122 cikk rendezése:
101. cikk / 122 Jubileumi jutalom helytelen kiszámítása jelent-e kötelezettséget a jövőre nézve?
Kérdés: Több iskolaegységből integrált intézményként működünk, s a jubileumi jutalom kifizetésének elbírálásához várjuk segítségüket. A korábban önálló egyik tagintézménynél 25 éves jubileumi jutalmat kifizettek, olyan jogviszonyok beszámításának figyelembevételével, amit a jogszabály nem tesz lehetővé. Az integrált intézménynél helyes-e, ha mi átszámoljuk a beszámítható jogviszonyokat, s ez alapján döntünk a 30 éves jubileumi jutalom kifizetéséről, vagy el kell fogadnunk a helytelenül figyelembe vett 25 évet?
102. cikk / 122 Fizetési fokozat megállapítása
Kérdés: Munkaviszony-beszámításban szeretném kérni a segítségüket. A fizetési fokozat megállapításánál mely időtartam vehető figyelembe, melyik fokozatban kell most lennie? Dolgozóm gimnáziumban tanult gyors- és gépírást, mely a bizonyítványában is szerepel. Munkaviszonyai: 1976. 07. 01.-1976. 07. 31-ig ÁFÉSZ, 1976. 08. 01.-1977. 08. 31-ig városi tanács, 1977. 09. 01.-1978. 04. 30-ig építőipari szövetkezet, 1978. 05. 01.-1981. 03. 31-ig városi tanács, 1981. 04. 01.-1992. 12. 31-ig mgtsz., 1993. 01. 01.-1993. 09. 30-ig "CS" Kft., 1993. 10. 01.-1994. 03. 31-ig "H" Bt., 1994. 04. 01.-1994. 10. 29-ig "CS" Kft., 1996. 11. 04.-1997. 05. 23-ig a munkaügyi központ által szervezett szoftverüzemeltető OKJ-s képzésen vett részt, melyről az igazolást és a bizonyítványt megkapta, 1997. 10. 03.-2007. 12. 31-ig általános iskola, 2008. 01. 01-től gazdasági ellátó intézmény (önkormányzati intézmény), ahová áthelyezéssel került. Munkái során mindenütt adminisztrátori munkát végzett.
103. cikk / 122 Közalkalmazott jubileumi jutalma
Kérdés: Jelenleg közalkalmazottként dolgozó munkavállaló munkaviszonyai: 1. Költségvetési intézmény: 1980. 08. 01.-1981. 02. 16. 2. Mgtsz: 1981. 02. 17.-1988. 12. 31. 3. Általános iskola: 1989. 01. 01.-2000. 08. 22. 4. Általános iskola: 2000. 08. 23.-2003. 01. 05. 5. Költségvetési intézmény: 2003. 01. 06-tól... Mely időszakok vehetők figyelembe a jubileumi jutalom számításánál? Mikor lesz jogosult a közalkalmazott a jubileumi jutalomra a fentebb felsoroltak alapján?
104. cikk / 122 Közalkalmazottak előresorolása
Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó megyei önkormányzat által fenntartott intézmény vagyunk. A Kjt. 65. § (1) bekezdése szerint a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. Évekkel ezelőtt néhány dolgozónk munkakörére, illetve jó munkavégzésére tekintettel munkáltatói többlet címén kapott illetményemelést. Az idei évben a fenntartó levele alapján, amennyiben egy dolgozó rendelkezik ilyennel, a soros előrelépés összegét, illetve a minimálbérre történő kiegészítést (2008. január 1-jétől) csak a munkáltatói döntésen alapuló többlet beszámításával lehet figyelembe venni. Így tehát, akinek van többlete (eddig megérdemelte), az rosszul jár, mert nem növekszik az illetménye, akinek nincs (mert eddig is magasabb volt a fizetése, vagy munkája alapján nem érdemelte ki), az pedig jól jár, mert megkapja a magasabb fokozatért járó többletet. Önök szerint így jogszerűen jár el a munkáltató?
105. cikk / 122 Tárgyi eszköz értékesítési bevételének beszámítása az új beszerzésbe
Kérdés: Intézményünk személygépkocsit vásárol a beruházás terhére, ezzel egy időben értékesít beszámítással egyet. A számlán a beszámítás miatt a fizetendő összeg a két gépkocsi közti különbség. Milyen könyvelési tételek jelentkeznek, ami pénzforgalmi, nem pénzforgalmi, illetve a tárgyieszköz-nyilvántartásban mint állományváltozás?
106. cikk / 122 Cég telefonjának magáncélú használata II.
Kérdés: Az intézmény épületében a szabad helyiségeket bérbe adjuk. A bérlők teljes mértékben megfizetik az általuk használt telefonok költségeit – alapdíj és hívásdíj. A dolgozók részére a magánhívások az alapdíj beszámítása nélkül kerülnek kiszámlázásra, mivel az alapdíjat a bérlők megfizetik. Helyes-e ez a gyakorlat?
107. cikk / 122 Munkáltatói lakáscélú támogatás
Kérdés: A munkáltató által adómentesen nyújtható lakáscélú támogatási rendszerrel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy a munkáltató által – meghatározott feltételek szerint – hitelintézettől felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez [Szja-tv. 72. § (4) bekezdés] nyújtható (kamatmentes) lakáscélú hitelhez hasonlóan nyújthat-e a munkáltató lakáscélú vissza nem térítendő támogatást (Szja-tv. 2. sz. melléklet) is ugyanilyen, ugyanazon hitelintézettől felvett kölcsön törlesztése jogcímen?
108. cikk / 122 Fénymásoló gép beszerzésének elszámolása a régi gép értékének beszámításával
Kérdés: Intézményünk egy régi fénymásoló helyett újat vásárolt. A régi gépet leselejteztük. A kft. – akitől az újat vettük – elvitte a régit, és az új árába beszámított 60 000 forintot úgy, hogy ezt az összeget "lemínuszolta". Kérdésünk, hogy intézményünknek kellett volna-e számlát kiállítani a régi fénymásoló eladásáról? Adhat-e fenti kft. selejtezési javaslatot? Milyen értéken kerüljön az új fénymásoló bevételezésre?
109. cikk / 122 Nyelvoktatás költségeinek átvállalása
Kérdés: Intézményünk egyik dolgozója angol nyelvet tanul. A nyelvtanulás akkreditált nyelviskolában, felnőttképzés keretében folyik, amelynek költségeit intézményünk viseli. Kérdésünk, hogy a nyelvtanulás átvállalt költsége beszámít-e a munkáltatónál az adóköteles béren kívüli juttatások 400 ezer forintos korlátjába? Keletkezik-e ezzel összefüggésben intézményünknek vagy a dolgozónak adókötelezettsége?
110. cikk / 122 Bruttó elszámolás elvének alkalmazása a követelések és kötelezettségek elszámolásánál
Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy az alábbi esetben a követelés és a kötelezettség egymással szemben elszámolható-e! Intézményünk egy kft. részére átutalt egy meghatározott összeget, amely visszaérkezett, mert az időközben felszámolás alá került társaság bankszámlája megszűnt. A kft.-vel szemben azonban a visszaérkezett összegnél jelentősen magasabb összegű (amely kamatot is tartalmaz) – jogalap nélkül fel vett ellátáshoz kapcsolódó – követelésünk van. A hatályos számviteli törvény, továbbá az eszközök és források értékelésének szabályozásáról szóló utasításunk értelmében a bruttó elszámolás elve szerint a bevételek és a kiadások, ill. a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. Azonban a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 296. §-ának (1) bekezdése a beszámítás feltételeiről rendelkezik oly módon, hogy a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését számíthatja be a jogosulthoz intézett, vagy bírósági eljárás során tett nyilatkozattal. A Cstv. a Ptk. szabályaitól eltérően szabályozza a beszámítás jogintézményét, minthogy az elismert tartozások és követelések tekintetében az adós és hitelezők közötti beszámítást minden korlátozás nélkül lehetővé teszi. A követelésnek egyneműnek sem kell lennie, egyedüli feltétel az elismerés.
