Találati lista:
411. cikk / 503 Devizában teljesített kiadások elszámolása
Kérdés: Milyen módszerei vannak a devizában teljesített kiadások elszámolásának? Hogyan kell helyesen végrehajtani a devizaszámla év végi értékelését?
412. cikk / 503 Intézményi beruházási előirányzat-maradvány felhasználása dologi kiadásokra
Kérdés: Az intézményi beruházási előirányzat-maradványt fel lehet-e használni a következő évben dologi kiadások teljesítésére?
413. cikk / 503 Teljesen 0-ra íródott tárgyieszköz-értékesítés elszámolási szabályai
Kérdés: Egy költségvetési szerv egy 0-ig leírt tárgyi eszközt értékesít 80 E Ft-ért. Hogyan kell ezt a gazdasági eseményt helyesen elszámolni?
414. cikk / 503 Korábbi években keletkezett kiadások, bevételek módosításának tárgyévi elszámolása
Kérdés: Tárgyévet megelőző évben elszámolt kiadások módosításának számviteli rendezésével kapcsolatban felmerült kérdések két esetre vonatkozóan: 1. Költségvetési szervünknek egy közüzemi szolgáltató 2005-ben visszautalt intézményünk bankszámlájára egy összeget, mérőműszer meghibásodása miatt tévesen számlázott jogcímen. Ezen összeg 2 db "tartozik jellegű" számla és 4 db "követel jellegű" számla egyenlegéből adódott. A "követel jellegű" számlák a 2004. évi számlák sztornírozott tételei. A "tartozik jellegű" számlák a 2004. évi tényleges fogyasztás alapján kimutatott összegek. Kérdésünk, hogy számvitelileg 2005. évben helyesen jártunk-e el, ha a visszaérkezett összeget egyéb bevételként számoltuk el (T 341 – K 9 "követel jellegű" számlák összegei; T 9 – K 341 "tartozik jellegű" számlák összegei)? Melyik jogszabályban található az előző évi "térítményezéssel" kapcsolatos eljárás? 2. Költségvetési szervünknek egy közüzemi szolgáltató 2006-ban küldött 3 db 2005. évi "követel jellegű" helyesbítő számlát, valamint 1 db 2006. évi "tartozik jellegű" (szerződés szerinti) március havi számlát. A szolgáltató nem utalta vissza a helyesbített számlák összegeit bankszámlánkra, hanem a 2006. 03. havi fizetendő számla egyenlegét csökkentette ezekkel az összegekkel. Kérdésünk, hogy számvitelileg helyesen járunk-e el, ha bankhelyesbítő napló alkalmazásával a 2005. évi helyesbítő számlák végösszegét átvezetjük az egyéb bevételek közé? (T 5 – K 341: 2006. 03. havi, szerződés szerinti összeg; T 341 – K 5 2005. évi helyesbítő számlák összegei; T 5 – K 9: 2005. évi helyesbítő számlák összegei.)
415. cikk / 503 Pénzeszközök átadásának új szabályai
Kérdés: Az Ötv. 107. § (2) bekezdése értelmében, a törvény hatálybalépésének napján, 1990. szeptember 30-án a megyei tanács kezelésében lévő székházépület a megyei önkormányzat tulajdonába került. Az 1991. szeptember 1. napján hatályba lépett, az egyes állami tulajdonban álló vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (3) bekezdése rendelte el a következőket: "A köztársasági megbízott hivatalának használatba kell adni az (1) bekezdésben megjelölt vagyont, ha a volt tanács és szervei, illetve tisztviselői, valamint a (2) bekezdésben felsoroltak feladatait jogutódként a köztársasági megbízott látja el." Hivatalunk jogelődje, a Köztársasági Megbízott Hivatala ekkor a feladatellátás céljára egy adott számú irodára, valamint közös használatú helyiségekre (folyosó, termek stb.) nézve a megyei önkormányzattal kötött megállapodás alapján használati jogot szerzett. Az épület üzemeltetésével kapcsolatban jelentkező költségeket a házban elhelyezkedő, az 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (2) bekezdése alapján használati jogot szerzett közhivatalok közösen viselik, az üzemeltetési feladatokat az önkormányzat gazdasági szolgáltató szervezete látja el. Bár a használati joggal rendelkező szervezeteket nem tekintjük úgy, mint önkormányzati társulások tagjait, az épület fenntartása a társulások által fenntartott közös intézményekhez hasonló módon történik. Az a kérdésünk, hogy az épület üzemeltetésével kapcsolatban jelentkező, egyébként áfatartalommal nem rendelkező közös költségek hivatalunkra eső részét (gazdasági szolgáltató szervezetben az épület üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő bér és annak járulékai) teljesíthetjük-e átadott pénzeszközként?
416. cikk / 503 Vissza nem térítendő támogatás elszámolása
Kérdés: Hová kell helyesen könyvelni a hivatalunk által belső jegyzőkönyv alapján kifizetett kátyúkár hivatalunkat terhelő részét? Hová kell helyesen könyvelni a fővárosi közgyűlés rendelete, valamint önkormányzati rendelet alapján szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyok vizsgálata alapján kifizetett első lakáshoz jutási támogatás vissza nem térítendő összegét?
417. cikk / 503 Tárgyi eszköz értékesítésének elszámolása
Kérdés: Hogyan kell a feleslegessé vált tárgyi eszköz értékesítését számvitelileg kezelni? A számviteli törvény 23. § (5) bekezdés szerint (a 249-es szerint kötelezően alkalmazandó paragrafusát) kell sorolni a készletek közé, vagy a 249/2000. Korm. rend. IX. mellékletének 2/a pontjának megfelelően csak akkor kötelező átsorolni, ha az értékesítés hosszú időt vesz igénybe? A 2-es számlaosztályban is kell rögzíteni az átsorolást? A bevételt a 931-en kell könyvelni akkor is, ha a 2-esbe át kell sorolni?
418. cikk / 503 Alaptevékenységi bevételek értelmezése
Kérdés: Az Áht-vhr. 66. § (6) bekezdésének h) pontja rendelkezik arról, hogy a központi költségvetési szervet nem illeti meg az alaptevékenység bevételei eredeti előirányzatát meghaladó többletbevétel 50 százaléka. – Az Szt-vhr. 9. számú melléklete szerint a 911. számla az Alaptevékenység bevételei, a 912. számla az Alaptevékenységgel összefüggő egyéb bevételek. – 2005-től szerkezetileg megváltozott a "Működési bevételek előirányzata és teljesítése" 07. számú űrlap, mely a korábbi űrlap sorainak bontásától, illetve összesítő soraitól eltérően az 1-11. sort az Alaptevékenységgel összefüggő egyéb bevételek megnevezéssel összesíti. – A 2005. évi költségvetési előirányzatok összeállításához a Pénzügyminisztérium által kiadott Tájékoztató 60. oldalán az Alaptevékenység bevételeinek minősíti a 07. űrlap 1-12. sorát. – A "Bevételek tevékenységenként" megnevezésű 22. számú űrlap megbontja az intézményi bevételeket a 911., illetve a 912. főkönyvi számlák szerint. Tételesen mely bevételekre vonatkozik az eredeti előirányzatot meghaladó többletbevétel utáni 50 százalékos mértékű – maradványelszámolás keretében történő – befizetési kötelezettség?
419. cikk / 503 Lakóépületek felújításának elszámolása pályázaton nyert pénzeszközök felhasználásával
Kérdés: Hogyan kell könyvelni az iparosított technológiával készült lakóépületek pályázati felújítását, ha – a lakossági önrész és a központi támogatás az önkormányzatoknak az erre a célra megnyitott számlájára érkezik, – a kiviteli és a támogatási szerződést az önkormányzat köti, – a számla az önkormányzat nevére szól, – az épület vagy kizárólag magántulajdonú, vagy önkormányzati és magántulajdonú lakások vegyesen? Mi az irányadó abban az esetben, ha a pályázati kiírásnak megfelelően felújításnak elszámolandó műszaki tartalom a számviteli állásfoglalások szerint karbantartásnak minősül?
420. cikk / 503 Üdülési csekkek, kis összegű ajándékok, vetélkedők ajándékainak könyvelése
Kérdés: Az Szja-tv. 1. sz. mellékletében szereplő juttatásokat egyenként felsorolva: 1. üdülési csekk (8.3.) 2. ajándék (8.18.-8.19.) – kis összegű vagy 5 E Ft – nyugdíjra tekintettel 15 E Ft 3. vetélkedő, versenydíjként adott ajándékcsomag max. 5 E Ft értékben (8.18. pont) Melyik főkönyvi számlára kell elszámolni ezen kiadásokat (jutalom 51221. vagy költségtérítés 51429. vagy egyéb?)? Áfatartalmát meg kell-e osztani az 56121-es dologi számlacsoportba?
