kérem szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy egy barlang bejáratának lezárása, valamint bejárati aknájának kiépítése a fordított adózás hatálya alá tartozik-e? A munka elvégzése természetvédelmi engedélyhez kötött.

Kérdés: Önkormányzatunk 2016. június 16-án árverésre bocsátotta belterületi L-k-e-1 lakóövezetbe sorolt építési ingatlanait. Négy telek 36 000 E Ft értékben elkelt. A végleges adásvételi szerződés 2016 júliusában kerül megkötésre. Önkormányzatunk áfakörön kívüli, 1-es adószámmal rendelkezik. A kérdésünk az lenne, hogy be kell-e jelentkeznünk az áfakörbe, az eladási árnak van-e áfatartama, ha igen, hány százalékos?