338 talált cikk a gazdasági tevékenység kifejezésre

Kérdés: Egy településen a közelmúltban kiépült a csatornahálózat. A projekthez kapcsolódóan az előző ciklusban az önkormányzat egy részfeladat ellátására (a lakossági hozzájárulások összegyűjtésére) önálló víziközmű-társulatot hozott létre. A víziközmű-érdekeltségi hozzájárulás magánszemély esetén 91 000 Ft, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 200?000 Ft volt, melyet az érdekeltek egy része a víziközmű-társulat részére befizetett. Ezen ügylethez számla nem kapcsolódott, általános forgalmi adót a megfizetett összeg nem tartalmazott, illetve arra áfát nem számoltak fel. Amikor a munkálatok sikeresen befejeződtek, a létesítményeket átadták, ezt követően a kivitelezők által benyújtott számlák kiegyenlítésre kerültek. A társulat az ehhez szükséges, általa begyűjtött lakossági önrészt átutalta – ezzel a rábízott feladatot sikeresen teljesítette, megbízatása lejárt, így megtörtént a társulat felszámolása és az önkormányzat részére a lakossági befizetésekkel való elszámolás. A társulat megszűnte után a település képviselő-testülete helyi rendeletet adott ki a szennyvíz-elvezető hálózatba történő utólagos bekötésről. E rendelet tárgyi hatálya kiterjed a település közigazgatási területén a beépítésre szánt területen kialakításra kerülő telekhez kapcsolódó, illetve a beépített területen kialakult ingatlanok szenny-vízelvezető hálózatra történő utólagos, a beruházás befejezését követő közműcsatlakozására. A rendelet kiterjed az előbb leírtak szerinti területen lévő ingatlan, érdekeltségi egység tulajdonosára, azon érdekeltségi egység kivételével, aki a szennyvízelvezető hálózatra történő utólagos csatlakozásért a hozzájárulás megfizetését igazolni tudja, valamint a szennyvízelvezető hálózat üzemeltetőjére. Az érdekeltségi egység tulajdonosa érdekeltségi egységenként – a helyi rendelet szabályai szerint – a szennyvízelvezető hálózatra történő utólagos csatlakozásért hozzájárulást köteles fizetni. Az utólagos csatlakozási hozzájárulás megfizetése alól mentes, aki korábban még nem kötött rá a szennyvízelvezető hálózatra, és e rendelet hatálybalépésekor az adott érdekeltségi egység vonatkozásában a hozzájárulás megfizetését igazolni tudja. A szennyvízelvezető hálózat mentén fekvő érdekeltségi egységeknek a hálózatba történő bekötését az érdekeltségi egység tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója az üzemeltetőnél kezdeményezheti. Az utólagos csatlakozási díj egy érdekeltségi egységre eső összege magánszemély esetén 91 000 Ft jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 200 000 Ft. Mivel az érintett település önkormányzata adószámának 9. számjegye "2", azaz áfás, ezért arra vonatkozóan kérem állásfoglalásukat, hogy az önkormányzat a fentiekben említett érdekeltségi egységre eső összeget határozattal kivetheti, vagy köteles arról számlát kiállítani? Ha az önkormányzatnak számlaadási kötelezettsége van, akkor mennyi a felszámított áfa kulcsa?

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló, kizárólag adóköteles tevékenységet folytató társaság (a továbbiakban: társaság) tevékenységeinek, feladatainak ellátásához személygépkocsi használatára van szükség. A társaság jelenleg nem tud ilyen értékben (kb. 10-12 millió forint) beruházni, így nyílt végű pénzügyi lízing igénybevételét tervezi. A?gépjárművek várható magánhasználata kb. 5 százalék lesz. Mivel a magyar piacon elérhető használtszemélygépkocsi-árakhoz és -állapotokhoz képest jelentősen kedvezőbb feltételekkel lehet az Európai Unió más tagállamaiban személygépkocsit vásárolni, kérdésünk arra irányul, hogy adójogilag járható-e az a konstrukció, hogy a társaság először megvásárolja (készletre) az adott személygépkocsit egy uniós tagországban, majd azt itthon értékesíti egy lízingcég részére, melyet követően azt visszalízingeli a fent említett konstrukcióban. (A tranzakció előtt a társaság bővítené a bejelentett tevékenységi köreit az autókereskedelemmel.) Álláspontunk szerint a fenti ügylet pusztán annyiban különbözik az itthon igen népszerű nyílt végű pénzügyi lízinghez képest, hogy a társaságnak ezáltal olcsóbb és jobb minőségű személygépkocsi kerül a használatába. A vázolt konstrukcióval kapcsolatban kérdésként fogalmazódott meg, hogy annak alábbiak szerinti áfarendszerbeli kezelése megfelel-e a jogszabályi előírásoknak:
1. Cégtől történő uniós beszerzés alapján itthon a beszerzőnek fizetendő áfája és egyben levonható áfája is keletkezik, hiszen a beszerzés továbbértékesítési célt szolgál. Magánszemélytől történő uniós beszerzés alapján sem fizetendő, sem levonható áfa nincs.
2. A lízingcég felé történő belföldi értékesítést 27 százalék általános forgalmi adó terheli.
3. Nyílt végű pénzügyi lízing igénybevételével történő használat, melyben a 95% áfatartalom levonható, az 5% áfatartalom pedig nem levonható adóként számolandó el.

Kérdés: Az önkormányzat által lebonyolított startmunka mintaprogramok működése kapcsán az önkormányzat konyháját működtető – önkormányzat által alapított – intézménynek kerül térítésmentesen átadásra a közfoglalkoztatottak által megtermelt mezőgazdasági termény, amelyet a konyha közétkeztetéshez szükséges nyersanyagként használ fel. Azon termények, amelyek felhasználására a közétkeztetés során nincs szükség, nem kerülnek átadásra, hanem elsősorban az önkormányzat szociális rendeletében foglaltak szerint, rászorultság alapján kerül kiosztásra. Amennyiben még ezek után marad feleslegessé vált készlet, akkor azt az önkormányzat értékesíti. Tekintettel arra, hogy az önkormányzat áfaalany, az értékesítés is áfával növelten történik. Az önkormányzat a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó beszerzések tekintetében az áfát nem vonja le, mivel ezen tevékenységnek a célja kötelező önkormányzati feladatellátások (közétkeztetés, szociális ellátások) segítése és nem pedig az értékesítés. Véleményünk szerint ezen tevékenység nem meríti ki az adóköteles gazdasági tevékenység fogalmát, ezért az önkormányzati intézménynek történő ingyenes átadás után nem számítunk fel áfát. Kérdésünk az, hogy helyes-e az ingyenes átadásra vonatkozó áfát érintő értelmezésünk?

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, és az egyik 100 százalékos tulajdonunkban álló társaságnál felmerült adólevonással kapcsolatos kérdésben kérjük a segítségüket. A társaság egy társasházban vásárolt egy lakóingatlant, melyet a tervei szerint irodaként fog használni. A?lakást egy ideig bérbeadás útján hasznosította a társaság, majd felhagyott az ingatlan bérbeadásával, és megkezdődtek az átalakítási, felújítási munkálatok. Ugyanakkor úgy tudjuk, hogy a lakó-ingatlan felújításához igénybe vett szolgáltatásokat, beszerzett termékeket terhelő előzetesen felszámított adó nem helyezhető levonásba. Kérdésünk, hogy a lakóingatlan rendeltetésének megváltoztatása (irodává történő átminősítése) esetén a lakóingatlan átalakításához, rendeltetésének megváltoztatásához kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonásba helyezhető-e? A lakóingatlan rendeltetésének megváltoztatását megelőzően történt felújítás során felmerült beszerzéseket terhelő adó utólag, az ingatlan átminősítését követően levonásba helyezhető-e?

Kérdés: Intézményünk az üzemi konyhai tevékenység kivételével szinte kizárólag közhatalmi tevékenységet folytat. Közhatalmi tevékenységünk végzésének segítésére, adminisztrációs feladatok ellátására diákmunkaerő-kölcsönzési szolgáltatást veszünk igénybe. Álláspontunk szerint az Áfa-tv. 142. § (1) bekezdésének c) pontja alkalmazásának előfeltétele, hogy a munkaerő-szolgáltatást igénybe vevő a szolgáltatást termékértékesítéshez vagy szolgáltatásnyújtáshoz vegye igénybe. Mivel a közhatalmi tevékenység – melyhez igénybe vesszük a munkaerő-kölcsönzést – se termékértékesítésnek, se szolgáltatásnyújtásnak nem minősül, ezért a munkaerő-kölcsönző számláit áfatartalommal fogadtuk és fogadjuk be (intézményünk szállító felé tett nyilatkozata alapján). Kérdésként merült fel, hogy helyes-e a fentiekben vázolt gyakorlat, s amennyiben nem, akkor a számla kibocsátójának módosítania kell-e az intézményünk által eddig befogadott számlákat, továbbá az intézményünk által benyújtott áfabevallásokat önrevíziózni kell-e?

Kérdés: Költségvetési intézményként az Áfa-tv. hatálya alá tartozó gazdasági tevékenységünkből származó éves bevételünk nem jelentős, ezért ezen tevékenységeinkre évek óta alanyi adómentességet alkalmazunk. Idén először, egy nem várt megrendelés kapcsán – ez egy 800 000 forintos nettó tétel volt – átléptük az Áfa-tv. 188. §-ának (2) bekezdése szerinti értékhatárt, és elveszítettük az alanyi mentes státuszunkat. Ezt megelőzően 5?500?000 forintnál járt a bevételünk. Kérdésünk, hogy elég csak a 6?000?000 forint feletti összegre, azaz 300?000 forintra felszámítani az áfát, vagy a teljes 800?000 forintot áfás bevételként kell kezelnünk?

Kérdés: Önkormányzatunk évekkel ezelőtt alanyi adómentességet választott az Áfa-tv. szerinti közhatalmi tevékenységen kívüli gazdasági tevékenységeire. 2016-ban először fordult elő, hogy az értékesítéseink ellenértéke túllépte az értékhatárt (ami 2016-ban 6 millió forint), ezt a 15 napos határidőn belül be is jelentettük az adóhatóságnak, azóta a számlákat ezeknek a nem közhatalmi tevékenységeknek az ellenértékéről bruttó módon, áfával növelten állítjuk ki. Jól tudjuk, hogy az Áfa-tv. év végi módosítása 6 millióról 8 millióra emelte az alanyi mentesség értékhatárát? Ha igen, akkor önkormányzatunk, annak ellenére, hogy 2016-ban átlépte a 6 milliót, választhat alanyi adómentességet a következő évekre?

Kérdés: Önkormányzat esetén mi minősül közhatalmi tevékenységnek az Áfa-tv. 7. §-a alapján? A köztemető-fenntartás, közvilágítás, zöldterület-kezelés, óvodai, iskolai étkeztetés, közművelődés, intézményi rezsiköltségekkel kapcsolatos kiadások, tehát minden kiadás, ami az önkormányzat alaptevékenységével kapcsolatos?

Kérdés: Adószámmal rendelkező, áfakörbe tartozó magánszemély ügyfelem évekkel ezelőtt szántó besorolású ingatlant vásárolt, mely ingatlan nem tartozott az Áfa-tv. hatálya alá. A szántót – a termelési ágból történő kivonás után – felparcelláztatta, építési telkeket alakított ki, közutat épített, mely közutat ingyenesen a települési önkormányzat tulajdonába adta. Ügyfelemnek sem az ingatlan szerzésekor, sem azt követően adólevonási joga nem keletkezett, áfát, költséget soha nem számolt el. Előrehaladott korára tekintettel ügyfelem az említett ingatlanokat (belterületi építési telkek) gyermekei részére kívánja ajándékozni. A fenti ingatlanok elajándékozása révén keletkezik-e ügyfelemnek áfafizetési kötelezettsége az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében?

Kérdés: 1. Partnerünk egy külföldi, de az Európai Unió egyik tagállamában letelepedett webáruház (a továbbiakban: külföldi társaság), amely távolsági értékesítést végez Magyarországra a honlapján megrendelhető termékekből, főként magánszemélyek részére. Ezeket egy magyar raktárba kamionnal beszállítja, ahonnan társaságunk alvállalkozói a termékeket felveszik, majd szortírozás után a futáraink viszik ki házhoz vagy egyéb átvevőponthoz a csomagokat. Értesüléseink szerint a külföldi társaság a magyar magánszemélyek részére már magyar áfa felszámításával számláz, magyar áfa regisztrációval rendelkezik, de magyar letelepedettsége, telephelye nincs, és erről írásos nyilatkozatot is adott ki társaságunk számára.
Kérdésünk, hogy a futárpostai szolgáltatást számlázhatjuk-e a külföldi társaságnak áfa hatályán kívüli szolgáltatásként az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése alapján, továbbá befolyásolja-e az áfapozíciót az, hogy az áruk eladása áfásan történik harmadik fél viszonylatában, illetve hogy az árut egy magyar raktárban kell felvennünk és kiszállítanunk a webáruház vevői részére?
2. A külföldi társaság azt tervezi, hogy bevezet olyan szolgáltatást, mely abból áll, hogy más, főként magyar cégek termékeinek megrendelhetőségét is elérhetővé teszi a honlapján, azaz megteremti a kereslet-kínálat találkozását (marketplace szolgáltatás). Tehát aki meglátogatja a honlapját, nemcsak a saját, hanem más vállalkozók termékeiből is rendelhet. A termékek kiszállítása azonban továbbra is a külföldi társaság megrendelésével történne, társaságunk megrendelője továbbra is ez a külföldi webáruház. A külföldi társaság a futárszolgáltatás költségét vagy továbbszámlázza a magyar partner webshop felé, vagy beépíti a szolgáltatása árába, viszont a fuvarozás indulási helye tipikusan Magyarország lenne, magyar vásárlók felé.
Ebben az esetben is számlázhatjuk a futárpostai szolgáltatás díját a külföldi társaság részére az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése alapján áfa hatályán kívüli szolgáltatásként, amennyiben rendelkezünk a külföldi társaság nyilatkozatával, mely szerint nincs magyar letelepedettsége?