Közhatalmi tevékenység

Kérdés: Önkormányzat esetén mi minősül közhatalmi tevékenységnek az Áfa-tv. 7. §-a alapján? A köztemető-fenntartás, közvilágítás, zöldterület-kezelés, óvodai, iskolai étkeztetés, közművelődés, intézményi rezsiköltségekkel kapcsolatos kiadások, tehát minden kiadás, ami az önkormányzat alaptevékenységével kapcsolatos?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése szerint nem gazdasági tevékenység, és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Ingatlan ajándékozásának áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Adószámmal rendelkező, áfakörbe tartozó magánszemély ügyfelem évekkel ezelőtt szántó besorolású ingatlant vásárolt, mely ingatlan nem tartozott az Áfa-tv. hatálya alá. A szántót – a termelési ágból történő kivonás után – felparcelláztatta, építési telkeket alakított ki, közutat épített, mely közutat ingyenesen a települési önkormányzat tulajdonába adta. Ügyfelemnek sem az ingatlan szerzésekor, sem azt követően adólevonási joga nem keletkezett, áfát, költséget soha nem számolt el. Előrehaladott korára tekintettel ügyfelem az említett ingatlanokat (belterületi építési telkek) gyermekei részére kívánja ajándékozni. A fenti ingatlanok elajándékozása révén keletkezik-e ügyfelemnek áfafizetési kötelezettsége az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. a ténylegesen ellenérték fejében teljesített ügyletek mellett ellenérték fejében teljesített, adóköteles termékértékesítésként szabályozza azt az esetet is, ha az adóalany a terméket más tulajdonába ingyenesen átengedi. Az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Futárpostai szolgáltatás teljesítési helye

Kérdés: 1. Partnerünk egy külföldi, de az Európai Unió egyik tagállamában letelepedett webáruház (a továbbiakban: külföldi társaság), amely távolsági értékesítést végez Magyarországra a honlapján megrendelhető termékekből, főként magánszemélyek részére. Ezeket egy magyar raktárba kamionnal beszállítja, ahonnan társaságunk alvállalkozói a termékeket felveszik, majd szortírozás után a futáraink viszik ki házhoz vagy egyéb átvevőponthoz a csomagokat. Értesüléseink szerint a külföldi társaság a magyar magánszemélyek részére már magyar áfa felszámításával számláz, magyar áfa regisztrációval rendelkezik, de magyar letelepedettsége, telephelye nincs, és erről írásos nyilatkozatot is adott ki társaságunk számára.
Kérdésünk, hogy a futárpostai szolgáltatást számlázhatjuk-e a külföldi társaságnak áfa hatályán kívüli szolgáltatásként az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése alapján, továbbá befolyásolja-e az áfapozíciót az, hogy az áruk eladása áfásan történik harmadik fél viszonylatában, illetve hogy az árut egy magyar raktárban kell felvennünk és kiszállítanunk a webáruház vevői részére?
2. A külföldi társaság azt tervezi, hogy bevezet olyan szolgáltatást, mely abból áll, hogy más, főként magyar cégek termékeinek megrendelhetőségét is elérhetővé teszi a honlapján, azaz megteremti a kereslet-kínálat találkozását (marketplace szolgáltatás). Tehát aki meglátogatja a honlapját, nemcsak a saját, hanem más vállalkozók termékeiből is rendelhet. A termékek kiszállítása azonban továbbra is a külföldi társaság megrendelésével történne, társaságunk megrendelője továbbra is ez a külföldi webáruház. A külföldi társaság a futárszolgáltatás költségét vagy továbbszámlázza a magyar partner webshop felé, vagy beépíti a szolgáltatása árába, viszont a fuvarozás indulási helye tipikusan Magyarország lenne, magyar vásárlók felé.
Ebben az esetben is számlázhatjuk a futárpostai szolgáltatás díját a külföldi társaság részére az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése alapján áfa hatályán kívüli szolgáltatásként, amennyiben rendelkezünk a külföldi társaság nyilatkozatával, mely szerint nincs magyar letelepedettsége?
Részlet a válaszából: […] 1. A szolgáltatások teljesítési helyét az Áfa-tv. 37-49. §-ai szabályozzák. Mivel e rendelkezések között a futárpostai szolgáltatásra nem vonatkozik különös szabály, ezért a futárpostai szolgáltatás teljesítési helyét az általános szabály, azaz az Áfa-tv. 37....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Önkormányzati ingatlaneladás áfája

Kérdés: Önkormányzatunk 2016. június 16-án árverésre bocsátotta belterületi L-k-e-1 lakóövezetbe sorolt építési ingatlanait. Négy telek 36 000 E Ft értékben elkelt. A végleges adásvételi szerződés 2016 júliusában kerül megkötésre. Önkormányzatunk áfakörön kívüli, 1-es adószámmal rendelkezik. A kérdésünk az lenne, hogy be kell-e jelentkeznünk az áfakörbe, az eladási árnak van-e áfatartama, ha igen, hány százalékos?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz mindenekelőtt önkormányzatuk pontos adójogi jogállását kell tisztázni.Önkormányzatuk bejelentkezhetett a NAV-hoz "kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végző" szervezetként, illetve választhatott alanyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Eszközök térítés nélkül átadása társult önkormányzatoknak

Kérdés: A költségvetési szervként működő többcélú kistérségi társulás több település társult önkormányzataiból jött létre. 2009-ben egy eszközbeszerzésre irányuló pályázatot is nyert a társulás, amelyek keretében a társult önkormányzatok részére használatra átadásra kerültek ezek az eszközök, mivel a feladatellátás ott valósul meg. Több éve már, hogy használják ezeket az eszközöket. A társulási tanács úgy döntött, hogy ezeket az eszközöket térítés nélkül át kívánja adni a társult önkormányzatoknak. A társulás a működése óta alanyi mentes az áfakört tekintve, és az eszközök beszerzésekor sem igényelt vissza áfát, ezek fedezete is adómentes volt. Térítés nélküli átadásnál keletkezik-e áfabefizetési kötelezettség, van-e számlakibocsátási kötelezettsége a társulásnak, ha igen, milyen érték szerepeljen a számlán? Ezen eszközök még nem íródtak le teljesen. Az átvevő önkormányzatoknak van-e áfabefizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Az általános forgalmi adó alapvetően az ellenértékes ügyleteket adóztatja. Az ingyenes ügyletek csak meghatározott feltétellel kerülnek adóztatás alá, abban az esetben, ha az átadó adóalanyt áfalevonási jog illette meg az átadott termékkel kapcsolatban. Az Áfa-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 3.

Tárgyi eszközök üzembe helyezése

Kérdés: Ingatlanon végzett beruházás, felújítás esetében szükséges külön üzembe helyezési jegyzőkönyv vagy a kiállított műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv és a teljesítésigazolás elfogadható mint üzembe helyezési jegyzőkönyv? Építésiengedély-köteles beruházások esetében a jogerős használatbavételi engedély tekinthető-e ugyancsak üzembe helyezési jegyzőkönyvnek?
Részlet a válaszából: […] Az üzembe helyezés az adott tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételét jelenti. Az adott tárgyi eszközt akkor lehet rendeltetésszerűen használatba venni, ha biztosítottak az üzemszerű termelés, a rendeltetésszerű működés műszaki, technikai, illetve jogi, hatósági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

Térítés nélkül átvett eszköz áfája

Kérdés: Ha egy költségvetési szerv térítés nélkül vesz át eszközöket egy gazdasági társaságtól, keletkezik-e adófizetési kötelezettsége? Az átadás tényét milyen dokumentumokkal kell alátámasztani (szerződés, számla)? Ha az átadó élt az adólevonási jogával, akkor a számlán vagy a szerződésben milyen adatoknak kell szerepelnie, értve ez alatt az alap és az áfa fogalmát? Az alap térítés nélküli, az áfa térítéses? Milyen könyvelési tételek kapcsolódnak a gazdasági eseményhez?
Részlet a válaszából: […] A térítés nélkül átvett eszköz nem keletkeztet áfafizetési kötelezettséget az átvevőnél. Áfafizetési kötelezettsége az átadónak keletkezik, vagyis annak a szervezetnek, amely az eszközt kivonja a gazdasági tevékenysége köréből. Az ingyenes termékátadás akkor minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Szálláshely-szolgáltatás

Kérdés: Költségvetési intézményként az ellátottaink és a dolgozóink, valamint azok hozzátartozói részére idényjelleggel üdülőt üzemeltetünk. Engedélyünk (hatósági igazolvány) a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet alapján került kiadásra. Az üdülő igénybevételének díja önköltségi áron lett meghatározva. Üzemeltetése a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet szerinti szálláshely-szolgáltatás fogalomba nem tartozik, az üdültetés nem üzletszerű gazdasági tevékenység keretében történik, tehát az nem kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás. Véleményünk szerint ezért az Áfa-tv. 3/A. mellékletének II. részében nevesített "Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás 18%" áfakulcs alá ez a szolgáltatás nem sorolható be. Üdülési díj számlázása során intézményünk 27%-os áfakulccsal számol. Szeretnénk megtudni, hogy a véleményünk helytálló-e?
Részlet a válaszából: […] A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatást nem a kérdésben említett ágazati jogszabályok alapján kell megítélni áfajogilag.Az áfában kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak kell tekinteni minden olyan esetet, amikor az adó­alany idegenforgalmi körben biztosít szállást a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Pénztárgépbeszerzés elszámolása

Kérdés: A költségvetési szervnél – de minimis támogatás igénybevételével – online pénztárgép beszerzése történt. A pénztárgépet kis értékű tárgyi eszköznek minősítettük, mivel 200 E Ft – áfa nélkül – egyedi értéket nem meghaladó volt a bekerülési értéke. Hogyan történik a pénztárgép könyvviteli elszámolása (figyelemmel a de minimis támogatásra)?
Részlet a válaszából: […] A 200 000 Ft alatti egyedi értéket meg nem haladó tárgyi eszközöket kis értékű tárgyi eszköznek kell minősíteni, és az üzembe helyezéskor egy összegben el kell számolni az értékcsökkenési leírását. Ezt nem befolyásolja az a tény, hogy de minimis támogatásból kapták a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Mezőgazdasági őstermelőtől vásárolt méhcsalád

Kérdés: Méhcsaládot szeretne az önkormányzat közcélú pályázat keretében őstermelőtől vásárolni. Hogyan kell szabályosan eljárni az őstermelő által benyújtott számla esetében, illetve ha nem ad számlát, milyen esetben kell felvásárlási jegyet a költségvetési szervnek kiállítania? Költségvetési szervként milyen összeget fizethetek ki neki a számla végösszegéből? Kell-e levonni közterheket?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 46. §-a (4) bekezdésének a) pontja alapján a mezőgazdasági őstermelőtől a kifizetőnek akkor nem kell adóelőleget levonnia, ha a kifizetőnek bemutatja az adóévre hitelesített értékesítési betétlapját, vagy a családi gazdaság tagja e jogállását igazolja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.
1
11
12
13
34