Követelések nyilvántartásból való kivezetése, törlése

Kérdés: Önállóan gazdálkodó önkormányzati intézményként működünk. Saját bevételeinknél meglévő követeléseket milyen módon és milyen jogszabályok alapján lehet nyilvántartásunkból kivezetni? A követeléseink bérleti díjból, földbérletből, szakipari szolgáltatásból, közkutak vízdíjából, temetkezési szolgáltatásból állnak. Mi tekintendő elévült követelésnek, és változtat-e az elévülés tényén az, hogy az utóbbi években is felszólítottunk az érintettek közül néhányat tartozásának megfizetésére?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel kapcsolatban először azt kell tisztázni, hogy tartalmilag mást jelent a követelések könyvviteli nyilvántartásokból történő kivezetése, és más gazdasági esemény a követelés törlése, elengedése. Az első esetben azt az előírást kell figyelembe venni, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 16.

Kötelezettségvállalás nyilvántartása

Kérdés: Kötelezettségvállalással kapcsolatban nem eléggé világos számunkra, hogy csak az 50 000 forint felettit kell-e nyilvántartani. Az 50 000 forintos összeghatár egyedi termék vagy szolgáltatás árára vonatkozik, vagy pedig az egy helyen vásárolt több termék együttes árára? Esetleg több helyen, de egy előlegből? A helyiség bérbeadása is nyilvántartási kötelezettség alá esik?
Részlet a válaszából: […] A kötelezettségvállalási nyilvántartást a költségvetési szervnek saját hatáskörében kell kialakítani.Az 50 000 forint alatti kötelezettségvállalások a költségvetési szerv belső szabályzatában foglaltak szerint szóban is megtehetők. Ez a szabály azonban nem jelenti azt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Alanyi adómentesség választására jogosító összeghatár

Kérdés: Alanyi adómentes tevékenység választása esetén milyen bevételek számítanak a 2 millió forintos bevételi határba? Beszámítanak-e pl. a bérleti díjak, a kártérítési díjak, az árfolyamnyereség, a kamatbevételek? Vagy nem is vonatkozik ránk a 2 millió forintos értékhatár, mert óvodánk saját konyhát üzemeltet?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 49. § (2) bekezdése szerint az alanyi mentességre jogosító összeghatár 2 millió forint. Az adóalany által elszámolt, előző évi, illetve tárgyévi tényleges ellenértéknek kell a szóban forgó értékhatár alatt maradnia.E fogalom alatt nem a pénzügyileg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Bérleti díj utáni áfafizetés időpontja

Kérdés: Bérleti szerződésünk szerint a bérleti díjat negyedévente előre kell fizetni. Többletadminisztrációt okoz, ha előlegként kellene bizonylatolni, és a negyedéves bérleti időszak végén kiállítani a végszámlát, nulla adóalappal. Az évközi módosítást követően elfogadható-e, ha a szerződésben a részkifizetés időpontját jelöljük meg áfa szerinti teljesítési időpontnak, és ekkor állítjuk ki a számlát? Más szerződésnél (például: vállalkozási vagy részletvételi, illetve zárt végű lízingszerződés) is kijelölhető-e egy tetszőleges időpont áfafizetési időpontnak?
Részlet a válaszából: […] A 2003. évi XVIII. törvény 13. § (1) bekezdése az Áfa-tv. 16. § (11) bekezdését módosítja oly módon, hogy e szolgáltatásoknál az adókötelezettség keletkezési időpontja nem feltétlenül a felek közötti elszámolási időszak utolsó napja, hanem elsősorban a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 13.

Bérleti díj ellenértékének biztosítékául kapott óvadék áfakötelezettsége és nyilvántartása

Kérdés: Bérbeadásra óvadékot szedünk. Jár-e ez áfakötelezettséggel és számlázással? Költségvetési szerv esetében hogy kell az óvadékot nyilvántartani, illetve könyvelni? Az óvadék a bérleti díjak ellenértékének biztosítékául szolgál. Ha előlegként kell nyilvántartani, hová kell bevételként könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 17. §-a alapján a teljesítést megelőzően adott pénzösszegek minden olyan esetben adóztathatóak, amikor az ellenértékbe beszámítható pénzösszeget fizetnek.Az ilyen pénzösszegeket az Áfa-tv. előlegnek nevezi. Nem minősül azonban az Áfa-tv. fogalomhasználata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

A különböző jogcímeken adott munkáltatói juttatások adózási szabályai

Kérdés: A Ktv. 49/H §-a különböző jogcímű juttatások biztosítását teszi lehetővé a köztisztviselők részére. Ilyen a bővítéssel, a komfortfokozat növelésével nem járó lakásfelújításhoz nem hitelintézeten keresztül nyújtott, vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes kamatozású kölcsön, a lakhatási, családalapítási és szociális támogatás, az üdülési hozzájárulás. Ezen támogatások juttatásáról a hivatal közszolgálati szabályzata rendelkezik. Milyen adókötelezettséget eredményeznek az előzőekben felsorolt juttatások?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. a kérdésben említett juttatások adókötelezettségét nem azonosan rendezi. Van olyan juttatás, amelyik adómentes, mások adókötelesek, az adófizetési kötelezettség azonban egyes esetekben a magánszemélyt, más esetben pedig a munkáltatót terheli.LakásfelújításA...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Az általános forgalmi adó levonásának korlátozása

Kérdés: Intézetünk farsangi bált rendez, amelyen térítésért (belépődíj) dolgozóink és külsősök vehetnek részt. A rendezvényhez termet bérelünk, az ételt, italt a szomszédos vendéglátóegység szállítja, s annak alkalmazottai szolgálják fel. A rendezvényen zene szól. Úgy hallottam, hogy az új rendelkezések szerint nem lehet visszaigényelni az étterem, a zenekar, a bérleti díj áfáját annak ellenére, hogy mindenkitől belépőjegyet szedünk.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 2003. január 1-jétől hatályos 33. § (2) bekezdése szerint nem vonható le az adó élelmiszerek, italok beszerzése, éttermi, cukrászati, egyéb nyílt árusítású vendéglátó-ipari szolgáltatás (SZJ 55.40), szórakoztatási szolgáltatások (SZJ 92.33., 92.34., 92.72...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Bérleti díj számlázása 2003. január 1-jétől

Kérdés: Helyesen értelmezem-e az Áfa-tv. módosítását, ha úgy vélem, hogy 2003-tól a bérleti díjat nem lehet a részfizetés esedékességéhez kötődően számlázni. Mi a teendő?Intézményünk karbantartó műhelye külsősöknek átalánydíj fejében szolgáltat. Hogyan kell számláznunk és áfát fizetnünk 2003-ban?
Részlet a válaszából: […] 2003. január 1-jétől a folyamatosan teljesített szolgáltatások köre szűkült, azonban ezzel párhuzamosan az Áfa-tv. 16. § (11) bekezdése bevezette az elszámolási időszakhoz kötött szolgáltatások, értékesítések fogalmát.Az Áfa-tv. szerint: ha a felek által kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 18.

Külföldi lakásbérlet költségeinek kezelése

Kérdés: Külföldön munkát végző dolgozóinknak lakást bérlünk. Hogyan kell kezelni a rezsit és a garázsbérleti díjat?
Részlet a válaszából: […] A hivatali, üzleti utazással összefüggésben felmerült "szállás díja" bérelt lakás esetében a lakásbérleti díjon kívül a magánszemély ott tartózkodásával szokásszerűen, szükségszerűen összefüggő költségeket (így a szokásszerű életvitelhez kapcsolódó rezsit) is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Szociális jellegű juttatások elszámolása

Kérdés: Milyen jogcímen lehet kifizetni és elszámolni a Ktv. 49/H. § b, d, f pontjainak megfelelő juttatásokat (lakhatási, lakásépítési, -vásárlási támogatás; családalapítási támogatás, szociális támogatás)?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 49/H. §-a szerint a kérdésben megjelölt juttatások mértékét, feltételeit, az elbírálás rendjét, valamint a visszatérítés szabályait a hivatali szervezet vezetője állapítja meg. Ebben a szabályzatban kell azokat az eseteket is megjelölni, melyeket a költségvetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.
1
24
25
26