622 talált állásfoglalás az előleg kifejezésre

Kérdés: Intézményünk egy pályázat kapcsán visszafizetendő támogatást kapott 2017-ben a B15 rovatra. A teljes összeg visszafizetése 2019-ben egy összegben válik esedékessé. A kapott összegből (7 millió Ft) finanszírozzuk a pályázati kifizetéseket, amit a benyújtott elszámolás alapján térítenek meg. 2017-ben a 7 millió Ft-ot B15 – K505 rovatpárokra könyveltük az előírt könyvelési tételek alapján. Év végén a kölcsönből felhasználtunk 2 millió Ft-ot, amit már csak a következő évben térítettek meg részünkre. Mi ilyenkor a helyes könyvelési eljárás? Jelenleg a 7 millió Ft a K505-ös rovaton, mint végleges kötelezettségvállalás szerepel.

Kérdés: 1. Az önkormányzat intézménye – mely 2016. december 31-éig ellátta az általános iskola működtetési feladatait is – 2017. január 1-jétől megállapodást kötött a KLIK-kel a fűtési, karbantartási feladatok ellátására. A feladatellátásról szóló megállapodást a képviselő-testület is jóváhagyta. A megállapodás szerint az intézmény foglalkoztatja a munkavállalót, fizeti a foglalkoztatással kapcsolatban felmerült költségeket (munkabér és annak terhei, illetve egyéb foglalkoztatással kapcsolatos költségek), amelyet arányosan megosztja az intézmény és a KLIK egymás között úgy, hogy mindkét fél a foglalkoztatással kapcsolatosan felmerülő költségek rá eső részét viseli (a fűtő és a karbantartó nemcsak az iskolának dolgozik, hanem a munkaidejük másik részét az intézmény által üzemeltetett egyéb helyeken látják el, pl. óvoda, orvosi rendelő stb.). Ez annyit jelent, hogy a karbantartó munkaidejéből napi két órára, a fűtő munkaidejéből (október 15-től április 15-ig) napi 6 órára jutó munkabért és közterheket a KLIK havonta megtéríti. Az intézmény költségvetésében kiadási előirányzatként megtervezésre került a dolgozók teljes munkaidejének bér- és egyéb költsége, valamint bevételi előirányzatként a KLIK-által megtérített arányos összeg bevétele is. Milyen COFOG-ra kell könyvelni a dolgozók foglalkoztatásával kapcsolatos személyi juttatásokat és egyéb munkáltatót terhelő kiadásokat, illetve a KLIK által havonta megállapodás alapján elszámolási kötelezettséggel átvett pénzeszközt, amely a rá eső arányos rész? A?"közös" foglalkoztatást az áfa szempontjából úgy minősítettük, hogy nem tartozik bele az adó alapjába, tehát nem számlázzuk, nem számítunk fel áfát, figyelemmel az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezésre. Helyes az áfamegítélésünk?
2. A fűtési és karbantartási feladatok ellátásához kapcsolódóan dologi kiadások is felmerülnek az intézménynél (fűtőanyag, karbantartási anyag stb.). Ezek beszerzésével kapcsolatos részletes szabályokat szintén a megállapodás tartalmazza (pl. beszerzésre vonatkozó keretösszegek, KLIK részéről engedélyezési, jóváhagyási eljárások stb.). Az intézmény kifizeti a számlákat, és tovább-számlázza a KLIK részére. A beszerzés során felszámított áfát az intézmény levonja, a továbbszámlázáskor pedig felszámítja. Milyen COFOG-ra kell könyvelni a kiadásokat és bevételeket? Helyes-e az áfamegítélésünk?
3. Az önkormányzat "saját" költségvetésén belül ez bizonyos keretet biztosít arra, hogy az általános iskolások uszodabelépőjéhez, egyes tanulmányi versenyek díjaihoz stb. hozzájáruljon. Az elszámolás úgy történik, hogy vásárlási előleget biztosít az önkormányzat az iskola megbízott dolgozójának, amelyből fedezik a kiadásokat. Az önkormányzat nevére szóló számla alapján számolnak el az előleggel. Milyen COFOG-ra kell könyvelni a kiadást?

Kérdés: Önkormányzati alrendszer hóközibér--könyvelésénél egy gazdasági szervezet a hóközi kifizetéseket időbeli elhatárolásba könyveli, majd a következő hónapban visszakönyveli. Helyes-e ez a könyvelési módszer, mivel az időbeli elhatárolás a 38/2013. NGM rendelet VIII. fejezetében csak a december havi kifizetéseket említi?

Kérdés: Költségvetési szervünk kazánt vásárolt bruttó 1 300 000 Ft-ért, de nem a vagyonhasználatában lévő ingatlanába lesz beszerelve, hanem átszámlázza megállapodás alapján a kazán értékének 60%-át egy hónapon belül. Hogyan lehet helyesen elszámolni a költséget és a bevételt? Az áfát nem visszaigényelhetőként állítanánk be a beszerzéskor. Kell-e értékesítéskor áfásan továbbszámlázni? Kell-e tárgyi eszközként bevenni a nyilvántartásunkba, majd készletté minősíteni, és azután értékesíteni, vagy van egyszerűbb módja is? A beszerzési ár és az értékesítési ár között keletkező 520 000 Ft különbözetet hová kell helyesen könyvelni?

Kérdés: Egy költségvetési szerv (mint: bérbevevő) Németországban magánszemélytől bérel ösztöndíjasai részére lakást. A bérleti díjat a szerződésre hivatkozva előre, minden hónap 3-áig kell megfizetniük. A bérbevevő szerződés és egy belső bizonylat alapján utalja az összeget általában megelőző hónap végével, hogy időben megérkezzen. A német magánszemély nem állít ki sem számlát, sem számlát helyettesítő iratot.
1. Milyen napi árfolyamon kell a számviteli törvény szerint a belső bizonylatot kiállítani?
2. Milyen lehetőségei vannak a bérbevevőnek, ha esetleg több időpont is számításba jöhet?
3. Milyen napi árfolyamon kell a szerződést az előzetes "kötváll." nyilvántartásba venni?

Kérdés: Településünk külterületén ipari park létesült. Az ipari parkban működő vállalkozások egyre nagyobb kapacitással működnek. Az ipari park megközelítése az önkormányzat tulajdonában lévő közúton lehetséges. Az út a rossz állapota és keskenysége miatt nem kielégítő a vállalkozások számára. Az idei évben az önkormányzatnak nincs szabad pénzmaradványa, mely lehetővé tenné az út felújítását, miközben annak állapota jelentősen megnehezíti a vállalkozások mindennapjait. Megoldásként felmerült, hogy a vállalkozók/vállalkozások megelőlegeznék ezt a költséget. Önkormányzatunk pénzügyi helyzete stabil, a következő évben várhatóan vissza is tudja fizetni a támogatást.
Felmerülő kérdéseink:
– Kaphat-e visszatérítendő fejlesztési célú támogatást egy vállalkozástól az önkormányzat?
– Az így kapott támogatás adósságot keletkeztető ügylet?
– Kormányzati hozzájárulás szükséges?
– Amennyiben előrehozott iparűzési adó megfizetésével biztosítaná a vállalkozás az útépítés fedezetét, és az utat az önkormányzat építi meg, azt hogyan kellene elszámolni, milyen kihatással lenne az adott év adóerő-képességére, vagy melyik év adóerő-képességét befolyásolja?

Kérdés: Önkormányzatunk egy nyertes pályázat keretében a településen egyedi szennyvíztisztító berendezéseket fog elhelyezni magánszemélyek, illetve közintézményeink ingatlanjain. A?fővállalkozó előlegszámlát szeretne benyújtani a már megérkezett tartályok vonatkozásában, és ehhez a mai napon egy adóalanyisági nyilatkozatot kért tőlünk az Áfa-tv. szerinti fordított adózás alkalmazásához. Önkormányzatunk áfaalany. A beruházás építésihatóságiengedély-köteles. A?szállító kiállíthat fordított adózás szabályai alá eső számlát önkormányzatunk részére?

Kérdés: NEAK által finanszírozott, önkormányzathoz tartozó költségvetési szerv vagyunk. A MÁK múlt év novemberében közölte velünk, hogy forgótőke-tartozásként utaljunk át nekik közel 4 millió forintot 2015-2017. év vonatkozásában. Tisztáztuk, hogy ez a "követelésük" miből adódik: XY dolgozó pl. október hónapban táppénzre megy, de a táppénzes papírjait november hónapban adja le. A KIRA-ban nem kerül október hónapban rögzítésre a távolléte, emiatt a dolgozó teljes havi munkabért kap. A MÁK részéről megtörténik október 31-ével a számfejtés. A KIRA-ban a távollét rögzítése november hónapban történik meg. A MÁK ennek alapján egy rendező számfejtést csinál, így a dolgozótól levonásra kerül az őt meg nem illető munkabér. (Munka-vállaló részéről rendeződik a táppénz elszámolása, a munkabér túlfizetése.) A?MÁK október hónapra eső – a NAV-hoz történő – befizetéseket átutalja, a táppénzes napokra eső járulékokat is, ezek szerint: "túlfinanszírozott" lettünk. A kérdés, hogy miből fizetjük vissza ezt az ún. túlfinanszírozást, mikor a NEAK-finanszírozással, a felügyeleti szervünk támogatásával, valamint a kifizetett munkabérrel és annak kifizetett munkáltatói közterhével is egyeznünk kell? A MÁK munkatársa azt mondja, hogy a "Foglalkoztatottak munkabérelőlege" számláról utaljuk vissza részükre a "túlfinanszírozást", amire nem könyvelünk semmiféle túlfizetést/túlfinanszí-rozást.

Kérdés: Az önkormányzat saját erdejéből fát termel ki. A kitermelésre és a szállításra egy külső vállalkozóval kötött szerződést. A vállalkozó számlát állít ki az önkormányzat részére tűzifa kitermelése és szállítása megnevezéssel. A fát az önkormányzat és intézményei épületeinek fűtésére használjuk fel. A vállalkozó annyi fát termel ki, amennyi azonnal felhasználásra is kerül. Kérem, szíveskedjenek levezetni ennek a könyvelését!

Kérdés: Vásárolhat-e önkormányzat magánszemélytől számla ellenében tárgyi eszközt?