784 talált cikk a bizonylat kifejezésre

Kérdés: Bérelt ingatlanon végzett beruházás költségét a bérbeadó az ingatlanára értéknövelő beruházásként csak a bérbevevő által kiállított számla ellenében aktiválhat, vagy mint a bérbevevő által készített szintén számviteli bizonylatnak minősülő kimutatásban (Excel-tábla) szerepeltetett összeggel is figyelembe veheti? Ez a kimutatás egy szintén számviteli bizonylatnak minősülő megállapodás mellékletét képezné. Aktiválható-e az ingatlanra a bérbevevő és a bérbeadó által kötött megállapodás és melléklete alapján az ily módon kimutatott beruházási összeg, vagy csak a bérbevevő által továbbszámlázott számla alapján aktiválható?

Kérdés: Egy hitelintézet a hitelezési tevékenységének bővítése érdekében megállapodást köt olyan kereskedővel, amely magánszemélyek részére értékesít tartós fogyasztási cikkeket elektronikus (online) felületen keresztül. A felek közti megállapodás értelmében az ügyfeleknek a kereskedő weboldalán kiválasztott termékek megvásárlásakor lehetőségük van a hitelintézet online áruhitel- konstrukcióját kiválasztani fizetési módként. Ennek megfelelően a kereskedő a hitelintézet által végzett pénzügyi szolgáltatás közvetítőjének minősül, tekintve hogy a kereskedő tevékenysége révén elősegíti az ügyfelek és a hitelintézet közti hitelszerződés létrejöttét. A kereskedő a hitel-intézet pénzügyi szolgáltatásához kapcsolódóan végzett tevékenysége ellentételezéseként közvetítői jutalékra jogosult a hitelintézettől. A konkrét esetben a kereskedő a hitelintézet és az ügyfelek közti hitelszerződés létrejöttének elősegítése érdekében számos szaktudást igénylő, felelősségteljes feladatot lát el, amelyhez a vonatkozó jogszabályok alapján megfelelő szaktudású kollégákkal rendelkezik, valamint az MNB előírásainak megfelelően nyilvántartásba vett pénzügyi közvetítői tevékenységet ellátó regisztrációval rendelkezik. A kereskedő tevékenységének keretében – többek között – felhívja az ügyfelek figyelmét a hitelintézet hiteltermékeire, hitelkalkulátort üzemeltet saját online felületén a hitelintézet termékeihez kapcsolódóan, adatot szolgáltat a hitelintézetnek a hiteltermékekhez, ügyfélszolgálatán keresztül információt nyújt a hitelkérelmek státuszával kapcsolatban, irányítja és felelősséggel tartozik a futárok munkájáért, együttműködik a pénzmosás megakadályozásához szükséges ügyfél-azonosítás elvégzésében, hitelintézetet megillető pénzeszközt vehet át az ügyfelektől. Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti hitel és pénzkölcsön közvetítésének minősül-e, és így az a tevékenység sajátos jellegére tekintettel adómentes szolgáltatásnyújtásként kezelendő az áfa rendszerében? A kereskedő ennek megfelelően helyesen jár-e el, amikor áfa felszámítása nélkül bocsátja ki a számlát a hitelintézet felé az általa végzett hitel-, pénzkölcsön-közvetítői tevékenység ellentételezéseként járó közvetítői díjról?

Kérdés: Ha az önkormányzat tulajdonában lévő óvodai intézménye számára éven belül elhasználódó eszközöket (pl.: játékok, kifestők, műanyag poharak, evőeszközök, törölközők) kerülnek beszerzésre, annak hogyan történik az elszámolása? Helyesen járunk-e el, ha a K31-re könyveljük egyből, és innen az 5-ös költségek közt egyből leírjuk, vagy esetlegesen a K31 után a 2-es számlaosztálykészletek között kell-e nyilvántartani? Milyen nyilvántartást kell róla vezetni? Kérjük a könyvelés helyes levezetését!

Kérdés: Egyik intézményünk "A köznevelési és kulturális intézményekben működő tehetséggondozó programok támogatása" című nyertes pályázat keretében a projektvezetői feladatokat egyéni vállalkozóval kötött megbízási szerződés keretében végezteti el. A megbízási szerződés tartalmazza, hogy az elvégzett feladatok ellenértéke az egyéni vállalkozó által benyújtott számla ellenében kerül kifizetésre. Továbbá tartalmazza, hogy a vállalkozó a megbízási időszakra vonatkozóan útiköltség-díjazásban részesül. A szerződés nem tartalmaz a költségtérítések kifizetésével kapcsolatban további információkat. Egyéni vállalkozónak hogyan lehet útiköltség-térítést fizetni?
1. Amennyiben útiköltség-térítés kifizetésére kerül sor, akkor feltétel-e, hogy a szerződésben rögzítsék a kifizetés módját, feltételeit, mértékét?
2. Kérhetjük-e a vállalkozótól, hogy az útiköltség-térítésről is állítson ki számlát, hiszen véleményünk szerint a kiküldetési rendelvényt az Szja-tv. 3. §-ának 10) pontja értelmében csak a saját, illetve külsős jogviszonyban álló munkavállalók kiküldetésének esetében lehet alkalmazni?
3. Ki lehet-e fizetni az egyéni vállalkozó által ellátott feladatokhoz kapcsolódóan kiküldetési rendelvény alapján, vagy csak sima útnyilvántartás alapján az útiköltség-térítést az Szja-tv. 3 mellékletének II. 6. pontjában előírt adómentes határig? Ha igen, milyen bizonylat szükséges a költségtérítés kifizetéséhez?

Kérdés: A polgármester szóban jóváhagyta a jegyző számára is a többletmunkavégzést és többletfeladat-ellátást, mert hosszú távon helyettesíteni kellett az egyik kolléganőt. A belső szabályzatban az szerepel, hogy a jegyző a kötelezettségvállaló és utalványozó a hivatalban felmerülő költségeknél, távolléte és összeférhetetlensége esetén az igazgatási ügyintéző. Jelen esetben pont ezt az igazgatási ügyintézőt kellett hosszú távon helyettesíteni, ezért a jegyző írta alá utalványozóként a saját kifizetési bizonylatait is. Nem vezetői, hanem egyszerű köztisztviselői óradíjjal volt számolva minden kifizetése, a polgármester szóban beleegyezését adta, és nem kívánt a részletekbe belefolyni. Jogszerűen járt-e el a jegyző?

Kérdés: Költségvetési intézmény külföldi kiküldetésre tekintettel napidíjat fizet ki dolgozójának az utazás időpontja előtti hónapban. Az utazás megkezdése előtt egy hónappal fizethető-e ki napidíj jogcímen ellátmány, vagy csak előlegként? Ha az utazás megkezdése előtti hónapban kerül sor a napidíj kifizetésére, akkor a napidíj számfejtésénél milyen árfolyammal kell számolni? Az utazás megkezdése előtti hónap (ami a kifizetés hónapja) vagy a kifizetés előtti hó (ami 2 hónappal az utazás megkezdése előtt van) 15-i árfolyammal?

Kérdés: Mikor kerül a számlával vásárolt tárgyi eszköz a tulajdonunkba? Mikor kell aktiválni -?véleményünk szerint használatbavételkor, amely független a kiegyenlítés dátumától –, ha a számlán található az alábbi szöveg: "a tárgyi eszköz az eladó tulajdonát képezi a számla kiegyenlítéséig"?

Kérdés: Év végi beszámoló készítése során a könyvvizsgáló kérésére a vevőknek egyenleg-közlő levelet küldünk. Ezek elismert követelések, azaz a partner nem kifogásolta a teljesítést, azzal kapcsolatban sem minőségi, sem mennyiségi kifogást nem emelt, az elfogadott bizonylatok a törvényi előírásoknak megfeleltek. A vevőanalitika alátámasztja a főkönyvet. Helyesen jártunk el, ha minden elismert követelést beállítottunk a mérlegbe, függetlenül attól, hogy partnereink hitelesített visszaigazolásai nem álltak teljeskörűen rendelkezésünkre?

Kérdés: Önkormányzatunk nyilvánosan meghirdetett pályázat vagy egyedi döntés alapján esetenként támogatást nyújt magánszemélyeknek – jellemzően művészeknek – különböző önálló programjuk megvalósításához (pl. könyvkiadás, kiállítás szervezése stb.). A támogatás tényleges kifizetése támogatási szerződés alapján történik, melyben rögzítésre kerül a támogatás összege, mely összeggel a támogatottnak a szerződésben meghatározott időpontig a támogatott nevére szóló bizonylatokkal, számlákkal el kell számolni. Amennyiben a szerződésben foglalt elszámolási kötelezettségét nem teljesíti, nem a teljes összeggel számol el, vagy a támogatás összegét nem a szerződésben meghatározott cél megvalósítására használja fel, köteles a támogatás összegét részben vagy teljes összegben az önkormányzat részére visszafizetni. Fent leírt feltételekkel nyújtott támogatás a magánszemély támogatottnál keletkeztet-e szja-fizetési kötelezettséget? A támogatási összeg kifizetésekor az önkormányzatnak mint kifizetőnek miként kell eljárnia?

Kérdés: Központi költségvetési szervnél a külföldi kiküldetéshez a dolgozónak adott előleget nem a házipénztárból készpénzzel, hanem bankszámlára történő átutalás formájában folyósítják. Az elszámoláskor viszont a visszavett összeggel a pénztárban számolnak el, bruttó módon visszavételezi a teljes összeget, és kiadásba helyezi a felhasznált összeget. Az adott előleg elszámolása T36515 – K 32/33, visszavételkor T 32/33 – K36515, illetve végleges kötelezettségvállalásként és teljesítésként a kötelező számlák alkalmazásával történik. A 33 bankszámla és a 32 pénztárszámla közötti elszámolási kapcsolat megfelelőségére irányul a kérdésem. Helyes-e ez az eljárás, ha nem, hogyan kell megfelelően könyvelni?