Start munkaprogram

Kérdés: A Start közmunkaprogram keretében ingyenesen kapott az önkormányzat élő malacokat, melyeket le szeretnénk vágni, és a húsokat az üzemi konyhára beszállítani. Milyen kötelező nyilvántartásokat kell vezetnünk, és a könyvelésben hogyan kell szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...vételaktiválás, tenyésztésbe állításkorT 1411 – K 4122, 4132folyamatban lévő beruházáskéntT 147 – K 4122, 4132beruházási előlegkéntT 1481 – K 4122, 4132szállítói kötelezettség kivezetéseT 441, 442 – K 4122, 4132443Ha ingyenesen kapták a malacot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 8.

Egyéni vállalkozó számlája

Kérdés: Milyen jogkövetkezménye van annak, ha olyan számlát fogadunk be egyéni vállalkozótól, amelyen nem szerepel az egyéni vállalkozói igazolványa vagy a regisztrációs száma? Milyen jogszabály írja elő, hogy az egyéni vállalkozónak rá kell írni a számlára a vállalkozói igazolványa számát? A NAV honlapján ellenőriztük, hogy áfaadó­alany a vállalkozó, ennek ellenére megbüntethet az adóhatóság?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 46. §-ának (2) bekezdés alapján nem kell adóelőleget levonni a vállalkozói bevételből, ha az egyéni vállalkozó az e bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát.2012. január 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 11.

Kényszertörlési eljárás alatt álló cég ingatlan-bérbeadása

Kérdés: Egy belföldön nyilvántartott adózót a cégbíróság törölt a nyilvántartásból, mert nem nyújtotta be a korábbi könyvelője a 2009. évi éves beszámolóját. Viszont a cégnek van a birtokában egy ingatlan (egy lakás), amelyet egy másik társaság bérel, és amelynek számlára van szüksége. Az ügyvéd próbálja most megmenteni a céget, és újra "üzembe helyezni", de ez még hosszú idő. Kibocsáthat-e a megszűnt cég számlákat, ha már nem létezik? Ha nem, mi a helyes megoldás a számlázásra?
Részlet a válaszából: […] ...a jelenleg hatályos szabályok alapján már nem kell adószámot kérni az adóhatóságtól. A bérbe vevő cég kifizetőként levonja az adóelőleget a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 30.

Balatoni korona

Kérdés: Önkormányzatunk tervezi a strandjain a Balatoni korona elfogadását. A Balatoni koronából vissza kell adni forintban (mivel koronában a legkisebb címlet az 500 Ft-os) és koronában, illetve további vásárlásokhoz fel lehet használni. Kérdésünk, hogyan kell lekönyvelnünk, amikor elfogadjuk (bevétel, áfa), ha vásárolunk vele, valamint amikor visszaváltjuk?
Részlet a válaszából: […] ...együttműködésiszerződést kötött Kinizsi Bank Zrt.-nél igényelhetők. A Balatoni korona utalvány nem készpénz-helyettesítő, nemelőleg, nem értékpapír, hanem az értékesítéstől vagy a vásárlástól függőenkötelezettség vagy követelés.Amikor a Balatoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 28.

Behajtással kapcsolatos illetékek

Kérdés: Szervezetünk gyakran ad megbízást peres eljárás keretében történő követelésbehajtásra különböző, erre szakosodott szolgáltatóknak. E szolgáltatással összefüggésben bizonytalanok vagyunk bizonyos tételek adójogi megítélésében. A szolgáltatók jellemzően sikerdíj ellenében vállalkoznak a munka elvégzésére, amelynek vetítési alapja az egyezségi megállapodás keretében a tárgyhóban befolyt követelés összege. Amennyiben követelésbehajtás során bírósági végrehajtási eljárásra kerül sor, a szolgáltatót a bírósági végrehajtási eljárásban a végrehajtás elrendelése (a végrehajtó okirat kiállítása) iránti kérelem munkadíjaként és költségátalányként díjazás illeti meg, amelyet köteles és jogosult beszedni az adósoktól. Pernyertesség esetén a bíróság által megítélt perköltségből az illetékköltség bennünket, míg az ügyvédi munkadíj közvetlenül a szolgáltatót illeti meg. Peres és nemperes eljárások, illetve végrehajtási eljárások illetékköltségét mi viseljük. (Van olyan megállapodásunk, melyben a 10 000 Ft alatti összegű illetékek utólagos elszámolás alapján kerülnek megfizetésre egy, a szolgáltató által vezetett naprakész nyilvántartás alapján, míg a jelzett összeg feletti illetékek esetében a szolgáltató beszerzi a szükséges illetékbélyeget, és időszakonként elszámol velünk annak felhasználásáról.) A fizetési meghagyás kibocsátására irányuló eljárásért a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát megillető díjat (MOKK-díj) mi viseljük. A MOKK-díjat az ügymenet folyamatában pénzügyileg a szolgáltató rendezi, mi utólagos elszámolással ezen tételeket a szolgáltató részére megtérítjük. A peres eljárásokban felmerülő egyéb költségeket (tanúdíj, szakértői díj, perbeli félnek fizetendő perköltség) mi viseljük. Ezen költségek kifizetése a szolgáltató értesítésének megfelelően közvetlen utalással történik. Mi a helyes általánosforgalmiadó-megítélés az előzőekben meghatározott illetékek és MOKK-díjak elszámolása tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik,vagyis a végrehajtás során felmerülő költséget – ha a törvény másképpen nemrendelkezik – a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli, az előzőekbenkifejtettekkel azonos a megítélése.Ettől eltérően azonban a felek megállapodásától függ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 12.

Bérelszámolás

Kérdés: Hogyan történik az önkormányzati hivatal bérelszámolása és finanszírozási összesítő sorainak könyvelése a tárgyhavi bérfelhasználás miatt?
Részlet a válaszából: […] ...akkor az összeg MÁK-nak történő utalása)   T 39212 – K 321 – levonás, költségvetési szervet megillető előleg   T 39212 – K 3922 – levonás, havi étkezési jegy   T 39212 – K 39292 ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 22.

Lakásbérbeadás késedelmes bizonylatolása

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk, 2012. januártól szolgálati lakást adunk bérbe. A bérlő befizette a bérleti díjat. Az áfában szerepeltettük mint adómentes bérbeadást (havi bevallók vagyunk), de elfelejtettünk hozzá számlát kiállítani. Milyen bizonylatot lehet utólag hozzácsatolni?
Részlet a válaszából: […]  Az Áfa-tv. 163. §-ának (1) bekezdése értelmében az adóalanya számla kibocsátásáról legkésőbb a teljesítésig, de legfeljebb az attólszámított ésszerű időn belül köteles gondoskodni. A jelzett paragrafus (2)bekezdésében foglaltak szerint ésszerű időben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 22.

Adóalap-kiegészítés 2012. évi alkalmazása

Kérdés: 2012-ben terheli-e nyilatkozattételi kötelezettség a munkavállalót a munkáltatójához, ha a tőle származó éves jövedelme várhatóan meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot? A munkavállalónak kell-e nyilatkozatot adnia abban az esetben, ha az összevont adóalapba tartozó éves jövedelme várhatóan nem éri el a 2 millió 424 ezer forintot?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató a törvényben meghatározottak szerint állapítjameg az adóelőleget. Ha a munkavállaló csak a munkáltatójától szerez összevontadóalapba tartozó jövedelmet, akkor az adóalap-kiegészítéssel kapcsolatosanegyáltalán nem kell nyilatkoznia. Ha a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 20.

Pro forma számla alkalmazása

Kérdés: Szeretném tudni, hogy közösségi beszerzés esetén – de akár értékesítés alkalmával is – a pro forma "számla", díjbekérő elfogadható-e, illetve utalható-e összeg ennek befogadása után? Tiltja-e törvény, vagy csak az Unióra vonatkozik? Esetleg megegyezés (szerződésben foglalva) kérdése? Az Unióban pro forma számlának nevezett okmány megegyezik a nálunk használatos előlegszámlával? Belföldi viszonylatban a pro forma elfogadottnak tekinthető. Az Unióra vonatkozóan az áfatörvényben nem találtam erre külön utalást.
Részlet a válaszából: […] ...pro forma számla sem belföldi, sem közösségi viszonylatbannem tekinthető számlának az Áfa-tv. értelmében. A pro forma számlátelőlegbekérő, díjbekérő levélként alkalmazzák. Arra szolgál, hogy a jogosultfelszólítsa, emlékeztesse a vevőt arra, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 20.

Közüzemi szolgáltatások közvetítése és a szolgáltatás díjában foglalt egyes tételekre alkalmazandó adómérték

Kérdés: Központi államigazgatási szerv vagyunk. 2011. január 1-jétől a vonatkozó kormányrendelet alapján a vagyonkezelésünkben lévő ingatlanokat térítésmentesen használatba adjuk más költségvetési szervek részére, és azokat ezt követően megosztva használjuk. A közös használatról üzemeltetési megállapodásokat kötöttünk, amelyben rögzítésre került a közüzemi kiadások területalapú megosztása is. Az üzemeltető költségvetési szervek kötelezettséget vállaltak arra, hogy az üzemeltetés költségeiből megelőlegezik a használatunkban maradó épületrészekre eső kiadásokat a szolgáltatóknak, majd továbbszámlázzák a részünkre. A hozzánk érkező számlák egy részében az eredeti szolgáltató számlájában szereplő áfamértéket használták a továbbszámlázó költségvetési szervek, míg máskor a "mentes" mérték szerepel a számlákon, annak ellenére, hogy a továbbszámlázó költségvetési szervek adószámának áfakódja minden esetben 2-es. Esetükben bérleti szerződésről nem beszélhetünk, hiszen az említett ingatlanok a mi vagyonkezelésünkben vannak. Milyen áfamértéket kell használni a továbbszámlázáskor? A továbbszámlázott távhőszolgáltatás esetében lehetőség van-e a kedvezményes 5%-os adómérték használatára, valamint az alanyi mentesen számlázott szolgáltatások és az áfa hatályán kívül eső tételek (pl.: elektromosáram-számlában szereplő szénipari szerkezetátalakítás díja) továbbszámlázásakor milyen áfamértéket kell szerepeltetni a számlákban?
Részlet a válaszából: […]  Az Áfa-tv. 15. §-a alapján, ha az adóalany valamelyszolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kelltekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtójais.Amennyiben az Önök által kérdezett esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 20.
1
34
35
36
59