788 talált állásfoglalás a bizonylat kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk intézményei önállóan működők, a pénzügyi gazdálkodási feladataikat alapfeladatként az önkormányzati hivatal látja el. A gazdálkodás egységes elvek és szabályok alapján történik. A szabályzatainkat (Számviteli politika, Pénzkezelési szabályzat, Leltározási szabályzat, Eszköz és források értékelési szabályzata, Önköltségszámítási szabályzat, Selejtezési szabályzat, számlarend, Bizonylati rend, Pénzgazdálkodási jogkörök szabályzata) kiterjesztettük az intézményekre is, és az intézményvezetők mint a költségvetési szervek vezetői aláírták azokat. Ezzel a gyakorlattal megfelelünk az intézményekre vonatkozó szabályozási előírásoknak, vagy intézményenként külön kell elkészíteni a fenti szabályzatokat?

Kérdés: Egy önkormányzati intézmény tetejére napkollektor került felszerelésre az önkormányzat gazdasági intézménye részéről (áfakörbe tartozik). A feleslegessé vált villamos energiát a rendszer a szolgáltató hálózatába visszatáplálja. A szolgáltató számlájában a korábbi visszatáplálást negatív előjelű alap- és áfaértékkel levonásba helyezi. Szükséges-e az intézménynek erről számlát kiállítania, áfát befizetnie? A szolgáltató szabályosan jár-e el?

Kérdés: Önkormányzatunk múzeumaiban – a helyi értékek népszerűsítése érdekében – a településünk nevezetességeit bemutató könyveket, képeslapokat, ajándéktárgyakat (kulcstartó, bögre) szeretnénk értékesíteni. (Az önkormányzatunk áfamentességet nem élvez. Az értékesíteni kívánt tárgyakat nem üzletszerűen, nem haszonszerzés céljából, önköltségen történő értékesítéssel biztosítanánk.) Hogyan kell eljárnunk az értékesítés során? Mindenképp szükséges-e online pénztárgépet használnunk? Továbbá önkormányzatunk a helyi írók alkotásait összegyűjtötte, amelyről könyvet szeretne készíttetni, több példányban. Az alkotók kapnának ingyenesen néhány példányt, míg a többi könyvet önköltségen kiszámlázva biztosítanánk. Kiskereskedelmi tevékenységnek minősülne-e az értékesítés? Hogyan járjunk el helyesen?

Kérdés: Egy költségvetési szerv (mint: bérbevevő) Németországban magánszemélytől bérel ösztöndíjasai részére lakást. A bérleti díjat a szerződésre hivatkozva előre, minden hónap 3-áig kell megfizetniük. A bérbevevő szerződés és egy belső bizonylat alapján utalja az összeget általában megelőző hónap végével, hogy időben megérkezzen. A német magánszemély nem állít ki sem számlát, sem számlát helyettesítő iratot.
1. Milyen napi árfolyamon kell a számviteli törvény szerint a belső bizonylatot kiállítani?
2. Milyen lehetőségei vannak a bérbevevőnek, ha esetleg több időpont is számításba jöhet?
3. Milyen napi árfolyamon kell a szerződést az előzetes "kötváll." nyilvántartásba venni?

Kérdés: Egy iskolában a házipénztárban a bizonylatok aláírása az alábbiak szerint történik:
Utalványozás és ellenjegyzés: a kifizetés/befizetés alapbizonylatán (pl. számlán) eredeti, saját kezűleg, kézírással. Az utalványozott, ellenjegyzett alapbizonylat alapján kiállított kiadási/bevételi pénztárbizonylaton az erre kijelölt helyen, az utalványozó és ellenjegyző aláírás-bélyegzőjével.
Pénztárellenőrzés: a kiadási/bevételi pénztárbizonylaton, az erre kijelölt helyen, a pénztárellenőr aláírás-bélyegzőjével.
Az iskola pénzkezelési szabályzata az aláírás-bélyegzővel történő aláírást ezekben az esetekben lehetővé teszi. Az aláírás-bélyegző használatára vonatkozó jogszabályt nem találtunk. A belső ellenőr kifogásolja az aláírás-bélyegző használatát, szerinte mindenhol eredeti aláírásnak kellene szerepelni. Mi a szabályos eljárás, és mivel lehet alátámasztani?

Kérdés: Vásárolhat-e önkormányzat magánszemélytől számla ellenében tárgyi eszközt?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 207. számában a 3879. kérdésre az a válasz, hogy a mérlegforduló napja után érkezett közüzemi számlákat passzív időbeli elhatárolásként kell könyvelni, mivel a közüzemi számlán a számla kelte, teljesítése és a fizetési határidő is a mérlegfordulónap utáni. A Költségvetési Levelek 254. számában a 4641. kérdésre adott válasz szerint a folyamatos szolgáltatásnyújtás vonatkozásában a számlákat szállítói kötelezettségként kell kezelni az adott év beszámolójának mérlegében. Milyen módon lehet rögzíteni szállítói kötelezettségként az olyan számlát, amelyen minden dátum (kelte, teljesítés, fizetési határidő) a mérlegfordulónap utáni? A mérlegfordulónap után beérkezett folyamatos teljesítésű közüzemi számlákat melyik módon kell elszámolni?

Kérdés: Kérdésünk a teljesítésigazolás dátumával kapcsolatos. A teljesítésigazolást a számlán dokumentáljuk. Eseti gazdasági események teljesítésénél a számla aznap vagy később kerül kiállításra, mint a tényleges teljesítés, ráadásul a számla megérkezése még későbbi. A szakmai igazolónak a tényleges teljesítési időponttal megegyező dátummal kell igazolnia a számlát?
Ebben az esetben megegyezik a számlán szereplő teljesítési dátum az intézmény szakmai igazolója által ráírt teljesítési igazolás dátumával? Időszakos, folyamatos teljesítésű szolgáltatások esetében, amikor a teljesítési dátum a fizetési határidő dátumához igazodik (a feltételek figyelembevételével), milyen teljesítési dátummal igazoljunk?

Kérdés: Egy városi diáksport-egyesület (egyesület) egy – a városban telephellyel rendelkező – felsőoktatási intézmény (egyetem) vagyonkezelésében (egyébként pedig az állam tulajdonában) lévő – jelenleg az egyetem egyik kollégiuma mögötti szabadtéri füves labdarúgópályát és salakos futópályát tartalmazó – ingatlanán műanyag borítású futó- és távugrópályát szeretne kialakítani. A tervezett atlétikai beruházás részben a Magyar Atlétikai Szövetség által az egyesület részére nyújtott, másrészt a város önkormányzata által biztosított támogatásból valósulna meg. A beruházás megvalósításának és a támogatások felhasználásának előfeltétele az egyetem atlétikai beruházáshoz történő hozzájárulása, valamint az ingatlanhasználat feltételeinek megállapodásban történő rögzítése (mely még folyamatban van). Az értéknövelő beruházásként megvalósuló atlétikai pálya a magyar állam tulajdonába és az egyetem vagyonkezelésébe kerülne? Miként kell nyilvántartásba venni az egyesület, illetve az egyetem részéről a beruházást? Az egyesület által kötendő támogatási szerződés – így a támogatás nyújtásának – egyik feltétele, hogy a műanyag burkolatú atlétikai pálya használatát az egyetem – az egyetemi oktatás keretében zajló órarendi oktatáson kívüli szabad időszakokban – az egyesület részére ("térítésmentesen") 15 éven át biztosítja (nyilván egyesületi sportcélra). A fenti ingatlanberuházás és az azt követő ingatlanhasználat az Áfa-tv. szempontjából hogyan kezelendő és miként bizonylatolandó? (Az egyesület alanyi adómentes adószámmal rendelkezik, az egyetem a bérbeadást áfaköteles tevékenységként végzi.)

Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság) 2009-ben építési telek vásárlására vonatkozó előszerződést kötött egy kft.-vel (a továbbiakban: kft.). A kft. nem rendelkezik speciális áfastátusszal (nem alanyi adómentes adóalany). Az előszerződés alapján a társaság előleget fizetett a kft. részére. Az előlegről a kft. az akkor hatályos adómértéknek megfelelő 25 százalékos általános forgalmi adót tartalmazó számlát állított ki, az általános forgalmi adót a kft. bevallotta és megfizette, azt a társaság előzetesen levonható adóként levonásba helyezte (a levonási jog és a levonási jog gyakorlásának feltételei is teljesültek). Az adásvételi szerződés azonban – a felektől független okok miatt – sosem került megkötésre. Ezért 2016-ban a felek közös megegyezéssel megszüntették a szerződést. A 2009-ben fizetett előleget a kft. a társaság részére vissza kívánja fizetni. A 2009-es adóév a kft.-nél és a társaságnál is – az elévülési szabályok értelmében – elévült időszaknak számít. A vázolt tényállással kapcsolatban felmerült kérdéseink:
1. Szükséges-e a kft.-nél és a társaságnál a korábban bevallott és befizetett, illetve levont előzetesen felszámított adót helyesbíteni, tekintve, hogy az előleggel kapcsolatos adómegállapítás elévült időszakot érint?
2. Amennyiben igen, milyen módon, milyen dokumentumok alapján és milyen időszakra vonatkozóan kell az egyik, illetve a másik félnek megtennie?