286 talált cikk a bérleti díj kifejezésre

Kérdés: Ha szerződés alapján 3 évig évi kifizetéssel adott darabszámú szellemi termékre (szoftverre) vásárolok használati jogot, majd 3 év múlva ezeket szerződés szerint nem használhatom többé, valamint a szerződésben nem szerepel a bérlet, viszont szerepel a licenc szó, akkor az 1-es vagy 5-ös számlaosztályba könyvelendő? Ha 1-be, akkor mi különbözteti meg ezt a szoftverbérlettől?

Kérdés: Intézményünk önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény. Feladatellátásra a kistérségi intézménytől üzemeltetésre, használatra kapott egy gépjárművet (bérleti díj fizetése nélkül). Kérem, szíveskedjenek állásfoglalást küldeni arról, hogy az átvett gépjárművet hogyan kell nyilvántartani! Ha a 13-as számlaosztályban tartjuk nyilván, akkor a mi intézményünk és az átadó intézmény mérlegében (16. szla-osztály) is szerepelni fog. Helyes-e ez a nyilvántartási eljárás?

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlant adott el egy társaság részére. A szerződés szerint a társaság egy összeget fizetett az ingatlan átvételekor, majd a vételár maradék részét a társaság által építendő mélygarázsból, az önkormányzat részére parkolóhely átadásával volt köteles teljesíteni. Az ingatlannal kapcsolatos tulajdonjogunkat fenntartottuk a parkolóhelyek átadásáig. Azonban a társaság a mélygarázs megépítésére nem kapott engedélyt, így a kötelezettségét pénzben szeretné teljesíteni, amibe mi beleegyeztünk. Időközben a társaság az ingatlant parkolóként hasznosította. Áfa szempontjából mi a helyes eljárás?

Kérdés: Költségvetési szerv ingatlant vesz bérbe egy társaságtól. A szerződés szerint a költségvetési szervnek 3 havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot kell fizetnie biztosítékként, amely összeg a szerződés végén bérleti díjként tudható be. Esetleges károk esetén a társaság kielégítheti igényét az óvadékból, a költségvetési szerv pedig köteles azt kiegészíteni a 3 havi bérleti díj összegére?

Kérdés: Önkormányzatunk 2006. december 1-jéig közhatalmi besorolású volt. 2006 májusában értékesítettünk egy ingatlant, melynek megnevezése "művelési ág alól kivett beépített terület", amelyen lakóingatlan áll. A lakóingatlant az állam (mint akkori tulajdonos) engedélyével építették. 1969-ben földhasználati jogot jegyeztek be rá a mostani vásárló javára – az 1965. évi árrész utáni ún. "C" akció keretében az ártéren lévő telep felszámolása keretében. 1992-ben átszállással lett önkormányzatunk tulajdona a terület, melyen már állt a lakóingatlan. A lakás tulajdonosa most megvásárolta a hozzá tartozó területet. A szerződésben részletfizetési kedvezményben állapodtak meg a felek a következőképpen. Az első vételárrészt követően a vevő 60 hónapon át, minden hó 15. napjáig 5000 Ft-ot fizet. Az eladó önkormányzatunk a vételár maradéktalan kiegyenlítéséig tulajdonjog-fenntartással él. A szerződés áfatartalomról nem tesz említést. 2006 decemberében önkormányzatunk egy másik ingatlan értékesítése kapcsán 4 000 000 Ft-ot meghaladó adóköteles bevételhez jutott. Ezért be kellett lépnie az áfakörbe. Kérdéseink a következők: – Jól értelmezzük-e hogy a lakóingatlanhoz tartozó ingatlan értékesítése tárgyi adómentes? – Első értékesítésnek számít-e a jelen ügylet? – A teljesítés napja a teljes kiegyenlítés, illetve a tulajdonjog-fenntartás dátuma-e (2011. 05. 15.)? – Csak addig kell-e számlát kiállítani a törlesztőrészletekről, amíg az önkormányzat áfaalany? – Tárgyi adómentes-e ez az értékesítés, vagy ha nem, hogyan kezelhető a szerződés?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Az egyik könyvkereskedő céggel kötött szerződés szerint nekünk, mint vevőnek, legfeljebb egy évig lehetőségünk van a megvásárolt termék visszaküldésére, mely esetén a teljes vételárat visszatérítik számunkra. A fel nem használt termékeket visszaküldtük, a vételárat megkaptuk. Kell-e számlát kibocsátani?

Kérdés: A munkavállaló a munkáltató székhelyén kívül végzi a tevékenységét, ezért a nagy távolságra tekintettel a munkáltatója lakást bérel a részére, ahol viseli a lakás teljes rezsiköltségét is. A lakásban csak a munkavállaló lakik, a családja nem költözött oda. Keletkezik-e személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség az ilyen munkásszállás biztosítása alapján?

Kérdés: A tulajdonomban lévő lakást teljes egészében bérbe adom. A bérlő egy gazdasági társaság. A bérbeadás jövedelme után az összevont adóalap részeként kívánok adózni. Kérdésem, hogy figyelembe vehetem-e a bérbeadással összefüggő költségeimet a jövedelmem megállapításánál, és ennek keretében a bérbe adott lakásba vásárolt különféle berendezések – pl. televíziókészülék, videó, hűtőszekrény stb. – amortizációját elszámolhatom-e? Mennyi adót kell a bérlőnek levonnia?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Tárgyi eszközt nyílt végű lízinggel szereztünk be. Mikor lehet levonni és visszaigényelni a tehergépkocsi áfáját? Helyesen járunk-e el, ha az áfát a tárgyi eszköz átvételekor visszaigényeljük?

Kérdés: A társasház közös képviselője a ház udvarába parkoló tulajdonosoktól és külsősöktől beállási díjat szed. Költségvetési szervünk úgyszintén használja a társasház udvarát. Nem értjük, hogy a beállási díjról szóló számlán miért van áfa, ha a lakók áfa nélkül kapják a számlát?