127 cikk rendezése:
111. cikk / 127 Cég telefonjának magáncélú használata II.
Kérdés: Az intézmény épületében a szabad helyiségeket bérbe adjuk. A bérlők teljes mértékben megfizetik az általuk használt telefonok költségeit – alapdíj és hívásdíj. A dolgozók részére a magánhívások az alapdíj beszámítása nélkül kerülnek kiszámlázásra, mivel az alapdíjat a bérlők megfizetik. Helyes-e ez a gyakorlat?
112. cikk / 127 Munkáltatói lakáscélú támogatás
Kérdés: A munkáltató által adómentesen nyújtható lakáscélú támogatási rendszerrel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy a munkáltató által – meghatározott feltételek szerint – hitelintézettől felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez [Szja-tv. 72. § (4) bekezdés] nyújtható (kamatmentes) lakáscélú hitelhez hasonlóan nyújthat-e a munkáltató lakáscélú vissza nem térítendő támogatást (Szja-tv. 2. sz. melléklet) is ugyanilyen, ugyanazon hitelintézettől felvett kölcsön törlesztése jogcímen?
113. cikk / 127 Fénymásoló gép beszerzésének elszámolása a régi gép értékének beszámításával
Kérdés: Intézményünk egy régi fénymásoló helyett újat vásárolt. A régi gépet leselejteztük. A kft. – akitől az újat vettük – elvitte a régit, és az új árába beszámított 60 000 forintot úgy, hogy ezt az összeget "lemínuszolta". Kérdésünk, hogy intézményünknek kellett volna-e számlát kiállítani a régi fénymásoló eladásáról? Adhat-e fenti kft. selejtezési javaslatot? Milyen értéken kerüljön az új fénymásoló bevételezésre?
114. cikk / 127 Nyelvoktatás költségeinek átvállalása
Kérdés: Intézményünk egyik dolgozója angol nyelvet tanul. A nyelvtanulás akkreditált nyelviskolában, felnőttképzés keretében folyik, amelynek költségeit intézményünk viseli. Kérdésünk, hogy a nyelvtanulás átvállalt költsége beszámít-e a munkáltatónál az adóköteles béren kívüli juttatások 400 ezer forintos korlátjába? Keletkezik-e ezzel összefüggésben intézményünknek vagy a dolgozónak adókötelezettsége?
115. cikk / 127 Bruttó elszámolás elvének alkalmazása a követelések és kötelezettségek elszámolásánál
Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy az alábbi esetben a követelés és a kötelezettség egymással szemben elszámolható-e! Intézményünk egy kft. részére átutalt egy meghatározott összeget, amely visszaérkezett, mert az időközben felszámolás alá került társaság bankszámlája megszűnt. A kft.-vel szemben azonban a visszaérkezett összegnél jelentősen magasabb összegű (amely kamatot is tartalmaz) – jogalap nélkül fel vett ellátáshoz kapcsolódó – követelésünk van. A hatályos számviteli törvény, továbbá az eszközök és források értékelésének szabályozásáról szóló utasításunk értelmében a bruttó elszámolás elve szerint a bevételek és a kiadások, ill. a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. Azonban a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 296. §-ának (1) bekezdése a beszámítás feltételeiről rendelkezik oly módon, hogy a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését számíthatja be a jogosulthoz intézett, vagy bírósági eljárás során tett nyilatkozattal. A Cstv. a Ptk. szabályaitól eltérően szabályozza a beszámítás jogintézményét, minthogy az elismert tartozások és követelések tekintetében az adós és hitelezők közötti beszámítást minden korlátozás nélkül lehetővé teszi. A követelésnek egyneműnek sem kell lennie, egyedüli feltétel az elismerés.
116. cikk / 127 Jubileumi jutalom
Kérdés: Óvoda konyháján foglalkoztatott dolgozó részére az intézményvezető 1996-ban 30 éves jubileumi jutalom kifizetésére jogosító jogviszonyt állapított meg, melynek alapján a jutalom kifizetésre került. Az idei évben 40 éves jubileumi jutalmat szeretne a dolgozó megállapíttatni, azonban kiderült, hogy a 30 éves jubileumi jutalom kifizetése nem volt jogos, mert a jogszabályban fel nem sorolt munkáltatóknál szerzett jogviszony is beszámításra került. A dolgozó szerint, ha korábban megállapították számára a 30 éves jutalomra való jogosultságot, akkor most ki kell fizetni a 40 éves jubileumi jutalmat, még ha arra nem jogosult. Kell-e most fizetnünk?
117. cikk / 127 Munkanélküli-járadék beszámítása
Kérdés: A közalkalmazott besorolásához (fizetési fokozat megállapításához) a munkanélküli-járadékban töltött időket figyelembe lehet-e venni?
118. cikk / 127 Jubileumi jutalom I.
Kérdés: Egyik alkalmazottunk előző munkahelyére – költségvetési intézménybe – 1985-ben áthelyezéssel került, így közalkalmazotti jogviszonya folyamatosan elismert volt 1967-ig visszamenőlegesen. 1997-ben megkapta a 30 éves jubileumi jutalmat. Létszámleépítés miatt jogviszonya megszűnt, majd a felmentési idő alatt új munkaviszonyt létesített egy másik költségvetési intézménynél. Jogosult-e az előzőleg elismert közalkalmazotti jogviszonyának beszámításával a 40 éves jubileumi jutalomra az elérés időpontjában, vagy esetleg nyugdíjazás esetén?
119. cikk / 127 Jubileumi jutalom II.
Kérdés: Az önkormányzat irányítása alá tartozó óvodában 1983 óta megszakítás nélkül munkaviszonnyal rendelkező dolgozónak jár-e a 40 éves jubileumi jutalom? 1983 előtt több megszakítással rendelkezik munkaviszonnyal, de nem mint közalkalmazott. A 30 éves jubileumi jutalmát megkapta.
120. cikk / 127 Katonaidő beszámítása
Kérdés: A közalkalmazott katonaidejét 1977-79-ig Ukrajnában töltötte le, munkaviszonya a bevonulás előtt megszűnt. A katonaidő leteltével újra munkába állt. A közalkalmazotti jogviszony beszámításánál figyelembe vettük az ott eltöltött munkaviszonyt, de a katonaidőt nem. Helyesen döntöttünk-e?
