Start munkaprogram

Kérdés: Hogyan történik a Start munkaprogram keretében, a saját előállítású mezőgazdasági növénytermesztésnek, a megtermelt termények készletre vételének számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] A közfoglalkoztatásokhoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet szerint a támogatás célja a közfoglalkoztatásnak a munkanélküliség csökkentésére alkalmas egységes rendszerének létrehozása, az elmaradott térségek felzárkóztatását célzó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

Zöldségfélék termesztése

Kérdés: A kérdésünk a saját előállítású zöldségfélék készletre vételének számviteli elszámolásával kapcsolatos. Szükséges-e felvásárlási jegy kiállítása részünkről?
Részlet a válaszából: […] A zöldségfélék termesztésével kapcsolatban felmerült költségek könyvelése a következő:– az előállítással összefüggő ráfordítás elszámolása (személyi juttatás, munkáltatót terhelő járulék, készletbeszerzés, különféle egyéb kiadás)= közgazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

Személygépkocsi-lízing áfalevonása

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonában lévő kft. a tevékenységéhez használt személygépkocsikat nyílt végű pénzügyi lízing keretében szerzi be. Tudomásunk szerint a személygépjárművek nyílt végű lízingje esetében az előzetesen felszámított általános forgalmi adó levonható, ha a járművet adóköteles tevékenységhez használja a kft. Amennyiben a vállalkozási célú használaton túl van magánhasználat is, akkor a használatot arányosítva (vállalkozási célú használat/összes használat) lehet levonni az áfát? Az arány kiszámítása érdekében a használatot nyilván kell tartani. Az arányosítást bevallási időszakonként (havonta, negyedévente, évente) vagy az egyes részletekről kiállított számlánként kell elvégezni? Amennyiben a gépjármű beszerzése nyílt végű lízing keretében történik, általában a futamidő kezdetekor egy nagyobb összeget kell teljesíteni, majd ezt követően havi rendszeres kisebb összegű részleteket. Mi a teendő abban az esetben, ha a jármű használatbavételekor nincs magánhasználat, majd néhány hónap múlva lesz? A tényleges magánhasználat nem a teljes bevallási időszak alatt állt fenn. Amennyiben bevallási időszakonként kell arányosítani, mi a teendő a befizetett nagy összegű első részlettel, ha az abba a bevallási időszakba esik, amelyikben nem volt magánhasználat? Lehetőség van arra is, hogy a magánhasználat ellenértékét a lízingbe vevő kft.-nek a használó megtérítse. Mi a teendő, ha nem térítik meg a használatot a lízingbe vevőnek? Mi a teendő akkor, ha a magánhasználat ellenértékét megtérítik a lízingbe vevőnek? A magánhasználat ellenértékének kiszámlázása a NAV által közzétett üzemanyagár és a 9 Ft/km átalány számításával történik? Mi a helyes eljárás akkor, ha az adózónak a gazdasági tevékenysége keretében az előzetesen felszámított általános forgalmi adót arányosítania kell, mert adóköteles és adómentes tevékenységet is végez, és a nyílt végű lízing keretében lízingbe vett személykocsit magáncélra is használja? Ebben az esetben az adóköteles tevékenységre eső áfát kell a magánhasználatra vonatkozóan arányosítani, azaz kétszer kell arányosítani?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. hatályos rendelkezései alapján, a személygépkocsit pénzügyi lízingszerződés keretében igénybe vevő, a lízingdíj kapcsán rá áthárított előzetesen felszámított adót a lízingbe vevő az általános szabályok szerint helyezheti levonásba. Ennek megfelelően –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 8.

Útdíj áfája

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonában lévő kft. – többek között – két 3,5 tonna feletti teherautót is használ gazdasági tevékenysége során. Kérdésünk arra irányul, hogy a gépjárművek üzemeltetése kapcsán fizetett – 2013. július 1-jétől bevezetett – útdíj általános forgalmi adója levonható-e, vagy arra esetleg vonatkozik valami levonási tilalom?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához az Áfa-tv. adólevonási tilalmakra vonatkozó, illetve az azok alóli kivételeket taglaló rendelkezéseit kell megvizsgálnunk.Az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján az úthasználati szolgáltatás igénybevétele kapcsán áthárított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 8.

Vállalkozásnál elszámolt agrártámogatások

Kérdés: Kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nettó árbevételébe beleszámítanak-e a működésre kapott agrártámogatások, pl. az egységes területalapú támogatás?
Részlet a válaszából: […] Az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában, az üzleti évben értékesített, vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások ártámogatással és felárral növelt, engedményekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 17.

Támogatott civilszervezet beszámolója

Kérdés: Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civilszervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 73. §-ának (1) bekezdése szerint 2012. január 1-jét követően csak olyan civilszervezet kaphat költségvetési támogatást, amely letétbe helyezte beszámolóját. Önkormányzatunk támogatja a lakossági önszerveződő közösségeket, többek között alapítványokat, egyesületeket, társadalmi szervezeteket. Közülük egyes társadalmi szervezetek szerepelnek a bíróság civilszervezetek névjegyzékében, viszont élő adószámmal nem rendelkeznek, beszámolót nem készítenek, ezért azt nem helyezhetik letétbe. A NAV szóbeli tájékoztatása szerint létezhetnek adószám nélküli társadalmi szervezetek, amennyiben nem pályáznak állami támogatásra. A fenti szabályozás vonatkozik-e az önkormányzati támogatásra, hiszen ennek elnyeréséhez is pályázatot adnak be, vagyis az önkormányzat támogathatja-e azokat a társadalmi szervezeteket, amelyek nem helyezik letétbe a beszámolójukat?
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. §-ának (1) bekezdése szerint az egyéb szervezet működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

Vásárlási utalvány visszaváltása

Kérdés: Cégünk zártkörűen működő részvénytársaság formában működik (továbbiakban: társaság), a régió önkormányzataival kötött együttműködési szerződés alapján egy általunk kitalált fantázianéven papíralapú utalvány nyomtatványokat gyártat és helyez forgalomba. Az utalvány értékesítése névértéken történik, a társaság jutalékot nem számít fel, és az utalvány használata az elfogadóhelyek között költségmentes. Az utalványtulajdonosoknak lehetőségük van az utalvány visszaváltására is a társaságunknál. A visszaváltásra jogosult utalványtulajdonosnak társaságunk a kezelési költség (2 százalék + áfa, minimum 200 Ft) megfizetésével egyidejűleg visszafizeti az utalvány értékét. A társaságnak adóköteles bevétele csak a kezelési költségből (visszaváltási jutalékból) van. Az utalvány előállításához, forgalmazásához, reklámozásához történt beszerzések (pl.: nyomdai költség, tervezési díj, helyiség­bérlet, könyvelési díj) előzetesen felszámított adója levonásba helyezhető-e? Megalapozza-e a társaság adólevonási jogát az adóköteles utalvány-vissza­váltási jutaléka mint egyedüli adóköteles ellenérték?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához először is lássuk az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó főszabályt. Az Áfa-tv. 120. §-a alapján az adóalany olyan mértékben jogosult a rá áthárított előzetesen felszámított általános forgalmi adó levonására, amilyen mértékben azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Fapótlási díj elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk rendelete előírja, hogy a közigazgatási területén fás szárú növényt kivágni csak indokolt esetben, engedély birtokában és pótlási kötelezettség teljesítése mellett szabad. Engedély nélküli fakivágás esetén visszapótlási kötelezettség és/vagy – amennyiben a pótlás nem vagy csak részben lehetséges – pénzbeli megváltási kötelezettség keletkezik. A pénzbeli megváltás (ún. fapótlási díj) mértékének meghatározása nem konkrét, számlával igazolható költségek alapján történik, hanem az előző évben az önkormányzat által közterületen elültetett, 10/12 törzskörméretű, legalább kétszer iskolázott, sorfa minőségű faiskolai áru ültetési költséggel és 5 év gondozási költséggel növelt évi átlagárát kell alapul venni. Ezt az átlagárat minden évben március 1-jéig az önkormányzat határozza meg és teszi közzé. A fapótlási díj meghatározása tehát egy számítási metódus szerint, vélelmezett költségek alapján történik, és nem az engedély nélkül kivágott fa tényleges, számlával igazolható pótlási költségének a továbbszámlázását jelenti, sem pedig a kivágott fa értékének megtérítését. A fapótlási díjként befizetett összegek egy elkülönített számlára érkeznek az önkormányzathoz, felhasználása kizárólag faültetési, fapótlási, fafenntartási célokra történik. A fapótlási díj kiszámlázása áfával növelten vagy áfa nélkül történik a jelenlegi jogszabályi előírások alapján, attól függően, hogy az önkormányzat ebben az esetben gazdasági tevékenységet vagy közhatalmi tevékenységet végez?
Részlet a válaszából: […] A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet előírásai szerint építési tevékenységgel összefüggésben fás szárú növényt kivágni csak indokolt esetben és az építési engedélyben foglal­taknak megfelelően szabad. A rendelet szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 20.

Kényszertörlési eljárás alatt álló cég ingatlan-bérbeadása

Kérdés: Egy belföldön nyilvántartott adózót a cégbíróság törölt a nyilvántartásból, mert nem nyújtotta be a korábbi könyvelője a 2009. évi éves beszámolóját. Viszont a cégnek van a birtokában egy ingatlan (egy lakás), amelyet egy másik társaság bérel, és amelynek számlára van szüksége. Az ügyvéd próbálja most megmenteni a céget, és újra "üzembe helyezni", de ez még hosszú idő. Kibocsáthat-e a megszűnt cég számlákat, ha már nem létezik? Ha nem, mi a helyes megoldás a számlázásra?
Részlet a válaszából: […] A cégbíróság által törölt cég nem rendelkezik érvényes adószámmal, gazdasági tevékenységet nem végezhet, polgári jogviszony alanya nem lehet, számlát nem bocsáthat ki. Az ilyen számla áfatartalma a számlát befogadó fél oldaláról nem helyezhető levonásba.A kérdésből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 30.

Közszolgáltatási szerződés

Kérdés: Kérdésem a 2008. XCIX. törvény 13. §-ával kapcsolatos. Az önkormányzat közszolgáltatási szerződést köt az előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezettel. A szerződésben meghatározzák, hogy a szervezet ingyen előadásokat tart, fellép önkormányzati rendezvényeken, a színháztermet ingyen az önkormányzat rendelkezésére bocsátja, ingyenjegyeket biztosít stb. Az önkormányzat vállalja, hogy a közhasznú feladat ellátását támogatja. A szervezetnek elszámolási kötelezettséget (tételes, számlamásolatok) ír elő.
– Az adószakértő szerint nem jó a szerződés, mert ha elvárok valamit, akkor az szolgáltatás, nem támogatás, tehát le kell számlázni. A szerződéssel kapcsolatosan a jogászok véleménye is eltérő.
– A támogatás elszámolásakor elfogadhatóak-e
rezsiszámlák, vagy csak a szerződésben megfogalmazott feladatokhoz kapcsolódó költségek?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. főszabály szerint az ellenértékért végzett gazdasági tevékenységet adóztatja. A közfeladat-ellátási szerződés keretében végzett szolgáltatások is gazdasági tevékenységnek tekintendők az Áfa-tv. 6. §-a alapján.Az ellenérték nem csak pénzben kifejezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 30.
1
14
15
16
34