858 cikk rendezése:
41. cikk / 858 Támogatói bál szervezése
Kérdés: Önkormányzati fenntartású bölcsődénk bált rendez. Támogatói jegyet lehet vásárolni, amelyért cserébe vacsorát kapnak a vendégek. A támogatói jegy bevételét nyugtán tervezik bevételezni. Ez így rendben van? Háztartástól átvett pénzeszközként tervezzük a bevételt lekönyvelni. A bálon felszolgált vacsorát hova könyveljük?
42. cikk / 858 Klímaberendezés bekerülési értéke
Kérdés: Egyik intézményünk csak egy bizonyos részére klímaberendezés lett telepítve. Mivel nem az egész épületben kerül kialakításra, így a klíma önálló eszközként kerül elszámolásra (nem pedig az épületre lesz ráaktiválva). A klímaberendezés telepítési díja és a telepítéshez kapcsolódó anyagköltség része-e a klíma bekerülési értékének? Nem teljesen egyértelmű számomra, hogy ilyen esetben az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése szerint csak maga a berendezés vételára a bekerülési érték, vagy ez idegen vállalkozóval előállított eszköznek minősül [Áhsz. 16. § (3b) bekezdés], és így az üzembe helyezéshez szükséges egyéb költségek is részei a bekerülési értéknek?
43. cikk / 858 Támogatások kifizetése, elszámolása
Kérdés: Egy alapítvány részére 10 évvel ezelőtt támogatás került kiutalásra. Ezzel a támogatással 2021-ben elszámolt (közben kamat is terhelte), visszautalta a tőke összegét. Ebben az évben csak bevételként lett elszámolva az összeg, de a követelést nem csökkentették, a 35-ösökön évek óta nyilván van tartva. 2023. év végén a követelésre értékvesztést számoltak el (a teljes összegre, mármint tőke+kamat). 2024-ben az alapítvány a kamat összegét is elutalta. Az értékvesztés visszaírása után, a 2021-ben befizetett összeget, 2024-ben hogyan tudom helyesen könyvelni? A 9244-es rovaton nem maradhat, mert nem ezt az évet illeti a bevétel.
44. cikk / 858 Erasmus plus támogatás elszámolása I.
Kérdés: Megnyert Erasmus plus pályázati összeg intézményünkben a költségvetési sorok főösszegének a változását érinti. Bevételként a B65-re könyveltük, de esetleg a B75 megfelelőbb lenne? A kiadási oldalon az előirányzatot K512-re tennénk, ez így megfelelő lenne-e?
45. cikk / 858 Ingatlan vagyon nyilvántartása
Kérdés: Az önkormányzat által vásárolt lakóingatlan adásvételi szerződésében nem került külön-külön feltüntetésre a földterület, lakóépület és melléképület beszerzési értéke. Milyen módon kell szerepeltetni az ingatlan értékét a katában?
46. cikk / 858 Térítés nélkül kapott eszközök
Kérdés: Önkormányzatunk egy gazdasági társaságtól kapott bútorokat. A zrt. a térítésmentes átadásról áfás számlát bocsátott ki. A megállapodás alapján az önkormányzatunknak nem kell az áfa összegét megtéríteni az átadó részére. A számlát rögzíteni kell a könyveinkben? Ha igen, akkor milyen rovaton kell szerepeltetni? Mivel pénzügyi teljesítést nem igényel, hogyan fogjuk tudni kirendezni, hogy ne maradjon egyenlege? Ezenfelül a tárgyieszköz-modulban mint térítésmentesen kapott eszközt is ki kell mutatni.
47. cikk / 858 Néptánccsoport fellépőruháinak nyilvántartása
Kérdés: Az önkormányzat működtetésében lévő közösségi ház keretein belül néptánccsoport működik. A néptánccsoport működését az önkormányzat finanszírozza. A táncosok fellépőruházatát szintén az önkormányzat szerzi be. A fellépőruhák, cipők, csizmák, kellékek beszerzését tárgyi eszközként kell nyilvántartani, vagy elegendő anyagköltségként elszámolni? Amennyiben anyagköltségként könyvelendő, kell-e nyilvántartást vezetni róla?
48. cikk / 858 Önkormányzati társulás megszüntetése
Kérdés: Több önkormányzat által létrehozott társulást közös megegyezés alapján meg kívánnak szüntetni. A társulás a működése során több gépet és eszközt vásárolt, amely után visszaigényelte az áfát. Ezeket a gépeket és eszközöket a tag önkormányzatoknak térítésmentesen átadja. Ebben az esetben keletkezik-e a társulásnak áfafizetési kötelezettsége, továbbá a pénzeszközeit a megszűnést megelőzően 2 hónappal is átutalhatja az önkormányzatoknak, vagy kizárólag a tervezett megszűnés előtti időpontban?
49. cikk / 858 Jegyző felelőssége a választási kiadások tekintetében
Kérdés: Az Ávr. 55. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a kötelezettséget vállaló szervnél a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt, a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy jogosult. Az adott hivatal esetében a gazdasági vezető jogosult pénzügyi ellenjegyzésre, illetve érvényesítésre. A gazdasági vezető távolléte, illetve akadályoztatása esetén az általa kijelölt személy. A hivatal jegyzője, jegyzői utasítás alapján a hivatal gazdálkodásának egy részét, a választásokat kiveszi a gazdasági vezető kezéből, a választási kiadások pénzügyi ellenjegyzésére egy másik alkalmazásban lévő személyt jelölt ki. Véleményünk szerint az Ávr. 11. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátását a hivatal gazdasági vezetője nem tudja teljeskörűen ellátni. A gazdasági vezető felelőssége az utasítás ellenére a hivatal teljes gazdálkodására vonatkozik, annak ellenére, hogy jogait nem tudja gyakorolni. Az utasítás nem terjed ki a helyettesítés rendjére. Véleményünk szerint az utasítás szabálytalan, a gazdálkodás zárt rendszerét sérti, és visszaélésre adhat lehetőséget. A kijelölt személy nem rendelkezik rálátással a gazdálkodás teljes vertikumára. A gazdasági vezető helyesen jár el, ha a választási költségek megjelenését magában foglaló adatszolgáltatásért nem vállal felelősséget, és nem írja alá? Ebben az esetben ki jogosult az adatszolgáltatást aláírni?
50. cikk / 858 Ingatlan-bérbeadás
Kérdés: Önkormányzatunk és egy vármegyei kórház között ingatlan és ingó eszközök ingyenes használatba adása tárgyában megállapodás jött létre. Eszerint a védőnői ellátásra szolgáló ingatlanokat (ingatlanrészeket) és ingó eszközöket az önkormányzat díjfizetési kötelezettség nélkül a kórház használatába adta. A megállapodás alapján a kórház a vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatban az önkormányzatnál felmerült költségek (karbantartási, üzemeltetési, közüzemi, takarítási, internet, vezetékes telefon, biztosítási és anyagköltségek) megtérítésére köteles. Az önkormányzat a megállapodás alapján ezeket a költségeket a tényleges költségfelmerülést igazoló számlák, bizonylatok alapján negyedévente számlázza a kórház részére. Az önkormányzat az Áfa-tv. 88. §-a alapján nem tette adókötelessé az ingatlan-bérbeadást. Az önkormányzat helyesen jár-e el, ha a kórház részére számlázott üzemeltetési költségeket adómentesen, a bérbeadáshoz kapcsolódó járulékos költségként számlázza? A felsorolt üzemeltetési költségek közül mely költségek a bérbeadáshoz kapcsolódó járulékos költségek és adómentesen számlázandók, illetve mely költségeket kell közvetített szolgáltatásként áfakötelesen számlázni?
