296 talált cikk a fedezet kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell az arányosításnál figyelembe venni a következő tevékenységekhez (feladatokhoz) kapcsolódó beszerzések áfáját? 1. Intézményfinanszírozás és saját adóköteles tevékenység finanszírozása 2. Ellenértéknek minősülő támogatás és intézményfinanszírozás fedezése 3. Ellenértéknek minősülő támogatás és feladat-finanszírozás fedezése 4. Kizárólag ellenértéknek minősülő támogatás fedezése 5. Adóalapot nem képező támogatás finanszírozása 6. Csak saját adóköteles bevétel fordítódik rá

Kérdés: Önállóan gazdálkodó intézmény vagyunk, éves költségvetésből gazdálkodunk. Az éves intézményfinanszírozásból, plusz saját bevételeinkből áll össze költségvetésünk. Konyhánk áfakörbe tartozik, élelmiszer-beszerzéseinkre konkrét összeget igénylünk, bevételeink tartalmazzák a térítési díjakat. Adataink a következők: kiadás 7523 ezer forint. Bevételek: 3337 ezer forint + 2158 ezer forint + 638 ezer forint, ez összesen 6133 ezer forint. A kiadás és a bevétel közötti 1390 ezer forint különbözet az 50 százalékos térítési díjakból származik. Levonhatom-e továbbra is teljes egészében az étkezési nyersanyagok beszerzését terhelő áfát, vagy csak arányosítva, illetve ha konyhai felszerelést vásárolok, ott is arányosítani kell-e?

Kérdés: A művelődési központ önkormányzati támogatásból és saját bevételekből tartja fenn magát. Az önkormányzat által adott támogatás sajnos az üzemvitelre sem elég (fűtés, világítás stb.). A támogatásból személyi juttatásokra és azok járulékaira futja. A művelődési központ tételesen ki tudja mutatni, hogy a filmkölcsönzési díjat és a színházi előadások díját saját jegybevételből fedezi, míg az önkormányzattól kapott támogatásból személyi juttatásokat és annak járulékait fizeti. A kérdésem arra vonatkozik, hogy a saját jegybevételből fedezett filmkölcsönzési díjnak és a színházi előadások díjának előzetesen felszámított adója levonásánál lehet-e alkalmazni a tételes elkülönítést, valamint az adó levonható-e?

Kérdés: Egyházi fenntartású intézményünk a diákok szervezett étkeztetését saját üzemeltetésű konyháján keresztül oldja meg. Az előzetesen felszámított adó összegét – konyhánk működtetésénél – nyilvántartásainkban elkülönítetten mutatjuk ki. Az Áfa-tv. 2004. január 1-jétől érvényes módosítása kapcsán a törvény 38. §-a az arányosítás szabályainak alkalmazását írja elő. 2003. év végéig intézményünk az áfa elszámolásánál a tételes elkülönítés mellett az arányosítás elszámolásával nem foglalkozott. Kérem segítségüket az Áfa-tv. 38. §-ában foglaltak általunk is szabályosan elszámolandó arányosítás kiszámításához. Konyhánk 2004. január havi tényadatain bemutatva, kiszámolva arányosítás alapján az ez évi szabályok szerint levonható áfa összegét. Nettó árbevételünk (mely tartalmazza a vendégétkeztetésből, a dolgozók étkeztetéséből származó bevételt, valamint a diákok befizetéseit) 1775 E Ft. A diákok a nyersanyagköltség 50, illetve 70 százalékát térítik meg, a normatív támogatást, illetve a konyha üzemeltetéséhez hiányzó fedezetet intézményfinanszírozásként nyújtjuk a konyha részére. Ez az összeg január hónapban 300 E Ft (diákok normatív kiegészítő támogatása) és 1000 E Ft működési költségek fedezetére. Számítások a fenti adatok birtokában: Levonási hányad = N. árbev.: 1775 E/(1775 E+300 E+1000 E) = 1775/3075 = 0,577 =0,58 A konyhánk 2004. január hónapi beszerzéseiben az előzetesen felszámított adó összege: 450 Ex0,58 = 261 E Ft. Ha a számításom jó, akkor 261 E Ft lenne a levonható rész. A következő hónapban göngyölítve számolok.

Kérdés: Önkormányzati intézményünk egyik vevője már két éve nem fizeti meg tartozását. Követelésünk behajtására szinte semmi reményünk nincsen, annak ellenére, hogy a vevő intézkedésünkre minden alkalommal közli, hogy fizetni fog. Az utóbbi időben olyat is hallottunk, hogy felszámolási eljárás folyik a cég ellen. Értékvesztést szeretnénk elszámolni, hogyan könyveljük azt?

Kérdés: 2003-ban egy továbbképzésen azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a 2003. évi beszámoló mérlegében az alapítás-átszervezés 1111 főkönyvi számon kell állományba venni a HACCP és a Kockázatértékelés értékelését. Ezzel szemben a könyvvizsgálónk ezt a számviteli törvénnyel ellenkezőnek nyilvánította. Mi erről a véleményük?

Kérdés: Adóalany önkormányzat vagyunk, a hozzánk tartozó, részben önálló intézmények (óvoda, iskola) adókapcsolatai az önkormányzat adószámláján folynak át. Kell-e áfát fizetni a jogszabályban meghatározott mértékű kedvezményes étkeztetéssel (30 százalékos, 70 százalékos, 50 százalékos) kapcsolatban utalt támogatás után, illetve az ezzel összefüggésben felmerült előzetesen felszámított áfát teljes összegben levonásba helyezhetjük-e? A konyha önálló szakfeladaton van, a gyermekétkeztetéshez normatív állami támogatást kapunk.

Kérdés: Önálló jogi személyiségű, önkormányzati felügyelet alatt működő költségvetési intézmény vagyunk, tevékenységünk gyermekek, időskorú és kívülálló felnőttek szervezett, illetve egyéni étkeztetése, melyhez saját bevételeinket az étkezők befizetése, térítése adja, és ezt egészíti ki az önkormányzat működési támogatása (intézményfinanszírozás). Az önkormányzat a normatív kedvezményeken felül egyedi elbírálás alapján, további kedvezményeket is ad a gyermekeknek és az időseknek, ezeket az érintett társintézmények tartják nyilván, havi adatszolgáltatási kötelezettség mellett. Helyesen járunk-e el, ha ezen kiemelten közölt egyedi támogatás összegét áfabefizetési kötelezettséggel kezeljük?

Kérdés: Testvérvárosi kapcsolat és egyben hivatalos célú külföldi kiküldetés esetén a napidíjon felül a külföldön felmerülő dologi kiadások fedezetére utólagos elszámolási kötelezettséggel a "célország" hivatalos pénznemében fizettünk ki előleget. A külföldön felmerült kiadások elszámolásához milyen bizonylatok fogadhatók el, milyen előírások vonatkoznak a külföldön kiállított számlákra?

Kérdés: Az önkormányzat kötelező feladatainak elvégzése során különböző adóköteles tevékenységeket végez, melynek díjait a lakosságtól szedi be. Ezek az önkormányzati bevételek azonban csak egy részét fedezik az önkormányzat kiadásainak, hiszen a szolgáltatásnyújtást vállalkozóval végezteti szerződés alapján. A vállalkozók számlái előzetesen felszámított áfát tartalmaznak, amit az önkormányzat levonásba helyez a számlák alapján. A lakosság által befizetett térítések áfáját befizetendő áfaként szerepelteti. A levonásba helyezett áfa összege sokkal nagyobb a befizetendőnél, hiszen az önkormányzat a kiadások többletét állami támogatásokból, egyéb más önkormányzati bevételekből fedezi, tovább nem hárítja a lakosság felé. Igaz-e, hogy a tovább nem hárított szolgáltatások után be kell fizetnie az önkormányzatnak az áfát, vagyis az állami támogatásból fedezett rész után az adót meg kell fizetnie?