337 cikk rendezése:
311. cikk / 337 Pótszabadság
Kérdés: Önkormányzatunk dolgozói közül többen is járnak egyetemre és főiskolára levelező tagozaton. Tanulmányi szerződést senkivel sem kötöttünk. A konzultációra és a vizsgákra jár-e nekik pótszabadság?
312. cikk / 337 Forgatási célú értékpapír állományának kivezetése
Kérdés: Intézetünknek 150 millió forintja egy brókerháznál csődeljárás miatt benn ragadt. A mérlegünkben mint forgatási célú értékpapír mind a mai napig szerepel. Hivatalos papírok alátámasztásával szeretném kivezetni a 29311 állományi számláról. Az érvényben lévő számviteli szabályok alapján hogyan írhatom le?
313. cikk / 337 Eszközök egyedi értékelési módszerei
Kérdés: Az egyedi értékelés elvét hogyan kell a gyakorlatban végrehajtani, és milyen bizonylat fogadható el a nagy értékű tárgyi eszközök tekintetében? Intézetünknek kb. 3700 db ilyen eszköz van a tulajdonában, és ennek megközelítőleg az 50 százaléka 0-ra íródott. Sok esetben már a cég sem létezik, akitől annak idején a gépet, berendezést beszereztük, illetve ilyen vagy ehhez hasonló eszközt nem gyártanak.
314. cikk / 337 2002. évi pénzmaradvány felhasználása
Kérdés: Intézményünk 2002. évi pénzmaradványában 1 956 000 forint személyi juttatás szerepel. Szeretnénk tudni, hogy ez az összeg 2003-ban jutalom címén kifizethető-e? Ha igen, beleszámít-e a 2003. évben előírt 8 százalékos felhasználásba?
315. cikk / 337 Ingatlanok analitikus nyilvántartásának rendje
Kérdés: Az önkormányzat vagyonát a Vagyon Rt.-vel felértékeltette (az intézmény kezelésében lévő vagyont is). Az intézmény kezelésében lévő ingatlanok analitikáját az egyes intézmények vezetik, ám nem tüntetik fel a piaci értéket, mivel azt az önkormányzat nem adja meg. Helyes-e, ha a kartonon nincs feljegyezve a piaci érték?A törvényben előírt nyilvántartási kötelezettségnek nem tud maradéktalanul eleget tenni az intézmény. Pl. 1970-ben épült iskola szétbontása: telek, iskola, kerítés, kerékpártároló, garázs, számítástechnikai hálózat, riasztórendszer. Ebben az esetben ki a felelős a hiányosságért? A fenntartó, a gazdasági és kisegítő feladatokat ellátó GAMESZ vezetője, vagy a részben önálló intézmény vezetője? Az utóbbi kettőnek nincs anyagi lehetősége olyan szakember megbízására, aki ezt az értékelési feladatot elvégezné.
316. cikk / 337 Költségvetési beszámoló nyomtatványa
Kérdés: A mérlegbeszámoló üres adatlapjait a számítógépről ki tudjuk nyomtatni. A K-11-es programmal dolgozunk, melynek más formátumú űrlapjai is kinyomtathatók. Ezen a K-11-es űrlapon az adatok ellenőrzöttek és hibátlanok. A mérlegbeszámoló űrlapjait számítógépen keresztül nem tudjuk kitölteni. Az űrlapok ceruzás kitöltése, valamint gépelése sok hibára ad lehetőséget. Kérjük szíves közbenjárásukat, hogy szinkronban legyenek a K-11-es és a mérlegbeszámoló űrlapjai. A kinyomtatott K-11-es űrlapokat nem fogadják el a mérlegbeszámoló űrlapjaiként. Országosan nagyon sok időt lehetne megtakarítani azzal, ha az egyszer kitöltött és hibamentes K-11 adatlap importálható lenne a mérlegbeszámoló adatlapjaira is.
317. cikk / 337 Behajthatatlanná vált egyéb követelés leírása
Kérdés: Irodánk év végi beszámolójának (01 űrlap) mérlegjelentésében szereplő egyéb követelések (B/II./32.) sor egyrészt az iroda tevékenységéből adódó, másrészt a volt munkavállalókkal kapcsolatos peres ügyek lezárása után meghozott, jogerős bírósági ítéletekből eredő, részünkre megítélt és meg nem fizetett perköltségek, kártérítések összegét tartalmazza. Ezek esetenként 1500-10 000 forint körüliek, de előfordult már 1 000 000 forintos tétel is.Az analitikus nyilvántartás számítógépes programmal, adósonként (főként magánszemélyek) történik. Nagy részük felszólításaink ellenére sem fizeti meg a tartozását, ami több éven keresztül halmozódik és szerepel mérlegtételenként. Ezzel kapcsolatban a következőket szeretnénk megtudni:1. A mérlegben történő beállításhoz a bíróság által megítélt perköltséget el kell-e ismertetni az adóssal? 2. Ha a jogerős bírói ítélet ellenére is el kellene ismertetni, amit nem tudok végrehajtani, mert a legtöbb adós magánszemély, aki a levelet át sem veszi, akkor be lehet-e állítani követelésként?3. Jogi iránymutatás alapján a követelés érvényesíthető végrehajtással, de ha így sem térül meg, a végrehajtás összegével csak tovább növelem a költségeket (a 2000 forintos perköltség végrehajtása akár 20 000 forint is lehet). Ebben az esetben milyen összeghatártól lehet ezt az utat választani?4. Az érvényben lévő számviteli szabályok alapján milyen leírási vagy kivezetési lehetősége, illetve elévülése van a több éve húzódó, behajthatatlan, ilyen jellegű tartozásoknak?
318. cikk / 337 Mérleggel kapcsolatos gyakorlati kérdések
Kérdés: A 2002. évi beszámolóban mérlegtételként kell-e szerepeltetni az önkormányzati költségvetési intézményeknél a következőket: – ki nem utalt költségvetési támogatás, – olyan rövid lejáratú kötelezettség, amelyről legfeljebb írásos megrendelője van az intézménynek, – a pénzmaradványt terhelő elvonás várható összege. Nálunk az év végi zárást felbontatták, s az utolsó percben e tételeket pótlólag a 0-s számlaosztályon kívül követelésként és tartozásként is lekönyveltették, melynek eredményeképpen a mérleg jelentősen torzult.
319. cikk / 337 Üres CD-k, flopik nyilvántartása
Kérdés: Az üres CD-ket, illetve flopikat melyik 54-es főkönyvi számlára kell könyvelni? A beszámoló 59-es űrlapján a szállítókat meg kell-e bontani többek között termékvásárlással, illetve szolgáltatással kapcsolatosan? Mi a termék, az, amit az 54-es számlákra könyvelünk, vagy az, aminek vámtarifaszáma van (pl. ásványvíz, ami termék, de reprezentációra könyveljük)?
320. cikk / 337 Központi költségvetésből kapott, illetve fizetendő támogatás helye a mérlegben
Kérdés: Az éves beszámolóban elszámol az önkormányzat a normatívákkal, és az annak alapján, a központi költségvetéssel való elszámolás eredményeként a fizetendő vagy megkapható normatív támogatás összegét be kell-e állítani követelésként vagy kötelezettségként a mérlegbe?
