Saját vállalkozásban megvalósított beruházás áfája

Kérdés: Központi költségvetési szerv központi beruházást valósít meg, amit külső kivitelezővel végeztet, de egy része saját kivitelezésében készül. A beruházás a költségvetési szerv alapfeladatainak ellátását szolgálja, forrása törvényi soron megjelenő központi támogatás. Megvalósításának ideje általában több év.Saját kivitelezés megvalósítása részben saját munkaerővel, részben pedig külső szolgáltatás igénybevételével történik. Az üzembe helyezés időpontjától függetlenül az elvégzett munkák és külső számlák fedezetét lekérjük a kincsártól. Az így megvalósított saját kivitelezés saját rezsis beruházásnak minősül-e?A megvalósításhoz igénybe vett külső szolgáltatások beérkezett számláinak áfája visszaigényelhető-e?Amennyiben saját rezsis beruházás, akkor áfaköteles-e? És ha igen, akkor a teljesítés időpontjának az üzembe helyezés időpontja számít-e?Visszaigényelhető-e a megvalósításhoz konkrétan kapcsolódó beérkező számlák áfatartalma az üzembe helyezést követően (esetleg több év múlva)? Be kell-e fizetni a fizetendő áfát?
Részlet a válaszából: […] A saját vállalkozásban megvalósított beruházás fogalmát az Áfa-tv. 13. § (1) bekezdésének 4. pontja tartalmazza. A hivatkozott törvényhely szerint saját vállalkozásban megvalósított beruházásnak minősül az Áfa-tv. értelmében vett tárgyi eszköz létesítése saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Önkormányzati támogatások áfája

Kérdés: Önkormányzatunk a községgazdálkodási feladatok ellátására kht.-t alapított, amelynek 100 százalékban tulajdonosa. Bevételének 5-6 százaléka származik szolgáltatási tevékenységből. Községgazdálkodási feladatait csaknem teljes egészében önkormányzati finanszírozásból látja el.A kht.-nak az önkormányzat által nyújtott támogatása áfa szempontjából hogy kedvezőbb, ha a) általánosságban kapja a községgazdálkodási feladatok ellátására, vagyb) konkrétan megjelölve (pl. x fm útpadka karbantartására, x számú játszótér gondozására, tehergépkocsi, fűnyírók javítására)?
Részlet a válaszából: […] ...minősülő támogatásért folytatott tevékenységhez és az egyéb, nem ellenértékért nyújtott (működést finanszírozó támogatásból fedezett) tevékenységhez használja, hasznosítja (a tételes elkülönítés nem alkalmazható), akkor a 33. § (6) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 9.

Az óvodai ingyenes étkeztetés elszámolása

Kérdés: El kell-e számolni a számvitelben, és ha igen, hogyan a 2003. szeptember 1-jétől járó kiegészítő támogatást a rászorultsági alapon járó, ingyenes óvodai étkeztetés esetében?
Részlet a válaszából: […] ...étkeztetéséhez, akik számára a fenntartó szervezet intézményi étkeztetést biztosít."Az előzőek szerint az ingyenes étkeztetés fedezetéül szolgáló támogatás normatív kötött felhasználású támogatásnak minősül, könyvelése az önkormányzatnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 9.

Önellenőrzési pótlék mértékének megállapítása

Kérdés: A korábbi időszakban bevallott adókötelezettség felülvizsgálata során tévedést állapítottunk meg, amit önellenőrzéssel helyesbítenénk. Az érintett adónemben jelenleg túlfizetésünk van. Ez a körülmény befolyásolja-e az önellenőrzési pótlék mértékét?
Részlet a válaszából: […] ...túlfizetést is eredményezett, és ez az összeg az újabb, kötelezettségnövekedést eredményező önrevízióra hiánytalanul fedezetet nyújt annak esedékességi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Adómentes munkaruha – étkezési támogatás

Kérdés: 1. Intézményi dolgozók (pedagógus, takarító, karbantartó, gazdasági vezető stb.) hogyan részesülhetnének adómentesen munkaruha-juttatásban?2. Három- és többgyermekes szülők gyermekének étkezési normatív támogatása (50 %) áfaköteles-e, számlát kell-e kiállítani az intézménynek vagy támogatásként kell lekönyvelni?Az 1001 Ft/fő gyermekenként járó étkezési támogatás áfaköteles-e?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekétkeztetést. A gyermekvédelmi rendszer működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a központi költségvetés és az önkormányzat hozzájárulása teremti meg.A szóban forgó intézmény a támogatást nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

A követelések behajthatatlanná minősítése

Kérdés: Milyen körre kell értelmezni az Szt-vhr. 5. §-ának 3/c pontja szerinti behajthatatlan követeléssé minősítés feltételeit:- csak a kis összegű követelések tekintetében (amelyeket nem lehet érvényesíteni...),- vagy valamennyi követelés tekintetében, amelyekre igaz az Szt-vhr. 5. §-ának 3/c pontja?A fent hivatkozott bekezdés kis összegű követelések behajthatatlanná minősítésére nézve sorol fel lehetőségeket, és nem az összes követelésre nézve. A Költségvetési Levelek 14. számában megjelent 355. válaszban írtakat én úgy értelmezem, hogy a vonatkozó jogszabályi bekezdésre hivatkozva minden követelésre (nem csak a kis összegűre) vonatkozóan mond lehetőséget, melynek alapján behajthatatlanná lehet minősíteni egy követelést.Jól értelmezem-e az említett bekezdést, mely "...a kis összegű követelések tekintetében..." mond szabályt a behajthatatlanná minősítéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...a következők szerint: 3. behajthatatlan követelés: az a követelés,a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi,b) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 28.

Forgótőke nyilvántartása

Kérdés: Az éves pénzmaradvány megállapításánál a 29. számú űrlapon a helyesbített pénzmaradvány összegét növeli a FÁKISZ-nak adott "Forgótőke összege", amit a 392. számlán könyvelünk. A jóváhagyott pénzmaradványt a következő évben használjuk fel, amelynek része a FÁKISZ-tól vissza nem kapott forgótőke összege is. Intézményünknél ez a hiány komoly likviditási gondot okoz. Hogyan kell a pénzmaradvány jóváhagyása után a forgótőkét könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...forgótőke mértékét a FÁKISZ és az intézmény közötti szerződés (megállapodás) rögzíti. A forgótőke nyújt fedezetet a személyi juttatásokat terhelő levonásokra, munkáltatót terhelő járulékokra stb. A forgótőke a pénzmaradvány megállapításánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 16.

Költségvetési támogatás könyvelése

Kérdés: Költségvetési intézményként az önkormányzattól a működési kiadás fedezetére finanszírozási összeget kapunk. A könyvelésnél meg kell-e jelölni, hogy az áfa szempontjából mentes bevételről van szó?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési támogatást a főkönyvi könyvelésben a vonatkozó Szt-vhr. előírásai szerint nem kell adólevonásra jogosító, illetve adólevonásra nem jogosító támogatásra megbontani.A költségvetési szervnek a támogatás megbontását bizonylatokkal alátámasztva az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Családi kedvezmény

Kérdés: Munkavállalónk négy gyermeket nevel saját háztartásában, felesége első házasságából származik három, a negyedik közös gyermek. A feleség első házasságából származó gyermekeket dolgozónk nem fogadta örökbe. A legidősebb gyermek nappali tagozatos egyetemi hallgató, a második most érettségizik és felsőoktatási intézménybe felvételizik, a harmadik második osztályos gimnazista, a legkisebb pedig még általános iskolás. A feleség várandós, a gyermek születése július hónapra várható. Hogyan érvényesíthető esetében a családi kedvezmény? A nyári hónapokra vonatkozóan hogyan kell eljárni? Mi a teendő, ha dolgozónk fizetendő adója nem nyújt fedezetet a neki járó teljes kedvezmény érvényesítésére?
Részlet a válaszából: […] ...adóbevallásában vagy az azt helyettesítő munkáltatói elszámolásban. Ha a házastársak egyébként fizetendő adója együttesen sem nyújt fedezetet a nekik járó családi kedvezmény teljes összegének figyelembevételére, a nem érvényesíthető rész számukra sajnos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Átutalási megbízás időpontja

Kérdés: Az átutalás végrehajtására rendszeresített (PF.1.) nyomtatványon szereplő megbízás kelte és annak a kincstári fiókhoz való beküldése korábbi, mint az átutalást alátámasztó pénzügyi műveletek végrehajtása (szakmai igazolás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés). Az átutalási megbízás kitöltését számítógéppel végezzük, mely a program szerint a kiállítás napjának időpontját tünteti fel a nyomtatványon, ez nem módosítható. A kiállított megbízás a hozzá tartozó bizonylattal, számlával együtt ugyanazzal a dátummal kerül a további pénzügyi műveletek végrehajtására (egyeztetés-ellenőrzés, igazolás, érvényesítés, utalványozás), ellenjegyzés elvégzésére, végül az átutalók aláírására az átutalási megbízáson. Előfordul, hogy a gazdálkodási jogkört gyakorlók távolléte miatt azon a napon nem kerülhet sor az igazolásokra, így azok dátuma későbbi, mint a korábban kiállított megbízásé, azonban a megbízás banki jogosultjainak aláírása és a beküldés is ezek után történik, amit a MÁK teljesítési időpontja tanúsít. Elfogadható-e az előbbi gyakorlat, és van-e olyan kiadvány, mely meghatározza az átutalási megbízás időpontjának tartalmát?
Részlet a válaszából: […] ...utalványozása. Egyrészt ezzel valósul meg annak vizsgálata, hogy a költségvetési szervnél rendelkezésre áll-e a kifizetéshez szükséges fedezet, másrészt pedig annak igazolása, hogy az adott teljesítés megtörtént, tehát intézkedni lehet (kell) a kifizetés érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.
1
27
28
29