597 talált cikk az előleg kifejezésre

Kérdés: Ha az önkormányzat tulajdonában lévő óvodai intézménye számára éven belül elhasználódó eszközöket (pl.: játékok, kifestők, műanyag poharak, evőeszközök, törölközők) kerülnek beszerzésre, annak hogyan történik az elszámolása? Helyesen járunk-e el, ha a K31-re könyveljük egyből, és innen az 5-ös költségek közt egyből leírjuk, vagy esetlegesen a K31 után a 2-es számlaosztálykészletek között kell-e nyilvántartani? Milyen nyilvántartást kell róla vezetni? Kérjük a könyvelés helyes levezetését!

Kérdés: Ha van az önkormányzatnak 2016. évi nyitó egyenlege 500 000 E Ft kincstárjegyben és 1?040 000 E Ft lekötött betétben, akkor a 2016. év végi elszámolás hogyan alakul az évközi gazdasági események hatására?
Kincstárjegy: nyitó E: 500?000 E Ft, vásárlás: 700?000?E Ft, eladás: 200 000?E Ft, év végi záró E: 1?000?000?E?Ft (gazdasági esemény hatása -500?000?E Ft)
Lekötött betét: nyitó egyenleg: 1?040?000 E Ft, vásárlás: 400?000 E Ft, eladás: 1?440?000 E Ft, záró egyenleg: 0 Ft (gazdasági esemény hatása 1 040 000 E Ft).
A nyitó egyenlegeket, mint az előző évi maradványban szereplő összegeket, 2016. évben teljes egészében felhasználásként le kellett könyvelni, amely bevételi rovaton szerepel. A 2016. évi gazdasági események együttes hatása 540?000 E Ft, benne van a nyitó egyenlegben és a tárgyévi eredményben is. Így a maradvány kimutatott összege 540?000 E Ft-tal nem egyezik meg a tényleges pénzkészlettel (a tényleges pénzkészlet kevesebb 540?000 E Ft-tal). A KGR nem fogadja el a 2015. év végén ugyanezen helyzet miatti tranzakciós könyvelést, ahol a pénzkészletet tudtuk egyeztetni. A maradványt miért szükséges teljes összegben felhasználásként könyvelni?

Kérdés: Számlázással kapcsolatban kérem a segítségüket. Az önkormányzat előszerződésben eladott egy tulajdoni lapon szántónak jelölt területet, melyre befolyt a foglaló és az előleg. A terület a foglalót követő 15 napon belül átminősítésre kerül "Gksz"-ről "Má"-ra (ennek költsége közös). A fennmaradó vételár augusztus végén lesz esedékes. Milyen áfatartalommal kell az értékesítés után a számlát kiállítanunk (előlegre, foglalóra, fennmaradó részre)?

Kérdés: Visszakaptunk a Kincstártól 20 000 Ft forgó-tőkét. Lekönyveltük a T 331 – K 3654 kontírt, de így mínuszos egyenlege van a forgótőkeszámlának. A 38/2013. NGM rendeletben a T 3654 – K 3511/3518 tétel szerepel kapcsolódóként, de a 3511-hez könyvelni kellene a költségvetési számvitelbe is, amit ha megteszünk, az eltérést okoz a Kincstártól kapott bevételek teljesítésének egyeztetésénél. A nettó finanszírozást kellene ezzel az összeggel korrigálni? Ha igen, hogyan, milyen könyvelési tételekkel?

Kérdés: Költségvetési intézmény külföldi kiküldetésre tekintettel napidíjat fizet ki dolgozójának az utazás időpontja előtti hónapban. Az utazás megkezdése előtt egy hónappal fizethető-e ki napidíj jogcímen ellátmány, vagy csak előlegként? Ha az utazás megkezdése előtti hónapban kerül sor a napidíj kifizetésére, akkor a napidíj számfejtésénél milyen árfolyammal kell számolni? Az utazás megkezdése előtti hónap (ami a kifizetés hónapja) vagy a kifizetés előtti hó (ami 2 hónappal az utazás megkezdése előtt van) 15-i árfolyammal?

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló, kizárólag adóköteles tevékenységet folytató társaság (a továbbiakban: társaság) tevékenységeinek, feladatainak ellátásához személygépkocsi használatára van szükség. A társaság jelenleg nem tud ilyen értékben (kb. 10-12 millió forint) beruházni, így nyílt végű pénzügyi lízing igénybevételét tervezi. A?gépjárművek várható magánhasználata kb. 5 százalék lesz. Mivel a magyar piacon elérhető használtszemélygépkocsi-árakhoz és -állapotokhoz képest jelentősen kedvezőbb feltételekkel lehet az Európai Unió más tagállamaiban személygépkocsit vásárolni, kérdésünk arra irányul, hogy adójogilag járható-e az a konstrukció, hogy a társaság először megvásárolja (készletre) az adott személygépkocsit egy uniós tagországban, majd azt itthon értékesíti egy lízingcég részére, melyet követően azt visszalízingeli a fent említett konstrukcióban. (A tranzakció előtt a társaság bővítené a bejelentett tevékenységi köreit az autókereskedelemmel.) Álláspontunk szerint a fenti ügylet pusztán annyiban különbözik az itthon igen népszerű nyílt végű pénzügyi lízinghez képest, hogy a társaságnak ezáltal olcsóbb és jobb minőségű személygépkocsi kerül a használatába. A vázolt konstrukcióval kapcsolatban kérdésként fogalmazódott meg, hogy annak alábbiak szerinti áfarendszerbeli kezelése megfelel-e a jogszabályi előírásoknak:
1. Cégtől történő uniós beszerzés alapján itthon a beszerzőnek fizetendő áfája és egyben levonható áfája is keletkezik, hiszen a beszerzés továbbértékesítési célt szolgál. Magánszemélytől történő uniós beszerzés alapján sem fizetendő, sem levonható áfa nincs.
2. A lízingcég felé történő belföldi értékesítést 27 százalék általános forgalmi adó terheli.
3. Nyílt végű pénzügyi lízing igénybevételével történő használat, melyben a 95% áfatartalom levonható, az 5% áfatartalom pedig nem levonható adóként számolandó el.

Kérdés: Központi költségvetési szervnél a külföldi kiküldetéshez a dolgozónak adott előleget nem a házipénztárból készpénzzel, hanem bankszámlára történő átutalás formájában folyósítják. Az elszámoláskor viszont a visszavett összeggel a pénztárban számolnak el, bruttó módon visszavételezi a teljes összeget, és kiadásba helyezi a felhasznált összeget. Az adott előleg elszámolása T36515 – K 32/33, visszavételkor T 32/33 – K36515, illetve végleges kötelezettségvállalásként és teljesítésként a kötelező számlák alkalmazásával történik. A 33 bankszámla és a 32 pénztárszámla közötti elszámolási kapcsolat megfelelőségére irányul a kérdésem. Helyes-e ez az eljárás, ha nem, hogyan kell megfelelően könyvelni?

Kérdés: Költségvetési szerv a feladni kívánt küldeményeket postai bérmentesítő géppel díjazza. A bérmentesítő gép feltöltéséhez szükséges összeget a posta előlegigénylője alapján utalja el, majd az elutalt összegről előlegszámla érkezik. Később a posta megküldi a számlát a tényleges felhasználásról, amelyen tájékoztató adatként szerepel az előző időszak maradvány előlege, az elszámolási időszak befizetése, az elszámolási időszak felhasználása, az elszámolt előleg, valamint az elszámolási maradvány előlege. (Ez azt jelenti, hogy egy időszak feltöltésére fizetett előleg nem feltétlenül kerül felhasználásra adott időszakban.) Hogyan kezeljük a díjbekérőre utalt előleget, illetve mikor és hogyan könyveljük a ténylegesen felmerült költséget?

Kérdés: Önkormányzatunk az alábbi jogcímeken teljesít kifizetéseket olyan magánszemélyek részére, akikkel nem áll foglalkoztatási jogviszonyban: szakmai munka elismeréseként egyszeri jutalom; önkormányzat által alapított városi kitüntetéssel járó pénzjutalom.
Létrejön-e az önkormányzat és a magánszemély között a fenti esetekben biztosítotti jogviszony, azaz az ilyen jogcímen teljesített kifizetések után a kifizetőnek csak szja-előleget, vagy nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot is kell vonnia a magánszemélytől?
Kell-e nyilatkoztatni a magánszemélyt, hogy van-e biztosítotti jogviszonya máshol (például főállás, vállalkozó stb.)?
Dönthet-e a magánszemély arról, hogy a kifizető biztosítotti jogviszonyként vagy anélkül teljesítse a kifizetést?

Kérdés: Államháztartáson belüli szervezet vagyunk, és államháztartáson belüli szervezetnek állítunk ki szolgáltatásnyújtásról előlegszámlát. A szolgáltatás áfamentes tevékenység. A végszámlát majd a szolgáltatásnyújtásról szóló beszámolási kötelezettség teljesítésének elfogadása után állítjuk ki. Az előleget a sajátos elszámolások között kell-e kimutatni, vagy pedig követelésként, majd a pénz beérkezését követően teljesítésként, a szolgáltatásnyújtások között?