2339 talált állásfoglalás az elszámolás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk rendelete előírja, hogy a közigazgatási területén fás szárú növényt kivágni csak indokolt esetben, engedély birtokában és pótlási kötelezettség teljesítése mellett szabad. Engedély nélküli fakivágás esetén visszapótlási kötelezettség és/vagy – amennyiben a pótlás nem vagy csak részben lehetséges – pénzbeli megváltási kötelezettség keletkezik. A pénzbeli megváltás (ún. fapótlási díj) mértékének meghatározása nem konkrét, számlával igazolható költségek alapján történik, hanem az előző évben az önkormányzat által közterületen elültetett, 10/12 törzskörméretű, legalább kétszer iskolázott, sorfa minőségű faiskolai áru ültetési költséggel és 5 év gondozási költséggel növelt évi átlagárát kell alapul venni. Ezt az átlagárat minden évben március 1-jéig az önkormányzat határozza meg és teszi közzé. A fapótlási díj meghatározása tehát egy számítási metódus szerint, vélelmezett költségek alapján történik, és nem az engedély nélkül kivágott fa tényleges, számlával igazolható pótlási költségének a továbbszámlázását jelenti, sem pedig a kivágott fa értékének megtérítését. A fapótlási díjként befizetett összegek egy elkülönített számlára érkeznek az önkormányzathoz, felhasználása kizárólag faültetési, fapótlási, fafenntartási célokra történik. A fapótlási díj kiszámlázása áfával növelten vagy áfa nélkül történik a jelenlegi jogszabályi előírások alapján, attól függően, hogy az önkormányzat ebben az esetben gazdasági tevékenységet vagy közhatalmi tevékenységet végez?

Kérdés: Egy belföldön nyilvántartott adózót a cégbíróság törölt a nyilvántartásból, mert nem nyújtotta be a korábbi könyvelője a 2009. évi éves beszámolóját. Viszont a cégnek van a birtokában egy ingatlan (egy lakás), amelyet egy másik társaság bérel, és amelynek számlára van szüksége. Az ügyvéd próbálja most megmenteni a céget, és újra "üzembe helyezni", de ez még hosszú idő. Kibocsáthat-e a megszűnt cég számlákat, ha már nem létezik? Ha nem, mi a helyes megoldás a számlázásra?

Kérdés: Az önkormányzat a gimnázium kezeléséből a közszolgáltató intézmény kezelésébe adta az 1400 adagos konyháját alaptevékenységként (más alaptevékenységünk strand, temető, sportpálya-üzemeltetés, takarítás, zöldterület-kezelés stb.). A konyha ellátja az általános iskola, a gimnázium, a kollégium, az óvoda és a szociális otthon étkeztetését. Eddigi információnk szerint az 562912. óvodai, 562913. iskolai, 562914. kollégiumi étkeztetés szakfeladatokat a szolgáltatást igénybe vevő intézményeknek kell használni (ők szedik be a térítési díjat, és számolják el az önkormányzattal a rezsiköltséget). Mi mint a konyha üzemeltetője egy összegben számlázzuk az intézmények felé a nyersanyag, a rezsi és az áfa összegét. Helyesen használjuk-e az 562920. Egyéb vendéglátás szakfeladatot, melyen az oktatási intézmények, óvoda, szociális otthon, és ezen intézmények dolgozói étkezését számoljuk el, a saját dolgozóink étkeztetéséhez pedig az 562917. Munkahelyi étkeztetés szakfeladatot használjuk? Ha mi csak az egyéb vendéglátás és a munkahelyi étkeztetés szakfeladatokat használjuk, kell-e 6-os számlaosztályt vezetni? Az 56/2011. NGM rendelet 3. sz. mellékletének 2.1.2. pontja alapján kell-e intézményünk alapító okiratában feltüntetni az iskolák által használt szakfeladatokat akkor is, ha mi nem számolunk el rajta kiadást, bevételt?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervnél az ellátottak részére szerveznek klubdélutánt és anyák napi ünnepséget, zenei fesztivált, a rászoruló gyerekeknek táborozást. Milyen adókötelezettséggel járnak ezek a nem pénzbeli juttatások és azokkal kapcsolatos költségek és az anyák napi virág vásárlása? Reprezentációnak minősül-e a szakmai napon a dolgozók helyszínre történő utazása, étkezése?

Kérdés: Önkormányzat által támogatott egyesületünk sportrendezvényeket szeretne rendezni a jövőben. Terveink szerint többek közt futóverseny rendezése és más egyéb sportszolgáltatás szervezése szerepel, melyre reményeink szerint különböző országokból is érkeznének résztvevők. Külföldi szervezetek is érdeklődnek a programok iránt. Tekintettel arra, hogy a rendezvény finanszírozását a részvételi díjakból képzeljük el, ezért azok Áfa-tv. szerinti megítélését tisztáznunk szükséges. Kell-e áfát fizetnünk, ha a szolgáltatás igénybevevője külföldön adóalany, vagy akkor, ha nem magyar illetőségű magánszemély?

Kérdés: Kérdésem a 2008. XCIX. törvény 13. §-ával kapcsolatos. Az önkormányzat közszolgáltatási szerződést köt az előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezettel. A szerződésben meghatározzák, hogy a szervezet ingyen előadásokat tart, fellép önkormányzati rendezvényeken, a színháztermet ingyen az önkormányzat rendelkezésére bocsátja, ingyenjegyeket biztosít stb. Az önkormányzat vállalja, hogy a közhasznú feladat ellátását támogatja. A szervezetnek elszámolási kötelezettséget (tételes, számlamásolatok) ír elő.
– Az adószakértő szerint nem jó a szerződés, mert ha elvárok valamit, akkor az szolgáltatás, nem támogatás, tehát le kell számlázni. A szerződéssel kapcsolatosan a jogászok véleménye is eltérő.
– A támogatás elszámolásakor elfogadhatóak-e
rezsiszámlák, vagy csak a szerződésben megfogalmazott feladatokhoz kapcsolódó költségek?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 167-es szám 3227-es kérdésével kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy a lakásépítési alapszámlán lévő havi kamatjóváírás összegét át kell utalni az előirányzat-felhasználási keretszámlára?

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, és saját kivitelezésben szeretnénk megvalósítani egy beruházást. Ennek hogyan történik a számviteli elszámolása?

Kérdés: A vállalkozó háziorvos által megbízási szerződés alapján végzett és kiszámlázott bölcsődei orvosi ellátás, illetve ügyeleti tevékenység a vásárolt szolgáltatások, illetve a szellemi tevékenységek között kerül számviteli elszámolásra?

Kérdés: Milyen kiadásokat kell elszámolni a szakmai szolgáltatások kiadásai soron?