Találati lista:
121. cikk / 215 Önkormányzati támogatás
Kérdés: Önkormányzati támogatás adható-e olyan alapítványnak, amely a beszámolóját nem helyezte letétbe?
122. cikk / 215 Átalány költségtérítés fizetése saját gépjármű hivatali célú használatára tekintettel
Kérdés: Saját gépjárművét hivatali céllal rendszeresen igénybe vevő kormánytisztviselő részére a munkáltató gépjárműátalányt kíván megállapítani. Milyen szabályokat kell figyelembe venni az átalány megállapítása során, milyen módon történik az okmányolása, illetőleg elszámolása, ellenőrzése a munkáltató, illetve az adóhivatal részéről?
123. cikk / 215 Önkéntesek költségtérítése
Kérdés: A felsőoktatási intézmény oktatási, oktatásszervezési és kutatási feladatokhoz önkénteseket foglalkoztat (hallgatók, vendégprofesszor, emeritus, vendégelőadó) közérdekű önkéntes szerződés megkötése mellett, ellenszolgáltatás nélkül. A 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről lehetővé teszi, hogy az önkéntes tevékenység ellátása érdekében költségeket térítsünk meg. A 2. § (3) bekezdésének b) pontja értelmében önkéntes részére kifizethető az utazás, szállás és étkezés költsége. Az Szja-tv. 7. §-ának y) pontja – adóalapba nem tartozó, illetve költségnek nem számító tételek – utal az önkéntes részére nyújtott juttatás ellenszolgáltatásnak nem minősülő megállapítására. A fentiek alapján amennyiben az önkéntes tevékenységgel kapcsolatban fizetjük ki ezeket a költségeket, akkor kapcsolódik-e hozzá adófizetési kötelezettség, illetve lényeges-e, hogy milyen forrásból történik (pályázati, működési vagy saját bevétel) ezeknek a számláknak a kifizetése? Ha a kifizetőnek nem kell megfizetnie az adóalap 1,19-szerese után a 16% szja-t és 27% ehót, akkor a bizonylatokat milyen analitikával kell felszerelni, hogy bármilyen ellenőrzés alkalmával elfogadható legyen?
124. cikk / 215 Kötelezettségvállalás, utalványozás
Kérdés: Község polgármesteri hivatalának pénzügyi ügyintézőjeként látom el a könyvelési feladatokat az önkormányzatnál, a hivatalnál és az önállóan működő költségvetési intézménynél, valamint a nemzetiségi önkormányzatnál. Mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezem, regisztrációm államháztartási szakon van bejegyezve. A hivatal vezetője a jegyző, az önkormányzaté a polgármester, a költségvetési intézményé az intézményvezető, a nemzetiségi önkormányzaté pedig az elnök. A jegyző és az intézmény vezetője tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester. Úgy tudom, hogy szakmai teljesítésigazolási, az utalványozási és a kötelezettségvállalói jogkör az önkormányzat esetében a polgármesternél, a hivatalnál a jegyzőnél, az intézménynél az intézményvezetőjénél, a nemzetiségi önkormányzatnál az elnöknél van, illetve az általuk írásban meghatalmazott személyeknél.
1. Ha a jegyző, a polgármester vagy az intézményvezető részére történik kifizetés, akkor ebben az esetben az általuk írásban meghatalmazott személyek jogosultak utalványozni, kötelezettséget vállalni, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója?
2. A polgármester meghatalmazhatja-e az alpolgármestert vagy a jegyzőt, hogy távollétében, illetve érintettsége esetén utalványozóként, kötelezettségvállalóként írjanak alá?
3. A kötelezettségvállalás bizonylatait a pénzügyi ellenjegyzőnek is alá kell írnia?
4. Mivel nem rendelkezik a hivatal gazdasági szervezettel, így a jegyző látja el a gazdasági vezetői teendőket?
5. Ki készíti el a pénzügyi szabályzatokat és az intézményekkel történő munkamegosztási megállapodásokat?
1. Ha a jegyző, a polgármester vagy az intézményvezető részére történik kifizetés, akkor ebben az esetben az általuk írásban meghatalmazott személyek jogosultak utalványozni, kötelezettséget vállalni, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója?
2. A polgármester meghatalmazhatja-e az alpolgármestert vagy a jegyzőt, hogy távollétében, illetve érintettsége esetén utalványozóként, kötelezettségvállalóként írjanak alá?
3. A kötelezettségvállalás bizonylatait a pénzügyi ellenjegyzőnek is alá kell írnia?
4. Mivel nem rendelkezik a hivatal gazdasági szervezettel, így a jegyző látja el a gazdasági vezetői teendőket?
5. Ki készíti el a pénzügyi szabályzatokat és az intézményekkel történő munkamegosztási megállapodásokat?
125. cikk / 215 Egészségügyi dolgozók jövedelemkiegészítése
Kérdés: Úgy értesültünk, hogy az egészségügyi dolgozókra nem kell alkalmazni azt a szabályt, hogy amennyiben valaki öregségi nyugdíj mellett tovább dolgozik, akkor szüneteltetni kell a nyugdíját. Pontosan milyen kivételi szabály érvényesül az öregségi nyugdíjban részesülő egészségügyi dolgozókra az öregségi nyugdíj és az illetmény együttfolyósításának tilalma tekintetében?
126. cikk / 215 Szolgálati kerékpárok I.
Kérdés: Szolgálati kerékpárokat szeretne vásárolni az önkormányzat a dolgozók egy részének. Van-e olyan szabály, amely rendelkezik arról, hogy milyen munkakörökben adható ilyen eszköz, és keletkezik-e a munkáltatónak adó- és járulékfizetési kötelezettsége ebben az esetben?
127. cikk / 215 Intézkedési terv nyilvántartása
Kérdés: A belső ellenőrzési vezető köteles az intézkedési tervekről a beszámolóban beszámolni, és a Bkr. 50. §-ának (1)–(2) bekezdései szerinti nyilvántartást vezetni. A belső ellenőrzés eredményeként létrejött intézkedési terv nyilvántartásának vezetése valóban a belső ellenőrzési vezető feladata, vagy az ellenőrzött szerv, szervezeti vezetőjéé? Kinek a felelősségi körébe tartozik az intézkedések és az ellenőrzések nyilvántartása?
128. cikk / 215 Lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye
Kérdés: Munkáltatói adómegállapítást kérő alkalmazottunk lakáscélú hiteltörlesztésről hozott igazolást. Tudomásunk szerint ez a kedvezmény már nem jár mindenkinek, csak meghatározott esetben. Kérdésünk, hogy a munkáltatói adómegállapításban figyelembe vehetjük-e a kedvezményt, vagy ilyen esetben nincs is lehetőség az adó elszámolására, mert a magánszemélynek kell az adóbevallást benyújtania? Ha a munkáltatói adómegállapításban mégis érvényesíthető ez a kedvezmény, akkor elegendő a munkavállaló által átadott igazolás, vagy a munkáltatónak egyéb körülményeket is kell vizsgálnia?
129. cikk / 215 Önkéntes munkavállalás
Kérdés: Az önkéntes munka pénzbeli meghatározásánál van-e valamilyen minimális követelmény, amihez igazodni kell? (Például minimálbér hivatalos órabére vagy hasonló.) Ha valaki önkéntes munkát végez, be kell-e jelenteni az adóhatósághoz vagy bárhova, azonkívül hogy évente egy alkalommal a statisztikai hivatal erre vonatkozó rovatát kitöltjük?
130. cikk / 215 Zálogház
Kérdés: Zálogházunk (kft.) egy pénzintézet megbízottjaként kézizálog kikötésével pénzkölcsönt nyújt a zálogtárgyat beadónak (továbbiakban: zálogadós). A zálogtárgyakra nyújtott kölcsönösszeg és járulékai erejéig készfizető kezességet vállal zálogházunk a pénzintézet felé. Zálogházunk a záloghitel közvetítésével összefüggésben a pénzintézettől jutalékot kap. Amennyiben a zálogadós nem váltja ki a zálogtárgyat a hitelfutamidő + 30 nap türelmi idő leteltével sem, akkor zálogházunk kezesként kifizeti az adós tartozását a pénzintézetnek, és ezzel megszerzi mindazon jogokat, melyek a pénzintézetet megillették. Zálogházunk a zálogtárgyat harmadik félnek – vevő 1 – értékesíti, aki azt továbbértékesíti vevő 2-nek, aki azt Vevő 3 Bt.-nek értékesíti.
Kérdések:
Van-e számlakiállítási kötelezettsége a pénzintézetnek, amikor a zálogházunk kezesként megfizeti az adós tartozását a pénzintézet felé, ha az Áfa-tv. 13. §-a (3) bekezdésének a) pontja nem tekinti szolgáltatásnyújtásnak, ha a szolgáltatás nyújtója részére az ellenértéket akár a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője, akár harmadik fél megtéríti? Alkalmazhatja-e zálogházunk az Áfa-tv. XVI. fejezetének 1. és 2. alfejezet rendelkezéseit a zálogtárgy harmadik félnek (Vevő 1 Bt.) történő értékesítésekor? A viszonteladóra (jelen esetben zálogházunkra) igazolhatóan teljesül-e, hogy továbbértékesítési céllal történt a beszerzése [Áfa-tv. 213. § (1) bekezdés e) pontja]? Zálogházunk elsődlegesen a hitel közvetítésében érdekelt. A felek elsődleges célja nem a termék értékesítése, az legfeljebb a szerződés nemteljesítésének következménye lehet. Helyes-e az az álláspont, hogy a fent leírt szerződéses konstrukcióban megvalósuló adóalanyok közötti ügyletek egyikére sem alkalmazható az Áfa-tv. XVI. fejezetének rendelkezése?
Kérdések:
Van-e számlakiállítási kötelezettsége a pénzintézetnek, amikor a zálogházunk kezesként megfizeti az adós tartozását a pénzintézet felé, ha az Áfa-tv. 13. §-a (3) bekezdésének a) pontja nem tekinti szolgáltatásnyújtásnak, ha a szolgáltatás nyújtója részére az ellenértéket akár a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője, akár harmadik fél megtéríti? Alkalmazhatja-e zálogházunk az Áfa-tv. XVI. fejezetének 1. és 2. alfejezet rendelkezéseit a zálogtárgy harmadik félnek (Vevő 1 Bt.) történő értékesítésekor? A viszonteladóra (jelen esetben zálogházunkra) igazolhatóan teljesül-e, hogy továbbértékesítési céllal történt a beszerzése [Áfa-tv. 213. § (1) bekezdés e) pontja]? Zálogházunk elsődlegesen a hitel közvetítésében érdekelt. A felek elsődleges célja nem a termék értékesítése, az legfeljebb a szerződés nemteljesítésének következménye lehet. Helyes-e az az álláspont, hogy a fent leírt szerződéses konstrukcióban megvalósuló adóalanyok közötti ügyletek egyikére sem alkalmazható az Áfa-tv. XVI. fejezetének rendelkezése?
