173 talált cikk az élelmezés kifejezésre

Kérdés: A következők kapcsán kérném tanácsukat:
– a munkáltató BKK-gyűjtőjegyeket vesz arra az esetre, ha valamit kézbesíteni kell, vagy másik telephelyen kell a dolgozónak helyettesítenie, aki egyébként nem kap a munkáltatótól BKK-bérletet,
– tanulmányi szerződés keretében kifizeti a dolgozóknak a telephelyétől eltérő helyen tartott továbbképzéshez kapcsolódó utazási költségeket.
Hogyan kell ezeket az eseteket minősíteni, helyesen bizonylatolni? Kiküldetésnek tekinthetők-e, van valamilyen adó- és járulékvonzata a kifizetésnek?

Kérdés: Intézményünkben problémát okoz az étkeztetési feladatok személyek közötti megosztása. Kérdésünk lenne, hogy melyek az élelmezéssel foglalkozó munkakörök, a feladatok hol, hogyan kerülnek megírásra, továbbá az élelmezésvezető milyen feladat- és hatáskörrel bír?

Kérdés: Iskolai, illetve óvodai intézményben hiányzó gyermek részére elvitelre biztosítható-e ingyenes vagy kedvezményes étkezés, és arra a költségvetési normatíva igényelhető-e?

Kérdés: Hogyan történik a térítési díjak kezelése? A vásárolt élelmezést hogyan kell könyvelnie intézményünknek?

Kérdés: Hogyan történik a vásárolt élelmezés számviteli elszámolása?

Kérdés: Önkormányzatunk a START munkaprogramon belül konyhakerti terményeit értékesíteni kívánja a lakosság részére. Milyen feltételekkel lehet ezt megtenni? Vállalkozónak is értékesítünk, ebben az esetben az önkormányzatnál nem minősül-e ez vállalkozási tevékenységnek?

Kérdés: Intézményünk szociális szolgáltatást végez, és a bentlakó ellátottaink, valamint szociális étkezőink részére saját konyha üzemeltetésével biztosítjuk az élelmezést. Munkavállalóink egy része kedvezményes étkeztetésben részesül (munkakörük alapján). Ők az alapanyag 70%-át térítik számla ellenében – a hiányzó részt az intézmény, munkahelyi étkeztetés címén, természetbeni juttatásként biztosítja részükre. Az intézmény 2013-ban valamennyi munkavállalójának egységesen 8 ezer Ft/hó értékben Erzsébet-utalványt biztosított béren kívüli juttatásként. A kedvezményes étkeztetésben lévő munkavállalók intézmény által viselt részét figyelembe kell-e venni az Erzsébet-utalvány biztosításakor, összeadódik-e az adómentesség határának számításában? A KIR rendszerbe a munkahelyi étkeztetés munkáltató által megfizetett részét kell csak felvinni, mint béren kívüli juttatást? Lehet-e a dolgozóknak adott utalvány összege eltérő pl. munkakörök szerint? Figyelembe lehet-e venni a másik béren kívüli juttatás meglétét az adandó utalvány összegénél?

Kérdés: A 189. lapban megjelent 3582. sz. kérdésre kiegészítésként szeretném megkérdezni, hogy ha külső személyi juttatásként kell elszámolni a külföldi előadó meghívásával kapcsolatos költségeket (konkrétan: repülőjegy, szállásköltség), akkor hogyan kell a személyi jövedelemadót vagy a járulékokat számfejteni? Milyen bizonylatok, igazolások bekérése szükséges ehhez? Amennyiben további "juttatásként" pl. városnéző buszra vásárolunk neki jegyet, esetleg vendégül is látjuk (éttermi fogyasztás), akkor az intézményünk nevére szóló számlát milyen főkönyvi számra könyvelhetjük?

Kérdés: A 2013. október 29-i 187. számú lapban megjelent 3552. kérdésre adott válasszal összefüggésben további kérdést szeretnék feltenni. Az önkormányzat költségvetésén belül, a Start közmunkaprogram keretében előállított mezőgazdasági termékek átadásra kerülnek annak az önkormányzati intézménynek, amelyik üzemelteti az önkormányzat tulajdonában lévő konyhát. A fenti kérdésszám alatt adott válaszban az átadásra vonatkozóan két megoldás lehetséges.
1. Az önkormányzat értékesíti az intézményének a terményeket. Ebben az esetben élelmiszert vásárol az intézmény az önkormányzattól, ezért annak költsége megjelenik a konyha pénzforgalmi kiadásai között, mint élelmiszer-beszerzés, ami hatással lesz az egy adagra jutó nyersanyagköltség meghatározásakor. (A konyha kiadásai között szerepel.)
2. Térítés nélküli átadás. Ebben az esetben az átvevő intézménynél mi a számviteli elszámolás módja? Az egyértelmű, hogy a készletmozgást meg kell jeleníteni a 2-es számlaosztályban az átadó önkormányzatnál és az átvevő intézménynél is, az azonban nem, hogy ki kell-e mutatni a konyha költségei között a térítés nélkül kapott élelmiszer értékét. Ha igen, mi a könyvelési tétel? Amennyiben nem kell könyvelni a konyha élelmiszer-kiadásai között, akkor hogyan lesz kihatása a térítési díjra, azon belül is az élelmezési norma meghatározásában?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 187. számában a 3552. kérdésre adott válasszal kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni:
Önkormányzatunk a Start munkaprogram keretében megvalósuló Téli és egyéb közfoglalkoztatás (Előkészítő konyha), Mezőgazdaság I., Mezőgazdaság II. mintaprogramjának támogatására sikeresen pályázott. Önkormányzatunk vállalkozási tevékenységet nem végez. Az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése felsorolja a közhatalmi tevékenységeket, az Áfa-tv. 2. sz. melléklete pedig azokat a szolgáltatásokat, amelyeket kizár a törvény a közhatalmi tevékenysége köréből. Ezek szerint, ha az általunk előállított terméket/terményeket másik intézménynek vagy nem saját konyhának értékesítjük, akkor az a fentiek alapján vállalkozási tevékenységnek fog minősülni?