1226 talált cikk az ellenérték kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunkhoz tartozó önálló költségvetési intézményként működik az oktatási intézményeket összefogó, ún. koordináló intézmény. A normatív szociális étkezési kedvezményt az intézmény áfával együtt vagy anélkül számlázza az önkormányzatnak? Intézményfinanszírozás címén átadhatja-e az önkormányzat?

Kérdés: Több szakfeladatot ellátó költségvetési intézménynek van olyan tevékenysége, ahol az áfát tételesen el tudja különíteni. A többi tevékenységnél csak arányosítás alapján lehetséges az adó viszszaigénylése. Az arányszám számításánál a számlálóban, illetve a nevezőben figyelembe kell-e venni a már tételesen elkülönített bevételeket? Tevékenységenkénti körönként az intézmény számolhat-e és használhat-e több arányszámot?

Kérdés: Intézményünk vezetése a középiskolák minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása, alkalmazása során magyarországi és külföldi társintézményekkel tart kapcsolatot, rendez konferenciákat, szervez előadásokat. Az egyik külföldi társintézménytől tapasztalatcsere céljából meghívást kapott a fenti témában aktívan munkálatokat végző csoport. Az utazással kapcsolatos költségek adómentesen adhatók, vagy adóköteles természetbeni juttatásnak minősülnek?

Kérdés: Költségvetési intézménynél a kis értékű szellemi terméken (szoftverterméken) elvégzett felújítás (upgrade) vagy modulbővítés miatt a mennyiségi analitikából a feltételek fennállása esetén felkerülhetnek-e az értékben nyilvántartott szoftvertermékek közé és hogyan (pl. milyen értékben) történik ez, ha egyedileg, illetve csoportosan vannak nyilvántartva?

Kérdés: Iskolánk pályázati pénzből az udvar felújítására 10 millió Ft-ot kapott. Hogyan történik ennek könyvelése? Az udvar földterületként, értékkel van nyilvántartva. A földterület értékét, vagy az ingatlanok értékét kell-e növelnünk?

Kérdés: Önkormányzatunk a szilárd hulladék elszállítására közszolgáltatási szerződést kötött. A lakossági szemétszállítás díját tekintve a vállalkozó által kalkulált díj és az önkormányzat által a helyi rendszerben jóváhagyott díj eltér. A mintegy 10%-ot jelentő különbözetet az önkormányzat fizeti meg a lakosság helyett díjkompenzáció címén, mely minden háztartásra vonatkozik, szociális helyzettől függetlenül. Minek minősül a lakosság által meg nem fizetett összeg az önkormányzatnál, esetleg kell-e utána adót, járulékot fizetni?

Kérdés: 1. Központi költségvetési intézményként működő kutatóközpont vagyunk. Kiegészítő jellegű tevékenység keretében ellenérték fejében rendszeresen értékesítünk saját előállítású diagnosztikumokat (anyagokat), valamint kutatással kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtunk. Az eladási árakat saját hatáskörben az önköltségszámítási szabályzatban rögzítetteknek megfelelően állapítjuk meg. Az önköltség képzésénél – közvetlen anyagféleségeken kívül – értelemszerűen számolunk a felmerült bérek és járulékaik összegével is. Ez utóbbiak forrása azonban a fenntartótól (FVM) érkező állami támogatás, amely alapvetően a kutatási csoport állami feladatainak ellátására szolgál. A kiegészítő tevékenységet a szabad kapacitás kitöltéseként végzik az adott kutatási csoportok, és a munkaidő megközelítéséből valójában nem elkülöníthető, hogy a munkaidő mely részében végzik az ún. állami alapfeladatot, és melyben az ún. értékesített diagnosztikumokat. A termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ráfordításait – az illetményeken kívül – és bevételeit a számvitelben elkülönítetten kezeljük, s a kiszámlázott bevételek utáni áfát befizetjük. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy az említett bevételekből vásárolt anyagféleségek után felszámított áfát teljes mértékben levonhatjuk-e, vagy az arányosításba kell bevonni, és csak az arányszám alapján lehet azt visszaigényelni? 2. Tevékenységéből adódóan ugyancsak rendszeresen végez az intézet kutatási szolgáltatást ún. alvállalkozói, együttműködői szerződés alapján. A szolgáltatásról számlát állít ki, és a bevétel áfatartalmát értelemszerűen megfizeti. Kérdésünk ugyanaz, mint az előbbiekben részletezett, vagyis visszaigényelhető-e maradéktalanul az e bevételből vásárolt anyagféleségek áfája az adott feladat tételes analitikus nyilvántartását feltételezve? 3. Külföldi partnerekkel megkötött szerződések alapján licencet – hasznosítási díjbevételt – kap az intézmény. Ennek előzménye az intézet által kifejlesztett és a külföldi által használt szellemi termék, tudományos technikai szakértelem, az ún. "know-how", amelynek felhasználásával a külföldi fél saját országában árbevételhez jut, és annak megállapodás szerinti mértékét átadja az intézetnek. Helyesen járunk-e el, ha a teljesítés helyét külföldinek tekintjük, és ebből adódóan a külföldi fél fizeti meg az adót? Továbbá az érkezett bevételekből történő vásárlások áfáját teljes mértékben visszaigényelhetjük, vagy arányosítani kell?

Kérdés: Magánszemély tulajdonában lévő ingatlanon történt parcellázáshoz az önkormányzat megelőlegezte és saját költségén kiépítette a közműveket. Az így keletkezett összközműves telkekből fedezte az önkormányzat pénzügyi kiadásait. Ezáltal az önkormányzat másodlagos tulajdonos lett. Áfa-kötelezettség terheli-e az önkormányzat által értékesítendő ezen telkeket?

Kérdés: Intézményünk havi áfabevallásra kötelezett. A számításhoz adott képletben Bi = az i hónap árbevétele. A havi nettó árbevételbe az intézményfinanszírozás is beleszámít? Intézményünk 2004. április hónapban nem kapott dotációt. Helyesen járunk-e el, ha 2004. április hónapra nem alkalmazzuk a számítást, és a 2004. április havi bevételeket a május havival göngyölítjük?

Kérdés: Az önkormányzat saját beruházásban kábeltévé-hálózat kiépítését végzi 2004. évi kezdéssel. Elkészülte után az üzemeltetést az önkormányzat fogja végezni. Visszaigényelhetjük-e a beruházás áfáját? A lakosság által befizetett hozzájárulás áfaköteles-e, vagy sem? Amennyiben áfaköteles, a lakosság által befizetett hozzájárulásról kell-e áfás számlát kiállítani?