480 talált cikk az engedély kifejezésre

Kérdés: Egy központi költségvetési szerv EU-s projektet hajt végre, melynek kb. 40%-a építés, 40%-a eszközbeszerzés, a többi szolgáltatás igénybevétele. A projekthez a következő tevékenységek, ki­adások kapcsolódnak: projektmenedzsment bére (külső; számla), projektadminisztrátor (belső; megbízási díj), közbeszerzési szakértő, nyilvánosság, könyvvizsgálat, műszaki ellenőr, kivitelező, eszközbeszerzés (100 E Ft alatti tételek), eszközbeszerzés (100 E Ft feletti tételek), tervező.
A kifizetések közül melyik könyvelendő az 5-ös számlaosztályba, melyik tételt kell a beruházásra könyvelni, majd aktiválni, van-e olyan tétel, amely közvetlenül a tárgyi eszközre könyvelhető?

Kérdés: Mérlegképes könyvelői végzettséggel rendelkezem vállalkozási szakon, de 2004 óta önkormányzatnak dolgozom pénzügyesként. Az lenne a kérdésem, hogy a MÁK elfogadja-e a vállalkozási szakon szerzett regisztrációs számot a beszámolókon, ha az éves kötelező mérlegképes továbbképzést államháztartási szakon teljesítem, vagy ettől függetlenül el kell végeznem az államháztartási mérlegképes könyvelői tanfolyamot is?

Kérdés: Az önállóan működő és gazdálkodó polgár­mesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata szerint a hivatal szervezeti egységekre/csoportokra tagozódik. A csoportok szakmai munkáját csoportvezetők irányítják, nem vezetői beosztásban. A hivatalhoz van rendelve két részben ön­­állóan működő intézmény is, aminek a pénzügyi feladatait a hivatal látja el. Hogyan kell értelmezni az Ávr. 9. §-ának (1) bekezdését? Ha van elkülönült szervezeti egység (pénzügyi csoport), akkor az a nevétől függetlenül gazdasági szervezetnek minősül? Ha igen, lehet-e a vezetője a jegyző? A jegyzőnek jogi szakképesítése van (pénzügyi nincs), ezért a beszámolókat a jogszabálynak megfelelő szakképesítéssel rendelkező köztisztviselő írja alá. Mondhatja-e a képviselő-testület, hogy a hivatal szervezeti egységekre/csoportokra tagozódik, de gazdasági szervezettel nem rendelkezik?

Kérdés: Mérlegképes könyvelői szakképesítést szereztem, a bizonyítvány kiállításának dátuma 2010. 07. 13. Mikor adhatom be a regisztrációs szám igénylésére a dokumentumokat? Pontosan meg kell várni a három gyakorlati év leteltét?

Kérdés: Egy önkormányzat lakásalapszámlájának kiadásait és bevételeit tervezi. A kiadások lakásépítési, -vásárlási kölcsönök, a bevételek a kölcsönök visszatérüléseként jelennek meg. A nyújtott kölcsönök és visszatérülésük költségvetési vagy finanszírozási bevételek és kiadások? Amennyiben az önkormányzat úgy dönt, hogy a lakásalap terhére újabb kifizetéseket nem biztosít, a beérkező törlesztésekből megvalósíthatók-e önként vállalt feladatok, tehát saját bevételnek tekinthetők-e a visszatérülések? Ehhez meg kell-e szüntetni a lakásalapszámlát, vagy a lakásalapszámla bevételei átutalhatók-e a fizetési számlára?

Kérdés: Kérdésünk az önállóan működő és gazdálkodó iskola önállóan működő intézménnyé történő átalakításával kapcsolatos számviteli feladatokra, beszámoló aláírására vonatkozik. Átszervezés esetén az iskolában dolgozó két fő pénzügyes dolgozót köteles-e a polgármesteri hivatal az állományába átvenni, és az átszervezés jelenti-e az alapító okirat módosítását? A gazdasági önállóság megszüntetése esetén van-e beszámolókészítési kötelezettsége az önállóan működő és gazdálkodó iskolának, illetve a hozzá tartozó önállóan működő óvodának?

Kérdés: Körjegyzőséghez tartozó önkormányzat házipénztárából kifizetett, a Szoc-tv. alapján megállapított, alanyi jogon járó juttatásokat (időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, FHT, lakásfenntartási támogatás), melyek megállapítása a jegyző hatásköre, kinek kell a pénztárbizonylaton/utalványrendeleten utalványozni? Korábban a 292/2009. Korm. rendelet erre külön kitért, de a 368/2011. Korm. rendelet (Ávr.) szerint önkormányzat esetében alapvetően a polgármester jogosult utalványozni, bár a jogszabályban van meghatározott kivétel. Ez kivételnek minősül, és a jegyző utalványoz? Esetleg ha a jegyző megbízza az osztályvezetőt, akkor az osztályvezetőnek kell utalványozni? Más a helyzet a polgármesteri hivatal esetében, ahol a költségvetésében kell megtervezni, és ilyenkor egyértelműen a jegyző utalványoz, de önkormányzatnál – szerintünk – nem egyértelmű az utalványozás. A meghozott határozat kötelezettségvállalásnak minősül, melyet ellenjegyezni szükséges?

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a központi költségvetési szervre a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.) 35. §-át?

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonában lévő kft.-je (továbbiakban: kft.) ingatlanok adásvételével és bérbeadásával foglalkozik. A kft. megalakulásakor a­z általános szabályok szerinti adózást választotta, és ingatlanértékesítési, illetve bérbe­adási tevékenységével kapcsolatosan nem választott adófizetési kötelezettséget az Áfa-tv. 88. §-a alapján.
A kft. részt kíván venni egy felszámolás alatt lévő cég (továbbiakban: adós) tulajdonában lévő épület (jövőbeni társasház) értékesítésére kiírt pályázati eljárásban. Az adós szintén az általános szabályok szerint adózó adóalany, aki nem élt az Áfa-tv. 88. §-a szerinti választási jogával.
A társasházban a külön tulajdonba kerülő ingatlan (lakás, tároló, garázs, üzlethelyiségek) és a később közös tulajdonba kerülő helyiségek (pl. folyosó, lépcsőház), azaz az egész épület vonatkozásában ideiglenes használatbavételi engedély kiadására került sor, mely 2009 végén jogerőre emelkedett. Adós építőipari vállalkozás volt, amely főtevékenysége szerint ingatlanok adásvételével foglalkozott, azaz a tulajdonában lévő ingatlan nem minősül az Áfa-tv. 259. §-ának 21. pontja szerinti tárgyi eszköznek. Kérdés, hogy a fentiek szerinti ideiglenes használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlan után felmerül-e áfafizetési kötelezettség, vagy tekintettel arra, hogy az ingatlan 2 évnél régebben jogerőre emelkedett ideiglenes használatbavételi engedéllyel rendelkezik, annak értékesítése adómentes lesz? Amennyiben az adott ügylet kapcsán adófizetési kötelezettség merül fel, azt az egyenes vagy a fordított adózás szabályai szerint kell megfizetni?

Kérdés: Az önkormányzatok likvidhitel-felvételével kapcsolatban szeretném feltenni az alábbi kérdést. Amennyiben az önkormányzatnak adott év március hónapjától következő év március hónapjáig van érvényes likvidhitel-szerződése, a stabilitási törvénynek történő megfelelés érdekében, az önkormányzatnak 2012. december 31-ére módosítani kell-e a szerződés lejáratát, vagy a kormányhivatal hozzájárulását kell beszerezni az éven túli lejárat engedélyezéséhez?