Kapott biztosíték elszámolása

Kérdés: A 2013. évi könyvviteli mérlegben a 139. soron szerepel a 48111 költségvetési intézményi függő bevétel, amely a közbeszerzési szerződések teljesítésének biztosításául szolgáló és visszafizetési kötelezettségként jelentkező teljesítési biztosítékokat tartalmazza.
A visszafizetendő teljesítési biztosíték ugyanakkor a 449 egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között nem került előírásra. A rendező mérlegben a 153. soron a rendező, technikai tétel elszámolása után nem maradhatott egyenleg, ezért kivezetésre került, tehát a 2014. évi nyitó mérlegben kötelezettségként ez a tétel nem került megnyitásra. Mivel ezekkel az összegekkel el kell számolnunk (vissza kell utalnunk), a 2014. évi mérlegben is szükséges lenne kötelezettségként kimutatni ezt a tételt. Melyik mérlegsoron lehet utólagosan nyilvántartásba venni az adott tételt, és hogyan kell ezt lekönyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítékot a költségvetési szervnek 2013. évben az átfutó bevételek között kellett volna kimutatnia. Ezt az átfutó bevételt a kapott előlegek között kell a 2014. évi rendező mérlegben kimutatni.A 2014. évi könyvelésben a kapott előlegekre vonatkozó szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.
Kapcsolódó címke:

Európai uniós finanszírozású beruházás

Kérdés: Intézetünk költségvetési szervként európai uniós finanszírozású beruházást valósít meg.
1. A fordított áfa adózási körbe tartozó (Áfa-tv. 142. §) épületberuházás során a szállító előlegszámlát állított ki 2014. februári teljesítéssel. A szállítói finanszírozás okán az elfogadott előlegszámla értékét az irányító hatóság pénzügyileg rendezte a szállítónak. Az előlegszámla elszámolása 2014 augusztusában történt meg, melyben a számla a teljes összeget tartalmazta, melyből levonásra került az előlegként korábban benyújtott összeg. Az augusztus havi áfabevallásban szerepeltettük a teljes fordítottáfa-összeget, és egyúttal pénzügyileg is rendeztük a befizetési kötelezettséget. Eljárásunkat egy NAV-állásfoglalás alapozta meg, mely alapján a fordított adózással érintett tevékenység esetében az előleg után nem keletkezik adófizetési kötelezettség, így fordítottáfa-előleg előlegszámlára nem folyósítható (http://www.nav.gov.hu /nav/ado/afa080101_hatalyos/forditott_adozas.
html?pagenum=6).
Kérdésem arra irányul, hogy él-e még a hivatkozott állásfoglalás, illetve esetünkben értelmezhető-e? Tehát helyesen jártunk-e el, vagy pedig a fordított áfával érintett előlegszámlánál 2014. február hónapban már bevallási, befizetési kötelezettség keletkezett, és ebben az esetben önrevíziót kell végrehajtani?
2. A számviteli elszámolás 2014. évi változása következtében hogyan módosult az előzőekben említett beruházáshoz kapcsolódó fordított áfa (a támogatási szerződés alapján a pályázat vonatkozásában az áfalevonási jog nem érvényesíthető), és a nyújtott támogatás előirányzatának és teljesítésének könyvelése?
3. Helyesen értelmeztük, hogy a dologi kiadások előirányzatához kapcsolódik a fordított áfa K352 Fizetendő áfa rovaton történő befizetése? Ennek megfelelően az uniós támogatás fordítottáfa-összege, a B16 Egyéb működési célú támogatások közötti nyilvántartás a helyes könyvelés?
Részlet a válaszából: […] ...Az Áfa-tv. 59. §-a értelmében a kézhez vett, jóváírt előleg esetén adófizetési kötelezettség keletkezik. A jóváírt, kézhez vett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza. Ez utóbbi kitétel azonban csak abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.
Kapcsolódó címkék:    

Maradvány elszámolása

Kérdés: A 2013. évi pénzmaradvány igénybevételének könyvelésénél a kontírozási tétel ismert, T 005 – K 0981313, azonban az összegben nem vagyunk biztosak. Korábbi években igénybe kellett venni a pénzmaradvány mellett a pénzmaradványt terhelő elvonást is. 2014-ben mit kell igénybe venni? A pénzmaradvány igénybevétele során követelés-nyilvántartásba kell venni a pénzmaradvány összegét?
A pénzmaradványt terhelő elvonás összegét már kötelezettségvállalás-nyilvántartásba vettük, valamint követelés-nyilvántartásba vettük a pénzmaradványhoz kapcsolódó alulfinanszírozás összegét is.
Részlet a válaszából: […] ...egyenlegével korrigált, az 1. melléklet szerinti rendező mérleg 328. sorában a helyi adó túlfizetése miatti kötelezettségeknek a kapott előlegek közé átvezetett értékével növelt összegét kellett nyilvántartásba venni.Vállalkozási tevékenységet is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.
Kapcsolódó címke:

Áfaarányosítás

Kérdés: Egy gazdasági társaság (kft.) PPP konstrukció keretében felépített, saját tulajdonát képező – sportcsarnok megjelölésű – ingatlanát értékesíteni kívánja önkormányzatunknak. Az ingatlan első rendeltetésszerű használatbavétele több mint két éve megtörtént. A kft. az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének megfelelően adókötelessé tette az ingatlan értékesítését, illetve bérbeadását, haszonbérbe adását. Önkormányzatunk mint adóalany az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja, valamint a 88. §-ának (4) bekezdése alapján adókötelessé tételt választott bérbeadásra, haszonbérbe adásra.
A kft. az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján az ingatlant fordított adózás keretében értékesíti, mely során az áfa megfizetésére önkormányzatunk lesz kötelezett. A megvásárolni kívánt sportcsarnokot nagyrészt feladataink térítésmentes ellátására hasznosítjuk, előreláthatólag adóköteles bérbeadásból csak csekély bevételünk fog származni.
A fentiekben megfogalmazottakkal kapcsolatban az a kérdésünk, hogy önkormányzatunk levonásba helyezheti-e a vásárláskor a fordított adózás alapján megállapított teljes áfatartalmat, melyet aztán időszakonként az arányosítás szabályainak figyelembevételével fizetne vissza?
Részlet a válaszából: […] ...termék beszerzéséhez – ideértve a termék Közösségen belüli beszerzését is –, szolgáltatás igénybevételéhez – ideértve az előleget is, ha az adót a 140. § a) pontja szerint a szolgáltatás igénybevevője fizeti – kapcsolódóan fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.
Kapcsolódó címke:

Vevő-szállító számvitele

Kérdés: 1. 2013. december 31-i dátummal a 44-es főkönyvi számlákra lekönyveltük a 2013. december 31-i teljesítési határidejű szállítói számlákat a 413 tőkeváltozás számlákkal szemben. A nyitást követően a záró egyenlegek a megfelelő 42-es főkönyvi számlákon megjelentek. A 2014. évi számviteli előírásoknak megfelelően ezeknek a szám­lák­nak lekönyveltük a kötelezettségvállalását (pl. gázdíjnál T 05331212 – K 0022), valamint a pénzügyi kifizetés esedékességét (gázdíjnál T 5222 – K 4213131). Az utóbbi lépéssel még egyszer rákerült a 421-es főkönyvi számlára, ahol már a nyitóban úgyis rajta volt. Kifizetéskor T 4212131 – K 33, de ezzel a duplázódás nem szűnik meg.
2. Ugyanez a probléma a követeléseknél is. 2013. december 31-én fennálló követelésünket lekönyveltük a 28-as számlákra a 413 tőkeváltozással szemben. A nyitást követően ezek az egyenlegek megjelentek a megfelelő 35-ös főkönyvi számlákon. A 2014. évi számviteli előírásoknak megfelelően ezeket a bevételeket előírtuk követelésként a költségvetési számvitel szerint [T 09(2) – K0041], illetve a pénzügyi számvitel szerint (T 35 – K 9). Teljesítéskor pedig a költségvetési számvitel szerint [T 005 – K 09(3)], valamint a pénzügyi számvitel szerint (T 33 – K 35). A nyitó egyenleg itt is rajta marad. A 2013-ban előírt kötelezettségek és követelések hogyan tűnnek el a nyitó egyenlegből?
3. Az év végi befejezetlen beruházási állomány 127-ről 15-re került. Ennek értéke tartalmazza az áfát is. 2014-től a bekerülési értéknek nem része az áfa. Az előző évi befejezetlen beruházást milyen értéken kell aktiválni (áfával vagy áfa nélkül)?
4. Ingatlanunkon végzett telekalakítás, telekösszevonás során megváltozik a telek nagysága, ezáltal az értéke is – pénzmozgás nélkül. A változást, a növekedést, illetve a csökkenést hogyan tudjuk lekönyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...a költségvetési számvitel szerinta) Nettó értékT0021 – K05612/05622/05632/05642b) Általános forgalmi adóT0021 – K056722. Előleg a pénzügyi számvitel szerinta) Nettó előleg a kifizetés alapjánT36511/36512 – K32/33b) Levonható előzetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 14.

Iskolai étkeztetés és bölcsődei ellátás számlázása

Kérdés: Gazdasági Ellátó Szervezetként működünk, több intézménynek látjuk el a gazdasági feladatát. Iskolai étkeztetés és bölcsődei ellátás számlázásával kapcsolatban felmerült az a kérdés, hogy kinek a nevére kell kiállítani a számlát. Bölcsődében készül szerződés, iskolai étkeztetésnél nem. Az iskolai étkezés igénybevétele a tanuló vagy a szülő nyilvántartó lapon történő jelölésével történik, amelyet alá is írnak. Az igénylés és a tényleges igénybevétel (lemondásokkal korrigálva) alapján a számla a tanuló, illetve a bölcsődés gyermek nevére kerül kiállításra. A számla kiegyenlítését gyakran a nagyszülő, illetve vagy az egyik, vagy a másik szülő teljesíti. Kinek a nevére kell kiállítani a számlát? Cégek nevére is kérnek számlát, de velük nem állunk semmilyen jogviszonyban sem.
Részlet a válaszából: […] ...meg, ha a juttató (munkáltató) a szolgáltatás vásárlásáról a nevére szóló számla ellenében téríti meg a magánszemély által megelőlegezett összeget, vagy pedig egy meghatározott összeget átad a magánszemélynek azzal, hogy a szolgáltatás vásárlásáról a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:    

Beruházás szállítói finanszírozása

Kérdés: Egy önkormányzat 2013-ban vissza nem térítendő támogatást kapott egy 2013-2015-ben megvalósuló projekttel kapcsolatban. A támogatás intenzitása 90%, a 10% finanszírozása saját forrásból történik. A projekthez kapcsolódóan a következők merültek fel: projekt-előkészítési költségek (pl. építési engedélyes tervdokumentáció elkészítése, földhivatali díjak), projektmenedzs­ment szolgáltatás, a projekt szakmai megvalósításának keretében bérköltség, egyéb személyi jellegű kifizetések, bérjárulékok, közbeszerzési, műszaki ellenőri szolgáltatás, tájékoztatás-nyilvánosság biztosítása, könyvvizsgálat, vagyoni értékű jogok beszerzése, ingatlanokon végzett kivitelezés (részben építésiengedély-köteles, részben engedély nélkül megvalósítható), eszközbeszerzés, egyéb anyagköltségek (pl. nyomtatványok, irodaszerek, reklámanyagok). A beruházás aktiválása 2015-ben várható.
1. A projekthez kapcsolódóan egy 2013-ban beérkezett szállítói finanszírozású, fordított áfás számla esetében – amelynek áfáját és az önrészt 2013-ban pénzügyileg rendeztük, de a szállítói finanszírozás 2014 februárjáig nem történt meg – milyen módon kell eljárni: hol kell kimutatni a pénzügyileg nem rendezett részt a 2013. évi beszámolóban, illetve annak könyvviteli elszámolása hogyan történik (a számla kézhezvételétől a pénzügyi rendezésig)?
2. A 2013-ban beérkezett, és 2013-ban pénzügyileg rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
3. A 2013-ban beérkezett, de pénzügyileg csak 2014-ben rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
4. A 2014-ben beérkező fenti tételek közül – különös tekintettel a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben (Áhsz.) foglaltakra, valamint az átmeneti rendelkezésekre – mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni, és mely tételeket kell egyéb ki­adási tételként elszámolni (pl. bérköltség, egyéb igénybe vett szolgáltatás)?
Részlet a válaszából: […] ...Belföldi beszerzés, beruházás elszámolása tárgyévi és a következő évek előirányzata terhére ("éven túli részletre vásárlás") előleggel – tevékenységet éven túl szolgáló kis értékű, nagy értékű tárgyi eszközök esetében 1. Előirányzat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.
Kapcsolódó címkék:    

Reprezentáció

Kérdés: Hogyan történik a reprezentációs kiadások elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...A teljesítésigazolásnak tartalmaznia kell a vendéglátásban részesülők számát is.A reprezentációs kiadások finanszírozására előleg igényelhető utólagos elszámolással. Az előlegigénylést vagy az intézményvezető, vagy a költségvetési szerv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.
Kapcsolódó címke:

Házipénztár

Kérdés: A házipénztárral kapcsolatos a kérdésem. Intézményünkben a pénztáros feladata a napi posta feladása is. Saját pénzéből feladja a postát, másnap pedig a kapott számlát kifizeti a pénztárból magának. Ilyenkor a kiadási pénztárbizonylaton a kedvezményezett azonos lehet a pénztárossal. Ugyanezt kérdezem, ha ő a beszedett étkezési díjakat befizeti a bankszámlára, a kiadási pénztárbizonylaton az ő neve szerepel kedvezményezettként is?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése szerint a költségvetési szerv készpénzt vehet fel házipénztárába. A (2) bekezdés szerint a házipénztárból felvett készpénzelőleggel a készpénzt felvevőnek el kell számolnia a költségvetési szerv belső szabályzatában meghatározottak szerint....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 12.
Kapcsolódó címkék:    

EU-s pályázat elszámolása

Kérdés: A 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (Áhsz.) szerint működő intézmény több uniós pályázattal rendelkezik mint támogatott szervezet. A támogatási szerződés alapján a finanszírozási formák eltérőek, de legtöbb esetben utófinanszírozási formában történik a támogatás. Hogyan kell elszámolni 2014-től ezen finanszírozási formát? Hogyan, mikor és milyen formában kell kimutatni az Irányító Hatósággal szembeni követelést, amikor egy számlát előfinanszírozva kifizetünk?
Részlet a válaszából: […] ...támogatási programok átfutó kiadásai számlán kiadást nem szerepeltethetett a kedvezményezett államháztartási szervezet, ha támogatási előlegből finanszírozta a támogatási cél megvalósítását, kivéve a támogatási program lezárása előtt, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.
Kapcsolódó címkék:  
1
30
31
32
60