114 talált cikk az ellenjegyzés kifejezésre

Kérdés: 2017. január 1-jétől a polgármesteri hivatal átvette a konyhák működését az önkormányzattól, ami felvet néhány kérdést. A szociális étkeztetés maradt önkormányzati feladat, az intézményi és szünidei gyermekétkeztetés, valamint a munkahelyi és vendégétkeztetés azonban hivatali feladat lett. Korábbi években minden költséget az intézményi gyermekétkeztetésen számoltunk el, majd negyedévet követően a lefőzött adagszám alapján lett felosztva az egyes étkezési típusok között, és átkönyveléssel került a megfelelő kormányzati funkcióra és részgazdára (típus szerinti elkülönítés a könyvelőprogram szerint). A helyzetet nehezíti, hogy az iskola és a konyha közös óráról működik, így egy korábban kikalkulált adagszámra jutó rezsiösszeggel számolunk. Január-ban az iskolát átvette a KLIK, így 3. félként bejön a számlázásba. Mi a véleményük a következőkről?
1. A KLIK-nek 2 számlát kell kiállítani, egyet az önkormányzatnak a szociális étkezési adagok után fizetendő rezsiről, egy másikat a hivatalnak a gyermek-, munkahelyi és vendégétkezők adagja után fizetendő rezsiről.
2. A hivatal számlát állít ki az önkormányzatnak a szociális étkezők adagjára jutó bér-, járulék- és felhasznált nyersanyag után, mindhárom költség-elem után fel kell számolni a 27% áfát. Az önkormányzatnál pedig vásárolt szolgáltatásként lesz lekönyvelve. Annyiban növeli meg a költségeket, hogy a bér és járulék után is kell áfát fizetni. Így az egyik intézmény áfabefizető lesz, a másik áfa-visszaigénylő. És csak összességében, konszolidáltan nem lesz több az áfafizetési kötelezettség. A korábbi átkönyvelés megtörténhet-e az intézmények között, hogy ne kelljen számlát kiállítani?
3. Ha az előző számlában tételesen van kimutatva a bér, a járulék és a nyersanyag, akkor az önkormányzatnak a bért és járulékot közvetített szolgáltatásként kell könyvelnie a K335-re, illetve a nyersanyagot a K332-re? De ha nincs részletesen kimutatva, csak egyösszegű számla kerül kiállításra? Esetleg továbbszámlázott tételként kezelhető-e?
A következő probléma a kötelezettségvállalással kapcsolatban merült fel:
4. A hivatal közbeszerzés keretében kötött szerződést a nyersanyag-beszállítókkal. Ez egy keretszerződés, mely meghatározott egységárra vonatkozik, meghatározott mennyiség rendelése esetén. A szerződés szerinti összegnél azonban kevesebbet és többet is rendelhet a hivatal meghatározott százalékkal. Így a közbeszerzési szerződéssel lekötött összeg előzetes kötelezettségvállalásnak minősül. A végleges kötelezettségvállalás akkor keletkezik, amikor az élelmezésvezető megrendeli az adott árut. Mivel kötelezettséget előzetes pénzügyi ellenjegyzés után lehet vállalni, mindkét dokumentum (közbeszerzési szerződés és a megrendelő is) pénzügyileg ellenjegyzésre kerül. Abban az esetben nincs probléma, ha a megrendelő nagyobb összegre szól, mert a vállalt végleges kötelezettség pénzügyi teljesítése kisebb. Viszont ha nagyobb összegről szól a számla, akkor a különbségre nem történt végleges kötelezettségvállalás. Ez hogyan küszöbölhető ki?

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat esetében a gazdasági feladatot ellátó hivatal nem szabályozta a közbeszerzés hatálya alá nem tartozó beszerzések eljárásrendjét. Ebben az esetben a 100?E Ft feletti kötelezettségvállaláshoz elegendő egy ajánlat, megrendelő, szükséges-e ezenfelül külön szerződés, megállapodás?

Kérdés: A polgármester szóban jóváhagyta a jegyző számára is a többletmunkavégzést és többletfeladat-ellátást, mert hosszú távon helyettesíteni kellett az egyik kolléganőt. A belső szabályzatban az szerepel, hogy a jegyző a kötelezettségvállaló és utalványozó a hivatalban felmerülő költségeknél, távolléte és összeférhetetlensége esetén az igazgatási ügyintéző. Jelen esetben pont ezt az igazgatási ügyintézőt kellett hosszú távon helyettesíteni, ezért a jegyző írta alá utalványozóként a saját kifizetési bizonylatait is. Nem vezetői, hanem egyszerű köztisztviselői óradíjjal volt számolva minden kifizetése, a polgármester szóban beleegyezését adta, és nem kívánt a részletekbe belefolyni. Jogszerűen járt-e el a jegyző?

Kérdés: Az adószakértő munkaköri leírásában szerepel az érvényesítési feladat ellátása. Ezenfelül a pénzügyi kötelezettség zavartalan működése érdekében több megfelelő végzettségű pénzügyi munkatárs külön írásbeli meghatalmazással rendelkezik az érvényesítői jogkör gyakorlásáról, de a munkaköri leírásukban nem szerepel. Aláírásmintával a jogcím gyakorlásához rendelkeznek. Mivel az Ávr. 55. §-ának (2) bekezdése csak az írásbeliséget írja elő kötelező erővel, és a kijelölés módjáról nem rendelkezik, ezért kérdésünk arra vonatkozik, hogy intézményünk eleget tett az Ávr. 58. §-ának (4) bekezdésében az érvényesítők kijelölésére vonatkozó előírásnak? Az Ávr. 55. §-ának (2) bekezdése értelmében a kötelezettséget vállaló szervnél kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére költségvetési szerv gazdasági vezetője, vagy az általa e rendelet előírásainak megfelelően írásban kijelölt, a 9. § (5) bekezdésének a) pontja szerinti költségvetési szerv alkalmazásában álló személy jogosult.

Kérdés: Költségvetési szerv vezetője belső szabályzatban (Kötelezettségvállalás és utalványozás rendje) rendelkezik az operatív gazdálkodási jogkörök kijelölésével [Ávr. 13. § (2) bek.]. Helyesen jár-e el az intézmény, ha külön névre szóló megbízást, kijelölést nem minden esetben készít kötelezettségvállalásra, teljesítésigazolásra, érvényesítésre, mivel a kinevezés elfogadásával jogosulttá válik a belső szabályzatban szereplő jogkörök gyakorlására?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 204. számában megjelent 3830. számú kérdésben kitértek a pénzügyi ellenjegyző szakmai képesítési követelményére, az alábbiak szerint:
"A pénzügyi ellenjegyző aláírási jogosultsága azonos az érvényesítésre jogosult személlyel, ennek a személynek rendelkeznie kell az Ávr. 55. §-ának (3) bekezdése szerinti szakmai képesítési követelményekkel. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie. A hangsúly a gazdasági szakképzettségen, illetve pénzügyi-számviteli képesítésen van. Ez is biztosítja, hogy az érvényesítést a szakmailag legalkalmasabb személy írja alá. Ha a felsőoktatásban vizsgálódunk, akkor gazdasági szakképzettségnek kell tekinteni a felsőoktatásban gazdaságtudományok képzési területen, vagy a többciklusú képzés bevezetése előtt annak megfelelő egyetemi, főiskolai szakon szerzett végzettséget, szakképzettséget. A gazdaságtudományi képzési területeknek a közgazdasági és üzleti képzési ágak sorolhatók be, ahol – többek között – alkalmazott közgazdaságtan, gazdaságelemzés, közszolgálati, nemzetközi gazdálkodás, pénzügy és számvitel alapképzési szakok felelnek meg." Kérdésem az, hogy ha valaki társadalomtudományok karon végzett szociológiát, akkor az megfelelő gazdasági szakképzettség-e a pénzügyi ellenjegyzéshez?

Kérdés: Kell-e képviselő-testületi határozat a lakásvásárlási kölcsön visszafizetésének megtörténte esetén jelzálogjogtörlési engedélyre vonatkozó jognyilatkozat jóváhagyására?

Kérdés: Önkormányzatnál az utalványrendeleten az érvényesítő és a pénzügyi ellenjegyző lehet-e ugyanaz a személy vagy sem?

Kérdés: Önkormányzatunknál a hatályos belső szabályzat alapján a nettó személyi jellegű kifizetéseket utalványrendelettel látják el, majd a pénzforgalmi rendezés az érvényesítést, utalványozást és ellenjegyzést követően történik. Az alkalmazott könyvelőprogram sajátosságából eredendően a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet VIII. fejezete szerinti könyvelési tételek egy része – a nettó finanszírozás adattábláin szereplő, levont munkavállalót terhelő járulékok, tb-ellátások, forgótőke-felhasználás stb. – ún. technikai bankban (ellenszámla: 499) kerülnek rögzítésre, majd a főkönyv részére feladásra.
A bruttó bér (K1 rovatok) és a munkaadót terhelő járulékok (K2 rovatok) végleges kötelezettségvállalásként kerülnek rögzítésre, majd a program a háttérben, teljesítésként is könyveli a rögzített adatokat. (Az előzetes kötelezettségvállalás rögzítése a kinevezések/megbízási szerződés aláírását követően megtörténik.) Ebben az esetben kell-e utalványrendeletet kiállítani a technikai bankban történő rögzítéshez és a végleges kötelezettségvállalás könyvelésekor, vagy elengedő egy olyan bizonylat kiállítása, amely tartalmazza a rögzített tételek azonosításához szükséges adatokat, valamint a kontírozó, könyvelő/rögzítő és az engedélyező aláírását?

Kérdés: Az Ávr. kötelezettségvállalások pénzügyi ellenjegyzésének szabályaira vonatkozó 50. §-ának (1), valamint 55. §-ának (1)–(2) bekezdéseiben foglaltak alapján a pénzügyi ellenjegyzésnek (pénzügyi ellenjegyzés tartalmi meghatározása: a pénzügyi ellenjegyzés ténye és a pénzügyi ellenjegyző keltezéssel ellátott aláírása) kizárólag a kötelezettségvállalás dokumentumán fizikálisan szabad megtörténnie, avagy megengedett és szabályos-e az olyan ellenjegyzési mechanizmus, melynek keretében az integrált pénzügyi-számviteli rendszerben a kötelezettségvállalás részletező nyilvántartás szerinti adatainak informatikai úton történő virtuális ellenjegyzése történik meg? A folyamat következményeként a kötelezettségvállalás részletező nyilvántartása a következő adatokkal egészül ki: "Pénzügyi ellenjegyző: ... Pénzügyi ellenjegyzés dátuma: év/hó/nap". Az integrált pénzügyi-számviteli szoftverben a részletező nyilvántartásokhoz kapcsolódóan a kötelezettségvállalási dokumentumok pdf-formátumban való feltöltésének lehetősége biztosított. Amennyiben az informatikai úton való pénzügyi ellenjegyzés megengedett és szabályos, abban az esetben szükséges-e többletfeltételeknek e téren a pénzügyi-számviteli szoftvernek megfelelnie (például elektronikus úton történő hitelesítés szabályrendszere, időbélyeg alkalmazása stb.)? Hivatkozással a Költségvetési Levelek 3658. sorszámú kérdés-válaszára, a fenti kérdéskörhöz a következő szövegrész szorosan kapcsolódik: "3658. válasz: Kötelezettségvállalásnak a megkötött szerződést kell tekinteni, ahol a pénzügyi ellenjegyző elsőként, majd a kötelezettségvállaló másodikként írt alá. Az aláírások egy dokumentumon kell, hogy szerepeljenek az aláírás dátumának külön-külön szerepeltetésével. Szerződés esetében rögzíteniük kell a kötelezettségvállalást."