2264 talált cikk az elszámolás kifejezésre

Kérdés: A "0" számlaosztályban a befektetett eszközökre (01. nyilvántartási számlák) 2013-ig értékcsökkenést számoltunk el. Kötelező-e az idegen tulajdonok esetében is értékcsökkenést elszámolnunk, továbbá megtehető-e, hogy az eddig elszámolt értékcsökkenés nélkül – bruttó értéken – nyitunk a "0" számlaosztályban 2014-ben, és nem visszük át az eddig elszámolt értékcsökkenést (jogszabályi rendelkezés)?

Kérdés: Cégünk, az ZX Kft. (továbbiakban: társaság) kiállítások kivitelezésével foglalkozik belföldön és külföldön egyaránt, magyar és külföldi megrendelők részére. A külföldre kiszállítandó kiállítási installációhoz eszközöket is (pl. villanyszerelési anyagokat stb.) bérel a társaság, és külföldi helyszínen villanyszerelési munkát végeztet alvállalkozójával. Ebben az esetben áfás vagy áfa nélküli számlát fogadhatunk-e be? Amennyiben az alvállalkozó embert biztosít a külföldön végzett munkához, és a társaság repülőjegyet, szállást biztosít ennek az embernek, akkor van-e bejelentési kötelezettsége cégünknek? Hogyan számlázhatja le ezt a munkát az alvállalkozó? Együtt kell kezelni a bérlést és az ahhoz kapcsolódó külföldi munkavégzést, vagy külön kell bontani, és a számlát is annak megfelelően kell kiállítani? Olyan esetekben, ha az alvállalkozó önállóan végez külföldön standépítést a társaság részére, milyen számlát kell kiállítania, áfás vagy áfamentes számla a helyes?

Kérdés: A 2013. október 29-i 187. számú lapban megjelent 3552. kérdésre adott válasszal összefüggésben további kérdést szeretnék feltenni. Az önkormányzat költségvetésén belül, a Start közmunkaprogram keretében előállított mezőgazdasági termékek átadásra kerülnek annak az önkormányzati intézménynek, amelyik üzemelteti az önkormányzat tulajdonában lévő konyhát. A fenti kérdésszám alatt adott válaszban az átadásra vonatkozóan két megoldás lehetséges.
1. Az önkormányzat értékesíti az intézményének a terményeket. Ebben az esetben élelmiszert vásárol az intézmény az önkormányzattól, ezért annak költsége megjelenik a konyha pénzforgalmi kiadásai között, mint élelmiszer-beszerzés, ami hatással lesz az egy adagra jutó nyersanyagköltség meghatározásakor. (A konyha kiadásai között szerepel.)
2. Térítés nélküli átadás. Ebben az esetben az átvevő intézménynél mi a számviteli elszámolás módja? Az egyértelmű, hogy a készletmozgást meg kell jeleníteni a 2-es számlaosztályban az átadó önkormányzatnál és az átvevő intézménynél is, az azonban nem, hogy ki kell-e mutatni a konyha költségei között a térítés nélkül kapott élelmiszer értékét. Ha igen, mi a könyvelési tétel? Amennyiben nem kell könyvelni a konyha élelmiszer-kiadásai között, akkor hogyan lesz kihatása a térítési díjra, azon belül is az élelmezési norma meghatározásában?

Kérdés: Hogyan történik egy EU-s pályázat engedményezése, amikor a támogató a pénzösszeget a kivitelezőnek utalja? A szállítónak támogató által utalt összeget a kötelezettségek között ki kell mutatni és a mérlegben szerepeltetni?

Kérdés: A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény rendelkezései szerint a víziközművekre vonatkozó üzemeltetési szerződés megkötése előtt a víziközművek tulajdonosának (önkormányzatnak) vagyonértékelést kell végeztetnie. 2014. január 1-jei időponttal önkormányzatunk – a jogszabályi követelményeknek is megfelelő – üzemeltetőnek adja át víziközműveit, így a vagyonértékelést elvégeztettük. A víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról szóló 24/2013. (V. 29.) NFM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése alapján a megállapított vagyonértéket és a vagyonértékelés során keletkezett adatokat az ellátásért felelős vagyonnyilvántartásában át kell vezetni, illetve a 6. § (3) bekezdése szerint két vagyonértékelés közötti időszakban a víziközmű tulajdonosa a víziközművagyon-leltár naprakész vezetésével gondoskodik a vagyonérték folyamatos karbantartásáról. Jól értelmezzük, hogy az elkészült vagyonértékelés dokumentumaiban szereplő értékre kell az önkormányzat nyilvántartásait is "helyesbíteni" mind a tárgyieszköz-nyilvántartás, mind a vagyonkataszter tekintetében? Amennyiben igen, akkor ennek módszerét, elszámolási és könyvelési lépéseit szíveskedjenek ismertetni.

Kérdés: Utólagos elszámolásra kiadott előleg esetén, ha az elszámolás 30 napon túl történik, mely időszakra kell megfizeti a kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adót? Mely napon érvényes jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni? Hogyan kell számolni a jövedelmet és a fizetendő adót, ha az adott naptári évben nem kerül visszafizetésre az előleg, csak az azt követő évben?

Kérdés: Hogyan kell szabályosan eljárni egy adószámos magánszemély által benyújtott számla esetében (7-es számmal kezdődik az adószáma, és nem egyéni vállalkozó, nem őstermelő és nem családi gazdálkodó)? Költségvetési szervként milyen összeget fizethetek ki neki a számla végösszegéből? Kell-e levonni közterheket? Ha kell, milyen elő­irányzaton kell szerepeltetni a számlát?

Kérdés: Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 3. mellékletének 15. pontja alapján "üdülőhelyi feladatok támogatása" jogcímen állami támogatásban részesülünk a beszedett idegenforgalmi adó után (minden adóforint után 1,5 forint), amely idegenforgalmi célú kiadásokra használható fel. Konkrétan milyen kiadásokat számolhat el önkormányzatunk idegenforgalmi célú kiadások jogcímén, illetve mely jogszabályok adnak egyértelmű tájékoztatást erre vonatkozóan?

Kérdés: A 184. lapban megjelent 3495-ös kérdéshez kapcsolódóan kérdezném, hogy a külföldi vendégelőadóknak fizetett napidíj, illetve költségtérítés (szállás, utazás) milyen főkönyvi számra könyvelendő?

Kérdés: Szeretném, ha kikontíroznák az állami támogatás könyvelését könyvelési tételenként. Az önkormányzatnak egy költségvetési szerve és polgármesteri hivatala van.
Önkormányzatnál:
1. -Megérkezik a nettó finanszírozás az állami számlára.
2. -Kincstár megküldi a nettó finanszírozás adatait bevételi jogcímenként.
3. -A nettó finanszírozás és a bevétel különbsége az adóhatóság felé fizetendő járulékok összege, könyvelése.
Intézménynél:
1. -A kifizetett nettó illetmény összege könyvelésre kerül az átfutóra.
2. -A bértabló alapján az intézmény dolgozóinak bére a bértabló alapján könyvelésre kerül a megfelelő kiadásnemre.
3. -Az állami adóhatóságnak befizetett összeg könyvelési tétele.