124 talált cikk az ellenjegyzés kifejezésre

Kérdés: Három különböző válaszuk alapján bizonytalanodtam el teljesen a nyugdíjas köztisztviselő pénzügyi területen történő továbbfoglalkoztatásával kapcsolatban. A Költségvetési Levelek 369. számában a 6534. kérdésben megjelent válaszukban, amennyiben nem gyakorol közhatalmat, nem hoz az Ákr. hatálya alá tartozó közigazgatási határozatot, és nem rendelkezik vezetői megbízással, akkor véleményük szerint munkaviszonyban is foglalkoztatható. Vagyis köthető munkaszerződés, de a pénzügyi ellenjegyzési feladatokat ettől kezdve már nem láthat el, hiszen nem köztisztviselő. A Költségvetési Levelek 377. számában a 6758. és a Költségvetési Levelek 379. számában a 6826. sorszámú kérdésnél viszont az Önök megítélése szerint mind a nyugdíjszabályozás oldaláról, mind a köztisztviselői szabályozás oldaláról kizárt, hogy a nyugdíjba vonult volt köztisztviselőt az öregségi nyugdíja igénybevétele mellett a polgármesteri hivatal munkavállalóként foglalkoztassa tovább.

Kérdés: Hivatalunknál új jegyző kinevezésére került sor. Szükséges-e az új jegyző által új szabályzatok kiadása (gazdálkodási szabályzat, számviteli politika és a számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok… stb.), ha a szabályzatok tartalma, a korábbi jegyző által kijelölt, a gazdálkodási jogköröket gyakorló személyek (ellenjegyzés, teljesítés igazolás, érvényesítés stb.) nem változnak? Ilyen esetben elegendő, ha a jegyző aláírja a szabályzatok megismerési nyilatkozatát, vagy ki kell adnia új szabályzatokat?

Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete az SzMSz-ben a kötelezettségvállalás rendjét szabályozta. A 2026. évi költségvetési rendelettervezet szerint az önkormányzat költségvetésének 1,7 milliárd forint a főösszege.
Az SzMSz az alábbi szabályozást tartalmazza:
7. a költségvetésben meghatározott célokra maximum nettó 1.000.000 forintig történő kötelezettség vállalása,
8. a működés biztonsága érdekében – az éves tervben nem szereplő feladatok végrehajtása során – nettó 1.000.000 forint összegig történő kötelezettség vállalása,
10. megrendelések kiadása nettó 1.000.000 forint összegig.
Úgy gondoljuk, hogy indokolt és jogszerű a kontroll fenntartása az előre nem tervezett, rendkívüli feladatok esetében, külön összeghatár alkalmazásával. Azonban e szabályozás nem eredményezheti a költségvetési rendeletben jóváhagyott kiadási előirányzatok végrehajtásának indokolatlan korlátozását. Az Áht. 36. §-ának (1) bekezdése rögzíti azt az alapelvet, miszerint kötelezettségvállalás kizárólag a jóváhagyott költségvetési rendeletben szereplő kiadási előirányzatok mértékéig történhet. Az Áht. 36. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy a kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni a szükséges fedezet rendelkezésre állásáról, míg az Áht. 37. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a kötelezettségvállalás érvényességének feltétele a pénzügyi ellenjegyzés. Amennyiben a 7., 10. pontban szabályozott kötelezettségvállalásra és megrendelésre vonatkozó korlátozás összege (1.000.000 Ft) nem változik, akkor minden 1.000.000 forintot meghaladó megrendelés kötelezettségvállalás esetében külön képviselő-testületi döntés szükséges, ami véleményünk szerint hatalmas terhet ró az önkormányzatra, és az adminisztrációs terheket is növeli. A képviselő-testület ekkora mértékű korlátozása jogszerű-e a kötelezettségvállalás, megrendelések tekintetében? Korlátozhatja-e a képviselő-testület az elfogadott, jóváhagyott költségvetési rendelet után a polgármester kötelezettségvállalását az önkormányzat tekintetében?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású szociális intézményünk duális képzőhelyként működik. Az intézmény vezetője köthet-e megbízási szerződést az általa vezetett intézménnyel óraadói tevékenységre, elméleti és gyakorlati órák megtartására? A vezetői megbízása kapcsán intézményvezetőként a duális képzés szervezése, ellenőrzése, pénzügyi felügyelete a munkakörébe tartozik. Az óraadói oktatói tevékenység emellett megbízási szerződés keretében ellátható-e, ebben az esetben ki a megbízó, ki írja alá a szerződést?

Kérdés:

Önkormányzatunk ajándékba kapott magánszemélytől egy személygépjárművet. Cégautóadó-fizetésre kötelezettek leszünk? Az önkormányzat olyan személyt kérne fel a személygépjármű vezetésére, akinek semmilyen jogviszonya nincs az önkormányzattal szemben (nem alkalmazott, nem tisztségviselő, nem intézményvezető). Milyen formában tudja az önkormányzat a személygépjármű vezetését ezzel a személlyel megoldani?

Kérdés: Köztisztviselő kolléganőnk nyugdíjba vonult, azonban az Mt. alapján tovább foglalkoztatnánk a polgármesteri hivatalban – nyugdíja szüneteltetése nélkül. Az eddig végzett feladatait változatlan formában és jogosultságokkal végezheti-e? (Pénzügyi ellenjegyzőként aláír, érvényesít, béreket könyvel, analitikus nyilvántartásokat vezet, KGR (költségvetési gazdálkodási rendszer) programban jelentéseket készít. Amennyiben nem, milyen feladatköröket láthat el az új, Mt. alapján megkötött jogviszonya alapján?

Kérdés: Az Ávr. 57. §-ának (1) bekezdése szerint a teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét. A (3) bekezdés alapján a teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. Tekintettel a fentiekre, kérem, szíveskedjenek tájékoztatni az alkalmazott módszer megfelelőségével kapcsolatban. A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni (a számlán, bizonylaton).
Megvalósítható:
A. Külön „Teljesítésigazolás” dokumentumon, amennyiben azt a vonatkozó szerződés egyértelműen kimondja.
B. Számlán, bizonylaton: „A teljesítést igazolom” bélyegző és dátumbélyegző lenyomattal, vagy kézzel történő rávezetéssel.
A számlán, bizonylaton, amelyen szerepel az összeg (számla, bizonylat végösszege), szükséges a fentiekben részletezett (B. pont) teljesítésigazolás során az összeget még külön ráírni?
Az alábbi háromféle teljesítésigazolás közül melyik a megfelelő?
1. számlán, bizonylaton szerepel: „A teljesítést igazolom”, dátum, aláírás.
2. számlán, bizonylaton szerepel: „A teljesítést a számlán szereplő összegben igazolom”, dátum, aláírás.
3. számlán, bizonylaton szerepel: „A teljesítést … összegben igazolom”, dátum, aláírás (az összeg kézzel kiírva).

Kérdés: Adott egy önkormányzati költségvetési szerv (intézmény), K3 dologi kiadások kiemelt előirányzata 20 millió Ft – eredeti, költségvetési rendeletben elfogadott –, kiadási előirányzattal rendelkezik. Év közben (júniusban) az intézmény felmondja egy határozatlan idejű szerződését, mellyel felszabadul 5 millió Ft dologi kiadási előirányzata. Ezzel egy időben, ugyanarra a szolgáltatásra köt is egy új, határozott idejű (költségvetési éven túli) szerződést az intézmény, mely az adott költségvetési évre 6 millió Ft kötelezettséget keletkeztet. Az 1 millió Ft többletkötelezettséget az intézmény K3 kiemelt kiadási előirányzatán megtakarítja (feladatelmaradás, kiadások racionalizálása révén), viszont a következő költségvetési évre ez a kötelezettségvállalás szintén +1 millió Ft többletkötelezettséget keletkeztet majd az intézménynek, ezzel együtt a fenntartó önkormányzatnak. Megkötheti-e a szerződést az intézmény saját hatáskörében eljárva (kötelezettségvállalási, ellenjegyzési jogkörökkel fel van ruházva), az éven túli kötelezettséget, a következő költségvetési év tervezésekor betervezve, vagy csak a fenntartó önkormányzat előzetes jóváhagyása után?
Ebből adódik a kérdés, hogyan kell helyesen értelmezni az Áht. jelzett bekezdését?
„36. § (5) * (5a) * Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési évet követő év vagy évek kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra az irányító szerv által megállapított, ennek hiányában a költségvetési év kiadási előirányzataival megegyező összegű kiadási előirányzatok szabad előirányzatának mértékéig kerülhet sor, amelynek fedezetét a kötelezettséget vállalónak a tervezésekor biztosítania kell.”

Kérdés: Az érvényesítési joggal rendelkező személyek foglalkoztatásával kapcsolatban szeretnék megerősítést kérni polgármesteri hivatal esetében. Az Ávr. 58. §-ának (4) bekezdése szerint az érvényesítésre jogosult személyekre, azok kijelölésére – az (5) bekezdésben és az (5a) bekezdésben foglalt kiegészítéssel – az 55. § (2) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni. Az 55. § (2) bekezdése a következőkről rendelkezik: a 9. § (5a) bekezdése szerinti önkormányzati hivatal esetén az önkormányzati hivatal vezetője által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal alkalmazásában álló személy. A polgármesteri hivatal alkalmazásában álló érvényesítőnek köztisztviselőnek kell-e lennie, vagy pedig lehet Mt.-könyves dolgozó?

Kérdés: Az Ávr. 55. §-ának (3) bekezdése határozza meg a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személyek körét, miszerint a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie. A pénzügyi-számviteli képesítés fogalma nem kerül egyértelmű meghatározásra, ezért a kérdésünk az lenne, hogy intézményünk dolgozói az alábbi végzettséggel megfelelnek-e a törvény által előírt pénzügyi-számviteli képesítési követelménynek:
– középfokú iskolai végzettség + 5234401 azonosító számú pénzügyi-számviteli ügyintézői szakképesítés (végzettség megszerzésének éve: 2014);
– középfokú iskolai végzettség + 5434401 azonosító számú pénzügyi-számviteli ügyintézői szakképesítés (végzettség megszerzésének éve: 2024)?