Kárpótlási jegyek év végi értékelése

Kérdés: Önkormányzatunk mérlegében kárpótlási jegyekkel rendelkezik, melyeket év végén értékelni szükséges. A jegyek különböző címletűek. A BÉT-en letölthetők a kereskedési adatok, melyek tartalmazzák a mérlegkészítés évére vonatkozó (címlet megjelölése nélküli) nyitó árat, utolsó árat, továbbá az éves átlagárat. Melyik áron kell, illetve minek a figyelembevételével kell év végén értékelni a kárpótlási jegyeket? Hogyan kell kiszámolni az elszámolni kívánt értékvesztést? Ezek könyvelése hogyan történik?
Részlet a válaszából: […] ...értékpapír. A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál, függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel, akkor kell értékvesztést elszámolni, ha az értékpapír...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Térítés nélkül átvett eszközök számviteli elszámolása

Kérdés: Óvodánk magánszemélytől ajándék felajánlásaként tárgyi eszközöket (tablet, laptop, legó, fejlesztő játék) kapott. Megírták az átvételi igazolást. Az ajándékozó csatolta is a nevére szóló számlákat a dokumentumhoz, melyen bruttó értékben tüntette fel az eszközök értékét. Hogy lenne szabályos az eszközök rögzítése a tárgyieszköz-nyilvántartóban? A dokumentum alapján általa megállapított értékben, ami a bruttó árat tartalmazza, az átadó nevére szóló számlán szereplő nettó értékben, vagy térítésmentes átvétel miatt 0-s értékben? A szállítási költség ebben az esetben a bekerülési érték részét képezi?
Részlet a válaszából: […] ...nettó vagy bruttó érték, valamint a szállítási költség sem vehető figyelembe. Ez utóbbi az idegen vállalkozó által előállított eszközök esetén része a bekerülési értéknek, és vásárolt eszközök esetében nem.A térítés nélkül átvett eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Adománygyűjtés magánszemély számára

Kérdés:

Önkormányzatunk egy, a településhez kötődő kiskorú, súlyos beteg gyermek szülei részére támogatást kíván nyújtani, jótékony céllal, a gyermek külföldi gyógykezelésének megteremtése érdekében. Egy alapítványon keresztül történő adományozás lehetősége merült fel, ez esetben kérdeznénk, hogy a Mötv. 41. §-ának (9) bekezdése alapján alkotott rendelet szerint az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről szóló önkormányzati rendelet alapján kell-e eljárni? 
Illetve, hogy maga az alapítvány hogyan tud elszámolni a számára nyújtott adománnyal? Elégséges-e, ha egy bizonylaton átadják a család számára a pénzösszeget, amit az önkormányzattól kaptak? (Az önkormányzat 1.000.000 forint adományt kíván nyújtani.) Az önkormányzat hogyan, milyen feltételekkel tud a településen gyűjtést szervezni? (Gondolunk itt a pár száz forintos lakossági készpénz-adománygyűjtés megszervezésére.) Továbbá, van-e arra lehetőség, hogy az önkormányzat közvetlenül adja át a támogatást, s annak mi a jogi formája? Az adóhatósághoz a támogatásgyűjtést milyen feltételek alapján kell bejelenteni, s azt hogyan kell megtenni? A magánszemélynek kell-e bármiféle kötelezettséget teljesítenie a jótékonysági szándékkal gyűjtött pénzadomány elfogadása esetén, amennyiben a támogatás meghaladja az akár több millió forintot is?

Részlet a válaszából: […] ...során érvényesülnie kell a nyilvánosság és az átláthatóság feltételeinek. Azaz a civil szervezet az általa használt tájékoztatási eszközökön keresztül – így különösen honlapján, hírlevélben – ad tájékoztatást a működéséről és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Parkosítás áfájának elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk szolgáltatóházat épített bérbeadási céllal, mely beruházás áfáját visszaigényelte. A szolgáltatóház parkosítására vonatkozó számla áfája is levonásba helyezhető?
Részlet a válaszából: […] ...(a parkosítás befejezésekor) az egyéb építmények között kell aktiválni. Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint a befektetett eszközök közé kell a parkosítást besorolni. A parkosítás azon a helyrajzi számú ingatlanon történt, amelyen a szolgáltatóház áll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Eszközvásárlás során speciális helyzet

Kérdés: Intézetünknél pár éve felügyeletiszerv-váltás volt. Az addig beszerzett eszközök az előző felügyeleti szerv tulajdonában maradtak, de továbbra is a mi használatunkban, vagyis a 0-s főkönyvi számokon szerepel a nyilvántartásainkban. Ezeket az eszközöket most megvásároljuk egy bizonyos összegért, ami összességében, nagyjából a jelenlegi nettó (könyv szerinti) értéküknek felel meg. Ebből az eszközök nagy része már több éve teljesen leíródott. A 0-s számlaosztályból így vissza kell vezetnünk az 1-es számlaosztályba, de a mostani beszerzési (piaci) értékük eltérő a nyilvántartásban szereplő értékektől. Mit javasolnának az eszközök bekerülési értékével kapcsolatban? Mi lenne a legoptimálisabb felosztás vagy a legjobb megoldás ebben az esetben? A felügyeletiszerv-váltás előtt nálunk 1-es számlaosztályban voltak nyilvántartva ezek az eszközök. Ekkor kerültek át más tulajdonába, 1-ből kivezetésre kerültek, át a 0-s számlaosztályba. Szerződés alapján használói maradtunk az eszközöknek. Nagyságrendileg 1800 db-ot érint a vásárlás.
Részlet a válaszából: […] ...ha az államháztartás szervezete a saját tulajdonában lévő eszközt korábban vagyonkezelésbe adta államháztartáson belülre, így az eszközöket ki kellett vezetnie a 412. Nemzeti vagyon változása számlával szemben, és a tulajdonos az eszköz visszavételéig csak a 0...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Ingó vagyontárgyak

Kérdés: Önkormányzatunk vagyonrendeletében az önkormányzati vagyon hasznosításával, értékesítésével kapcsolatos részben említést tesz, és rendelkezik az ingó vagyontárgyakról. Itt szeretném kérni az ingó vagyontárgy megfogalmazásának pontosítását: pénzügyi számvitelben az 13-as számlaosztályban szerepeltetett vagyonelemek közül a kis és nagy értékű eszközök tartoznak ide, melyek a leltárban szerepelnek?
Részlet a válaszából: […] ...kizárólagos tulajdonában álló dolgok, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő dolog, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközök, a helyi önkormányzatot megillető társasági részesedések, a helyi önkormányzatot megillető bármely vagyoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Védett kulturális javak

Kérdés: Az önkormányzat egyik ingatlanában egy képző- és iparművészeti tárgyak szakterületén jártas igazságügyi szakértő megállapította, hogy az egyik helyiségben található tárgyak a védett kulturális javak körébe tartoznak, melyek az ingatlantól nem elválaszthatóak. Pl. fagerendázat konzollal, lambériarendszer, kerámiakép stb. Ezek a Miniszterelnökség Műtárgyfelügyeleti Hatósági Főosztálya műtárgynyilvántartásában mint berendezés, berendezési tárgy (védett tárgyegyüttes) szerepelnek. Mivel ezek az épülettől nem elválaszthatóak, részét képezik, hogyan kell a tárgyieszköz-nyilvántartásban szerepeltetnünk?
Részlet a válaszából: […] ...elsősorban az eszköz használata, rendeltetése, funkciója olyan minősítő ismérv, amelynek alapján az eszközt el lehet különíteni más eszközöktől. A fagerendázatnak, lambériának véleményünk szerint önálló, az épülettől független funkciója nincs, így azt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Pótbefizetés visszafizetéséről való lemondás

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonú cégének a korábbi években tagi kölcsönöket nyújtott. A cég saját tőkéjének erősítése érdekében az önkormányzat tagi kölcsönökből származó követeléseit pótbefizetés keretében a társaság részére rendelkezésre bocsátotta, ezzel egyidejűleg az önkormányzat a pótbefizetés visszafizetéséről is lemondott. Hogyan történik a pótbefizetés visszafizetéséről való lemondás számviteli elszámolása, könyvelése?
Részlet a válaszából: […] A pótbefizetést államháztartáson kívülre átadott végleges pénzeszköznek kell tekinteni, amelyhez kapcsolódóan a társaság visszafizetési kötelezettségét mérlegen kívüli tételként, mint függő követelést kell felvenni.Az Áhsz. 15. melléklete szerint a pénzforgalomban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az Áhsz. 14. §-ának (12) bekezdését? Az előző években 443-ra könyvelt elhatárolások bevételeit is szükséges-e átkönyvelni 441-re, amíg a bekerülési érték meghatározása nem történt meg, vagy ez csak a 2023 után érkezett bevételekre vonatkozik?
„14. § (12) A mérlegben az eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása között a mérleg fordulónapja előtt a pénzügyi számvitelben elszámolt olyan eredményszemléletű bevételeket kell kimutatni, amelyek a mérleg fordulónapja utáni időszak eredményszemléletű bevételét képezik. Az eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása között kell kimutatni az Szt. 44. §-ának (2) bekezdése szerinti támogatásokat is, azzal, hogy azon az egységes rovatrend B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről és B65. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott bevételeket kell érteni, továbbá a pénzügyi számvitelben elszámolt felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételeit, ha azok a (14) bekezdés szerinti halasztott eredményszemléletű bevételek között – a fejlesztés során megvalósított eszköz végleges bekerülési értékének hiányában – nem mutathatók ki, azonban nem a mérleg fordulónapja előtti időszak eredményszemléletű bevételét képezik.”
Részlet a válaszából: […] A módosítással egyértelművé tették, hogy abban az esetben, ha a felhalmozási célú támogatás eredményszemléletű bevétele az eszköz bekerülési értékének hiányában még nem vehető nyilvántartásba halasztott bevételként a könyvekben, akkor azt a mérlegben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Nemzeti vagyon induláskori értéke

Kérdés:

Költségvetési intézmény (kórház) beszámolójában a saját tőke elemeként kimutatott nemzeti vagyon induláskori értéke 2014. év óta magasabb, mint a leltárral alátámasztott érték. 2014. évtől a 411-es főkönyvi számla értéke magasabb, mint az azt alátámasztó analitikában szereplő összeg. Az idő múlása miatt a különbözet okát nem tudja az intézmény fellelni. Az Áhsz. 14. §-ának (3) bekezdése értelmében: A mérlegben a nemzeti vagyon induláskori értékeként a 2014. január 1-jén meglévő, a nemzeti vagyonba tartozó eszközök bekerülési értékének forrását kell kimutatni. Ez a mérlegsor csak a 49/A–49/B. § szerinti esetben, vagy törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet előírása alapján változhat. Mivel a 2014. január 1-jei nyitóértékben van eltérés, hogyan lehet javítani a főkönyvi könyvelés és az analitika különbözetét?

Részlet a válaszából: […] Az új államháztartási számvitel bevezetésekor a 36/2013. NGM rendelet előírásai alapján kellett a nemzeti vagyon induláskori értékét meghatározni. Javasoljuk annak vizsgálatát, hogy az analitikában vagy a főkönyvi könyvelésben szereplő összeg felel-e meg a 36/2013. (IX. 13.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.
1
5
6
7
86