146 talált cikk az elhatárolás kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat saját erdejéből fát termel ki. A kitermelésre és a szállításra egy külső vállalkozóval kötött szerződést. A vállalkozó számlát állít ki az önkormányzat részére tűzifa kitermelése és szállítása megnevezéssel. A fát az önkormányzat és intézményei épületeinek fűtésére használjuk fel. A vállalkozó annyi fát termel ki, amennyi azonnal felhasználásra is kerül. Kérem, szíveskedjenek levezetni ennek a könyvelését!

Kérdés: A Költségvetési Levelek 207. számában a 3879. kérdésre az a válasz, hogy a mérlegforduló napja után érkezett közüzemi számlákat passzív időbeli elhatárolásként kell könyvelni, mivel a közüzemi számlán a számla kelte, teljesítése és a fizetési határidő is a mérlegfordulónap utáni. A Költségvetési Levelek 254. számában a 4641. kérdésre adott válasz szerint a folyamatos szolgáltatásnyújtás vonatkozásában a számlákat szállítói kötelezettségként kell kezelni az adott év beszámolójának mérlegében. Milyen módon lehet rögzíteni szállítói kötelezettségként az olyan számlát, amelyen minden dátum (kelte, teljesítés, fizetési határidő) a mérlegfordulónap utáni? A mérlegfordulónap után beérkezett folyamatos teljesítésű közüzemi számlákat melyik módon kell elszámolni?

Kérdés: Egészségügyi szolgáltató B16 Működési támogatás címen az OEP-től támogatást kap a konyha felújítására, melyet kis és nagy értékű tárgyi eszköz, valamint anyag vásárlására fordít a támogatási szerződés szerint. A nagy értékű tárgyi eszköz támogatására kapott összeget el kell-e határolni időbelileg (és visszacsöpögtetni az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelően), annak ellenére, hogy nem felhalmozási célú a támogatás?

Kérdés: Az aktív időbeli elhatárolásnál a számla áfatartalmát is el kell határolni, ha az áfamentes tevékenységhez kapcsolódik? (A nem levonható áfa 8435-re van könyvelve a végén.)

Kérdés: Tankerületi központunkhoz tartozó több köznevelési intézmény is nyert EFOP-pályázat keretében támogatást. A támogatás felhasználása és a projekt megvalósítása idén elkezdődik, és várhatóan a jövő év végén fejeződik be. A teljes támogatási összeget szükséges-e rögzíteni idén előirányzatként a könyveinkben, vagy csak azt a részt, amit idén előlegként lehívunk?

Kérdés: Egy község önkormányzata és intézményei 2015. évi beszámolójában a forrásoldalon kimutatott bérek passzív időbeli elhatárolása nem a forrás-oldalon lévő mérleg szerinti eredmény számlán lett lecsökkentve, hanem tévesen az eszközoldalon, a december havi illetmények, munkabérek elszámolása soron lett kimutatva. A 2015. évi beszámolóban még nem volt beépítve a pénzkészlet-szabály, valamint az adatszolgáltatás ellenőrzésénél sem derült ki a téves könyvelés. A 2016-os évben levezetésre került a december havi illetmények, munkabérek elszámolásán kimutatott összeg, amelyet jelenleg a mérleg szerinti eredmény tartalmaz. Mivel ez az összeg levezetésre került, ezért a KGR K11 rendszer a 2016. évi beszámolóban hibaként jelzi a pénzkészlet-egyezőséget. Az összeg más módon való kivezetése negatív irányban befolyásolja a maradványkimutatás összegét. Kérjük állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy lehetséges-e olyan rendezés, hogy ez csak a pénzügyi számvitelt érintse, és a költségvetési számvitelben ne jelenjen meg, azért, mert az intézményeknél nincs maradvány, és probléma lenne a negatív maradvány.

Kérdés: Az OEP működési célú támogatást nyújt az egészségügyi intézmény részére, a támogatási szerződésben lehetővé teszi, hogy a támogatás fejében az intézmény tárgyi eszközöket is beszerezzen. Az intézménynek át kell-e csoportosítani a tárgyieszköz-beszerzésre fordított támogatásrészt felhalmozási célú támogatásra, és el kell határolni a támogatást az értékcsökkenés arányában? Ha nem kell átcsoportosítani, akkor az elhatárolást sem kell megképezni?

Kérdés: A követelésre (nem közhatalmi bevétel) korábban elszámolt értékvesztést év közben vissza kell írni, amennyiben az pénzben ténylegesen befolyik az év során? A pénzügyi teljesítés dátumával kell az értékvesztés-visszaírást könyvelni?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású költségvetési intézmény vagyunk. A központosított közbeszerzés kiterjed a mobiltelefon-szolgáltatásra is. A közbeszerzés keretében három évre az önkormányzat szerződést kötött a szolgáltatóval, és intézményünk ennek kapcsán 76 db készüléket kapott a szolgáltatótól. A készüléket ingyen kaptuk, a számlán feltüntetett értéket (kb. 15 000 Ft) engedménnyel csökkentették, így a fizetendő összeg 0 Ft. A számviteli törvény a vételár fogalmát ugyan pontosan definiálja, ez alapján a vételár ugyan 0 Ft, de az új költségvetési számvitel szerint minden olyan eszközt, amit 1 éven túl használunk, tárgyi eszközként kell bevételezni, és amennyiben az eszközt térítésmentesen kapjuk, akkor a bekerülési érték az akkor érvényes piaci ár. Kérem tájékoztatásukat, hogy a fenti esetben a készülékeket 0 Ft értéken vagy piaci értéken kell bevételezni?

Kérdés: Befogadott visszatérítendő támogatások, kölcsönök (B15) esetén hogyan tudom az elköltendő kiadási rovatokhoz rendelni az átutalt összeget?
A kormányrendelet szerint a kapott támogatást egyszerre kell könyvelni a bevételi oldalon teljesítésként (B15), illetve a kiadási oldalon a visszafizetés előírásaként (K505).
Hogyan tudom az előirányzat-változást bejelenteni, ha például a K311-es rovaton szeretném felhasználni?