669 talált cikk a foglalkoztatott kifejezésre

Kérdés: Egy önkormányzati dolgozó, aki az Mt. hatálya alá tartozik, többszöri felszólítás ellenére sem volt hajlandó eddig ügyfélkaput nyitni. Így a munkáltató részére problémát okoz a hivatalos dokumentumok átadása. Mit lehet tenni ilyen esetben?

Kérdés: A Kult-tv. rendelkezik a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról. Az önkormányzatok esetében, amennyiben a fenti törvényben meghatározott alapfeladatokat (könyvtári feladatok, közművelődési feladatok) nem önálló intézményként, hanem az önkormányzat szervezeti egységeként (a bevételeket és kiadásokat a megfelelő COFOG-on elszámolva) látják el, helyes volt-e az önkormányzat helyi könyvtárában dolgozó, segédkönyvtárosi képesítéssel rendelkező közalkalmazott jogviszonyának átalakítása munkaviszonnyá, aki egyébként közművelődési feladatokat is ellát (OKJ 54 34502 közművelődési és közönségkapcsolati szakember képesítéssel is rendelkezik)? Az önkormányzat könyvtára nem nyilvános könyvtárként működik, hanem a megyei könyvtár szolgáltatásának igénybevételével tesz eleget a települési könyvtári ellátási feladatainak.

Kérdés: Községi önkormányzatnál a munkavállalókat határozott idejű munkaszerződéssel, Mt. hatálya alá történő besorolással foglalkoztatják, segédmunkás munkakörben (FEOR 9239). Az érintett munkavállalók korábban közcélú foglalkoztatás keretében dolgoztak az önkormányzatnál. Körükben nagy a fluktuáció, ezért döntött az önkormányzat a munkaszerződéses foglalkoztatás mellett. Helyes-e ez a gyakorlat önkormányzat esetén, szükséges-e közalkalmazotti jogviszony létesítése ezekben az esetekben is?

Kérdés: Adott egy óvodai dajka munkakörben foglalkoztatott dolgozó, akinek a képesítése lehetővé teszi, hogy bölcsődei dajkaként is dolgozzon. A költségvetési szerv óvoda és bölcsőde is egyben. A munkáltató jogosan jár el, amikor az óvodai dajkát (köznevelési jogviszony) időnként átvezényli a bölcsődébe a bölcsődei dajka (közalkalmazott) helyettesítésére pl. annak szabadsága ideje alatt? Ilyenkor mi az eljárás? Elegendő, hogy szóban előre tájékoztatják a dolgozót? Jár érte erre az időtartamra bármiféle pluszjuttatás, pl. helyettesítési díj stb.? Ha igen, mi az alapja (melyik dolgozó bére)? Hogy kell(ene) a jelenléti nyilvántartást ez esetben dokumentálni?

Kérdés: Adott egy óvodai dajka munkakörben foglalkoztatott dolgozó, akinek a képesítése lehetővé teszi, hogy bölcsődei dajkaként is dolgozzon. Kötelezheti-e a munkáltató a helyettesítésre, annak ellenére, hogy ily módon nem látható el a feladat? Mondhat-e az ovis dajka nemet? Lehet-e megbízási szerződéssel megbízási díjat kérnie az óvodai dajkának azokra a napokra, amelyeken „helyettesíti” a bölcsődei dajkát? Ez esetben a főállásában azokon a napokon – gondolom – szabadságon lenne. A megbízási szerződésben mik lehetnek a legfontosabb szempontok, amiket fontos írásban rögzíteni? Nyilvánvaló, hogy a munkáltató nem kíván ezekre a napokra pluszjuttatást fizetni, azonban az világos, hogy abszolút nem irányíthatja át másik jogviszonyú dolgozó helyettesítésére a köznevelési jogviszonyú dajkát. Nagyon fontos lenne tudni, hogy hol az a határ, amit már nem kell elfogadnia a dolgozónak.

Kérdés: Önkormányzat által fenntartott intézményünkben az intézményvezetőnek határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezése van 5 évre szóló vezetői megbízással. Ha 2 év után a munkáltató felmond, mert megszűnik az intézmény, akkor mi a felmondás következménye? Ha az intézményvezető lemondással el akar menni 2 év után, akkor mi a lemondás következménye?

Kérdés: A Púétv. 104. § (A vezetői teljesítmény elismerése, célfeladat ellátása) (2) bekezdése: Az igazgatót a fenntartó, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót az igazgató jutalomban részesítheti, amelynek éves összege vezető esetében nem haladhatja meg a vezető vezetői megbízási díjjal számított éves havi illetményének tizenöt százalékát, köznevelésben foglalkoztatott esetében éves havi illetményének tizenöt százalékát. Pl.: havi illetmény vezetői megbízással bruttó 900.000 Ft×12 = 10.800.000 Ft×15% = 1.620.000. Tehát az éves bér 15%-a vagy a havibér 15%-a lehet maximum a jutalom?

Kérdés: Bölcsődénk egyik kisgyermeknevelője pedagógusvégzettséggel rendelkezik, ezért illetményét a Púétv. alapján állapítottuk meg. Részére jár-e a Kjt. 66. §-ában szereplő 10%-os kiegészítés a kettő vagy több további szakképesítés esetén? (Értelmezésünk szerint ez a közalkalmazotti bértábla szerinti bérezés esetén érvényes, az ő bérét viszont a Púétv. rendelkezése alapján állapítottuk meg.)

Kérdés: Jelenleg önkormányzati fenntartású óvodában dolgozom óvodapedagógusként. Ha esetleg átmennék nem önkormányzati fenntartású intézménybe, pedagógiai szakszolgálathoz (állami fenntartású), ott is jogosult lennék a köznevelési jubileumi jutalomra?

Kérdés: Önkormányzatunk gyerekházat működtet, melynek működtetése pályázati forrásból valósul meg. A gyerekházban foglalkoztatottak, mivel közalkalmazotti jogviszonyban állnak, szociális ágazati pótlékra is jogosultak. A szociális ágazati pótlékot a költségvetéstől kapjuk 1.3-as feladatfinanszírozás keretében, a pályázati összeget pedig a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság utalja, melyben a szociális ágazati pótlékra, nyilván, külön nem kaptunk támogatást. A pályázat elszámolásakor, a kitöltési útmutató szerint, a szociális ágazati pótlékot a kiadásoknál nem vehetjük figyelembe, tehát a kiadásokat csökkenteni kellett ennek összegével. Az önkormányzatnak az éves beszámoló készítésekor, a szociális ágazati pótlékkal egy összegben kell elszámolni, majd külön kimutatni, hogy melyik feladatra kaptuk. Mi a helyes eljárás? Melyik soron kell ezt a pótlékot szerepeltetni úgy, hogy visszafizetési kötelezettséget ne keletkeztessen ezen a jogcímen?
A fentiek szerint kaptunk a költségvetéstől a gyerekházra szociális ágazati pótlék címén támogatást, de vele szemben nem számolhatjuk el az ehhez kapcsolódó kiadási részt, sőt még vissza is kellene fizetni?!