344 talált cikk a gazdasági tevékenység kifejezésre

Kérdés: Költségvetési intézményként az ellátottaink és a dolgozóink, valamint azok hozzátartozói részére idényjelleggel üdülőt üzemeltetünk. Engedélyünk (hatósági igazolvány) a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet alapján került kiadásra. Az üdülő igénybevételének díja önköltségi áron lett meghatározva. Üzemeltetése a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet szerinti szálláshely-szolgáltatás fogalomba nem tartozik, az üdültetés nem üzletszerű gazdasági tevékenység keretében történik, tehát az nem kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás. Véleményünk szerint ezért az Áfa-tv. 3/A. mellékletének II. részében nevesített "Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás 18%" áfakulcs alá ez a szolgáltatás nem sorolható be. Üdülési díj számlázása során intézményünk 27%-os áfakulccsal számol. Szeretnénk megtudni, hogy a véleményünk helytálló-e?

Kérdés: A költségvetési szervnél – de minimis támogatás igénybevételével – online pénztárgép beszerzése történt. A pénztárgépet kis értékű tárgyi eszköznek minősítettük, mivel 200 E Ft – áfa nélkül – egyedi értéket nem meghaladó volt a bekerülési értéke. Hogyan történik a pénztárgép könyvviteli elszámolása (figyelemmel a de minimis támogatásra)?

Kérdés: Méhcsaládot szeretne az önkormányzat közcélú pályázat keretében őstermelőtől vásárolni. Hogyan kell szabályosan eljárni az őstermelő által benyújtott számla esetében, illetve ha nem ad számlát, milyen esetben kell felvásárlási jegyet a költségvetési szervnek kiállítania? Költségvetési szervként milyen összeget fizethetek ki neki a számla végösszegéből? Kell-e levonni közterheket?

Kérdés: Év közben beolvadással megszűnő költségvetési szerv esetén milyen számviteli teendői vannak a megszűnő, illetve a jogutód szervnek? A megszűnő szervnek – a beszámoló elkészítését követően – vannak-e egyéb könyvelési teendői?

Kérdés: Önkormányzatunk támogatást biztosít határozatával egy színpadi előadás megtartására. A megítélt támogatás összegét lakossági hozzájárulásokból kívánja fedezni. Amennyiben a lakosok támogatják a kezdeményezést, és fejenként 100 Ft-tal hozzájárulnak a kezdeményezéshez, akkor a beszedett összeget hogyan kell könyvelni? Ez a beszedett összeg adóköteles bevétel lesz? Milyen bizonylatot kell a befizetőnek adni az átvételkor?

Kérdés: Kérdésünk lakóingatlan felújításához, átalakításához kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonásához kapcsolódik. Több lakóingatlan felújítására (festés, csempézés), átalakítására (támfal építése, elválasztófalak felhúzása) került sor 2015. év elején abból a célból, hogy az ingatlanokat később irodaként használjuk. A felújítás, átalakítás azonban anélkül fejeződött be, hogy az ingatlan-nyilvántartásban lakás megnevezéssel szereplő ingatlan más típusú ingatlanná történő átminősítésére sor került volna. Kérdésünk, hogy ebben az esetben az áthárított áfát levonásba helyezhetjük-e?

Kérdés: Mely szerv minősül közhatalmi költségvetési szervnek az államigazgatás területén?

Kérdés: Önkormányzatunk 2015-ben az ingatlan-nyilvántartásban üdülőingatlanként nyilvántartott új, két évnél "fiatalabb" ingatlanok megvásárlását tervezi, melyek közül többet is (nem kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtását biztosító) bérbeadás céljából kíván hasznosítani. Önkormányzatunk jelenleg is foglalkozik ingatlanok hasznosításával. A bérbeadásra nem választottunk adókötelezettséget. Abban az esetben, ha az Áfa-tv. 88. §-a alapján 2016. január 1-jétől adókötelezettséget választunk e tevékenységre, és a szóban forgó ingatlanok bérbeadását is ténylegesen ettől az időponttól kezdjük meg, akkor önkormányzatunk jogosult-e levonni az adókötelesen bérbeadásra kerülő, 2015-ben vásárolt ingatlanok beszerzését terhelő áfát már 2015-ben?

Kérdés: Fogyatékosok otthonában működő saját konyha biztosítja az ellátottak étkeztetését. Emellett elhordással étkezési lehetőséget biztosít külső igénybevevők számára is. A konyhával kapcsolatos kiadások áfáját arányosítással igénylik vissza. A konyhára mezőgazdasági őstermelőtől vásárolt termékek (zöldségfélék, tojás) után felszámított kompenzációs felár teljes egészében levonásba helyezhető-e, vagy arányosítással vehető figyelembe az áfa fizetésekor?

Kérdés: Egy önkormányzat pályázat keretében tárgyi eszközöket szerez be, melyek egy részét adóköteles tevékenységéhez használja, más részét tisztán adómentes vagy áfakörön kívüli tevékenységénél fogja hasznosítani. Ugyanezen pályázat keretében vannak kapcsolódó szolgáltatási számlák pl. a közbeszerzéssel, könyvvizsgálattal stb. kapcsolatban. Azon tárgyi eszközöket, amelyekkel tisztán csak adóköteles tevékenységet fog végezni, az önkormányzat tételesen mutatja ki, és a beszerzéskori áfát 100%-ban visszakéri. Azon eszközök beszerzését terhelő áfát, amely eszközöket 100%-ban tisztán áfakörön kívüli vagy tárgyi adómentes tevékenységéhez használ, ugyancsak a tételes elkülönítés alapján teljes egészében nem vonja le. A szolgáltatásokat terhelő adót a levonás szempontjából arányosítja, mert ezek tételesen nem különíthetők el. Az önkormányzat 2013-ban például 10%-ban vonhatja le az arányos áfát az Áfa-tv. 123. §-a és az 5. melléklet szerint. 2014-ben ez a levonási arány csak 8% lesz. A fent leírtakkal kapcsolatban a következő kérdéseink fogalmazódtak meg:
1. Megfelel-e az Áfa-tv. előírásainak az az értelmezés, mely szerint a tárgyi eszközöknél (feltéve hogy a figyelési időszakban a konkrét eszköz rendeltetése áfa vonatkozásában nem fog változni) a 2014-es, 5. számú melléklet szerinti arányváltozás nem követel módosítást, hiszen az adott eszköz ugyanúgy tisztán 100%-ban adóköteles, illetve tisztán 100%-ban nem adóköteles tevékenységhez hasznosul. Az arányosítás csak a szolgáltatásokat érinti, ezeknél pedig a 135. § szerinti figyelési idő nem értelmezhető.
2. Mennyiben változtatja meg a helyzetet az, ha ezeket a szolgáltatásokat az önkormányzat az eszközökre például a beszerzési áruk arányában ráaktiválja?