149 talált állásfoglalás a gyermekétkeztetés kifejezésre

Kérdés: A napközi otthonos óvoda konyhalány alkalmazottja az Mt. alapján foglalkoztatott. Szeretne a 40 évvel nyugdíjba menni. Jár-e neki felmentési idő, ha igen, mennyi? Amennyiben nem jár felmentési idő, a munkáltató dönthet-e úgy, hogy méltányosságból pl. 4 havi felmentési időt megállapít munkavégzési kötelezettség nélkül?

Kérdés: Önkormányzatunk adószámának 9. karaktere 2-es. Áfa-visszaigénylést kizárólag az intézményi gyermekétkeztetés során alkalmazunk. Nyáron a település iskoláskorú gyerekei számára az önkormányzat nyári napközit biztosít, napidíj ellenében. A napidíjat, valamint a nap során biztosított étkezést a szülők részére kiszámlázzuk. A nyári napköziben biztosított étkezést 27%-os áfaértékkel számlázzuk ki. A napidíj kapcsán a fentiek alapján milyen áfakulcsot szükséges rögzíteni a számlázás során? 27%-os áfakulcs esetén – a korábban leírtak alapján – áfa-visszaigénylési jogosultságunk keletkezik-e?

Kérdés: Egy 100%-ban önkormányzati tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaság az önkormányzat által kiszervezett közfeladatokat lát el, többek között közétkeztetési, valamint közterület-fenntartási és -kezelési feladatokat. A társaság a közfeladatok ellátása mellett egyéb, piaci jellegű tevékenységet is végez. Az önkormányzat a közfeladatok ellátásához kapcsolódóan a társaság részére havi rendszerességgel működési támogatást biztosít, amely a társaság működésével összefüggő költségek fedezetéhez járul hozzá. A közétkeztetési feladatok ellátása során a társaság az önkormányzat, illetve annak intézményei részére havonta, az elkészített és kiszolgált ételadagok alapján számlázza a szolgáltatást. Az egységárak meghatározása önköltségszámítás alapján történik, amelynek során a közétkeztetés teljes költsége – többek között a közétkeztetésben foglalkoztatott munkavállalók bére és járulékai, az alapanyagköltség, valamint az egyéb közvetlen és közvetett költségek – figyelembevételre kerül. A közétkeztetésben foglalkoztatott munkavállalók teljes bérköltségének fedezetét ugyanakkor az önkormányzat külön működési támogatás formájában biztosítja a társaság részére.
A gyakorlatban tehát a következő finanszírozási elemek jelennek meg:
– az önkormányzat működési támogatást biztosít a társaság részére, amelyből a közétkeztetésben foglalkoztatott munkavállalók bérköltsége is finanszírozásra kerül;
– a társaság az önkormányzat részére szolgáltatási díjat számláz az elkészített ételadagok után;
– a szolgáltatási díj egységárának alapjául szolgáló önköltségszámítás a közétkeztetés teljes költségét tartalmazza, így a bérköltséget is.
A központi költségvetési támogatás elszámolása során az önkormányzatnak a gyermekétkeztetésre vonatkozó mindenkori költségvetési törvényi és kincstári előírásoknak kell megfelelnie. Az irányadó rendelkezések szerint a gyermekétkeztetés támogatása az étkeztetés teljes önköltségéhez kapcsolódhat, illetve vásárolt szolgáltatás esetén a szolgáltatási díj ellentételezésére is szolgálhat. A felmerült szakmai kérdés az, hogy a fenti konstrukció esetében jogszerű és szakmai-lag megfelelő-e, hogy a közétkeztetésben foglalkoztatott munkavállalók bérköltsége:
– az önkormányzat által a társaság részére nyújtott működési támogatásból finanszírozásra kerül,
– ugyanakkor ugyanez a bérköltség a közétkeztetési szolgáltatás teljes önköltségének részeként az ételadagok egységárának kalkulációjában is megjelenik, és ezen egységár alapján a társaság az önkormányzat felé szolgáltatási díjat számláz.
Az alábbi kérdésekben várjuk véleményüket:
– Megvalósulhat-e ebben a konstrukcióban jogi, számviteli vagy támogatáselszámolási szempontból kettős finanszírozás vagy túlkompenzáció?
– Az önköltségszámítás során a társaság által ténylegesen viselt teljes bérköltséget akkor is az önköltség részének kell-e tekinteni, ha annak fedezetét az önkormányzat külön működési támogatás formájában biztosítja?
– A működési támogatást az önköltségszámítás során költségcsökkentő tételként kell-e figyelembe venni, vagy az önköltséget a ténylegesen felmerült teljes költségek alapján kell meghatározni, és a támogatást csak a finanszírozási/kompenzációs számításban kell figyelembe venni?
– Amennyiben a teljes bérköltség az önköltség része maradhat, milyen módon szükséges a működési támogatás és a szolgáltatási díj együttes finanszírozási hatását bemutatni annak igazolására, hogy nem történik túlfinanszírozás?
– Van-e jelentősége annak, hogy a társaság nonprofit, 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, illetve hogy a közétkeztetési feladatot az önkormányzat által kiszervezett közfeladatként látja el?
– Az önkormányzat oldalán a központi költségvetési támogatás elszámolása szempontjából milyen dokumentációval, költségfelosztással és számítással lenne megfelelően alátámasztható a konstrukció?
– Szükségesnek látják-e a működési támogatás, a közétkeztetési szolgáltatási díj, illetve az önköltségszámítás rendszerének módosítását, és ha igen, milyen finanszírozási modellt tartanak jogszerűnek és ellenőrzés során megfelelően védhetőnek?
– Különösen fontos számunkra annak megítélése, hogy a jelenlegi gyakorlat önmagában jogszabályellenesnek tekinthető-e, vagy megfelelő költség- és finanszírozási kimutatással, illetve a támogatás és a szolgáltatási díj együttes elszámolásával jogszerűen fenntartható.
Tájékoztatásul jelezzük, hogy a társaság korábbi működését több alkalommal hatósági ellenőrzés is érintette, és az ellenőrzések során a fenti gyakorlat kapcsán kifogás nem merült fel. A kérdés most a finanszírozási és elszámolási rendszer szakmai felülvizsgálata miatt került ismételten napirendre. A bemutatott konstrukció a hatályos jogszabályok és támogatás-elszámolási szabályok alapján fenntartható-e, illetve milyen esetleges korrekciókat tartanak szükségesnek?

Kérdés: A kormányhivatal ellenőrzést tartott az önkormányzat fenntartásában működő bölcsődénél. A helyszíni ellenőrzés során a jegyzőkönyvbe az alábbi megállapítások kerültek:
„Felhívom a fenntartó figyelmét arra, hogy a jövedelemvizsgálathoz jövedelemnyilatkozat kitöltése szükséges, amelyben meg kell jelölni, hogy a szülő vállalja-e az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését vagy sem. Felhívom a fenntartó figyelmét arra, hogy a vállalás nem minősül tényleges vállalásnak, az ellátás megkezdésekor nyilatkoztatni szükséges külön a szülőt az önkéntes fizetés vállalásáról.”
A feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében meghozott végzésben az alábbi előírás került meghatározásra: „a jegyzőkönyvben foglaltak alapján gondoskodjon a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. számú melléklet »Jövedelemnyilatkozat a személyi térítési díj megállapításához« dokumentum biztosításáról, továbbá a »Nyilatkozat« dokumentum biztosításáról, az önkéntes vállalásról.”
A Gyvt. 147. §-ának (2) bekezdése szerint a bölcsőde, minibölcsőde esetében az intézményi térítési díjat külön meg kell határozni a gyermek gondozására, nevelésére, nappali felügyeletére és a vele történő foglalkozásra, valamint a 151. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a gyermekétkeztetésre vonatkozóan. A fenntartó önkormányzati rendeletben szabályozta a térítési díjakat. A bölcsődében gondozási díjat nem állapított meg, így azt 0 Ft összegben határozta meg. A gyermekétkeztetés díjának mértékét a jogszabályi rendelkezések alapján megállapította. A Gyvt. szerinti ingyenes, kedvezményes gyermekétkeztetés igénybevételét az önkormányzat biztosítja. A 328/2011. Korm. rendelet 6. melléklete szerinti nyilatkozatot az érintett szülők kitöltik. Korábbi tájékoztatások alapján a fenntartó nem kezelhet olyan adatot, amely a szülő jövedelmi viszonyaihoz kapcsolódik a Gyvt. 21/B. § (1) bekezdése a) pontjának ad) alpontja szerinti esetben. Ilyenkor elegendő a szülő nyilatkozata, a fenntartó nem vizsgálhatja annak megalapozottságát. A 328/2011. Korm. rendelet 5. melléklete szerinti nyilatkozat ez idáig nem került kitöltésre, mivel a bölcsődei szolgáltatás esetén személyi térítési díj nem került megállapításra. Véleményünk szerint az 5. melléklet szerinti nyilatkozatot akkor kell az érintettnek kitölteni és az intézményvezető részére benyújtani, ha személyi térítési díj megállapításra kerül [328/2011. Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése]. A 328/2011. Korm. rendelet 5. mellékletét minden esetben szükséges a bölcsődei ellátás igénybevétele esetén kitöltetni, vagy helyesen járt el az intézmény, hogy ezt a nyilatkozatot nem kérte a szülőktől?

Kérdés:

Intézményünk költségvetési szervként 2026 szeptemberétől az egyik általunk fenntartott iskola konyhai berendezéseinek használatáért használati díjat kíván számlázni az önkormányzat részére. Kérjük szíves szakmai állásfoglalásukat a fenti ügylet általános forgalmi adó szempontjából történő megítélésével kapcsolatban. Tájékoztatásul jelezzük, hogy intézményünk és az önkormányzat között a közüzemi költségek vonatkozásában költségmegosztási megállapodás van hatályban. Továbbá a konyhai berendezéseket intézményünk szerezte be, amelyek beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfát levonásba nem helyeztünk.

Kérdés: Intézményünk a gyermekétkeztetést vásárolt élelmezés útján látja el. A bejövő szállítói számlában tételesen el tudjuk különíteni az ingyenesen, illetve a térítés ellenében értékesített adagszámokat. A normatív kedvezmény igénybevétele miatt ingyenesen továbbértékesített adagszámok szolgáltatási értékére számított áfaösszeget nem igényeljük vissza, az 50%-os mértékű térítési díj ellenében, valamint a teljes árú térítési díj ellenében továbbértékesített adagszámok szolgáltatási értékének áfáját levonásba helyezzük. Helyes-e az a gyakorlat, hogy az étkeztetéshez kapcsolódó egyéb szállítói számlák (főző- és tálalókonyhák közüzemi díjai, étkezés-nyilvántartó és -számlázó program karbantartási költsége, konyhai tisztítószer, konyhai eszközök beszerzése, ételliftek költségei, ételhulladék-elszállítás díja stb.) nettó összegét és áfáját arányosítjuk, vagy mivel ezek a számlák az adóköteles étkeztetés tevékenységhez kapcsolódnak, teljes egészében visszaigényelhetnénk az áfatartalmat? Az arányszámot az előző évi vásárolt élelmezés számlák szolgáltatási értékének levonásba helyezhető hányada alapján képezzük, az utolsó negyedévi bevallás készítésekor pedig a tárgyévi adatoknak megfelelően korrigáljuk. Az óvodai étkezők esetében alacsony az arányszám, mivel ebben a korcsoportban több jogcím alapján lehetnek jogosultak az ellátottak az ingyenes étkezésre. Az óvodai étkeztetés esetében így a szállítói számlák áfatartalmának csak a töredéke helyezhető levonásba.

Kérdés: Mi egy kistelepülési önkormányzati főzőkonyha vagyunk, intézményünk fenntartója a helyi önkormányzat. Gyermekétkeztetéssel és szociális étkeztetéssel foglalkozunk, vállalkozási tevékenységünk nincs. A szomszéd település önkormányzata azzal keresett meg minket, hogy ellátnánk-e az ő iskolai és óvodai étkeztetési igényüket is, mivel szeretnének szolgáltatót váltani. Megtehetjük-e valamilyen formában ezt a jelenlegi, alapító okiratunkban szereplő tevékenységi körünk bővítése nélkül, illetve a tevékenységi körünk vállalkozási tevékenységgel való kibővítése nélkül?

Kérdés: A közös önkormányzati hivatalunk a székhely önkormányzatunk, valamint egy társult önkormányzat és annak költségvetési szervei részére lát el gazdálkodási feladatokat. A társult önkormányzat a közös hivatal működéséhez kapcsolódó hozzájárulását átadott pénzeszközként biztosítja. A társult önkormányzat fenntartásában működő óvoda nem rendelkezik önálló gazdasági szervezettel, ezért a gazdasági vezetői és egyéb pénzügyi feladatokat a közös hivatal pénzügyi munkatársai látják el. Ugyancsak a közös hivatal végzi a társult önkormányzat gyermekétkeztetési feladatához kapcsolódó pénzügyi-adminisztratív tevékenységeket (befizetések kezelése, könyvelése stb.). Álláspontunk szerint e feladatok költségei funkcionálisan a köznevelési, illetve a gyermekétkeztetési feladatellátást szolgálják. Amennyiben az óvoda önálló gazdasági szervezettel rendelkezne, vagy a gyermekétkeztetés pénzügyi feladatait saját állományban látnák el, az érintett munkavállalók személyi juttatásai és járulékai közvetlenül az adott feladathoz tartozó COFOG-on kerülnének elszámolásra, így a felmerülő költségek a kapcsolódó állami támogatások terhére is megjelenhetnének. A közös hivatal finanszírozási konstrukciója miatt azonban a társult önkormányzat hozzájárulása átadott pénzeszközként kerül elszámolásra, amelyhez az ASP-rendszer kizárólag a 018030 COFOG alkalmazását teszi lehetővé. Emiatt a társult önkormányzat köznevelési és gyermekétkeztetési feladatokhoz kapcsolódó gazdasági-pénzügyi tevékenység költségei nem jeleníthetők meg az érintett feladatok COFOG-jain, és az éves beszámoló űrlapjai sem biztosítanak erre lehetőséget. Jogszerűen alkalmazható-e olyan elszámolási megoldás, amely lehetővé teszi a közös hivatal által ellátott gazdasági és pénzügyi feladatok költségeinek a társult önkormányzat köznevelési, illetve gyermekétkeztetési támogatással szembeni figyelembevételét? Amennyiben erre az átadott pénzeszköz konstrukciója mellett nincs lehetőség, megfelelő megoldást jelenthet-e a gazdasági szolgáltatások költségeinek továbbszámlázása a társult önkormányzat részére, amely ezeket saját feladatai (óvodai köznevelés, gyermek-étkeztetés) terhére számolná el? Ebben az esetben a továbbszámlázás áfaköteles szolgáltatásnyújtásnak minősül-e, vagy van olyan jogszerű elszámolási mód, amely áfafizetési kötelezettség nélkül is biztosítja a költségek megfelelő feladathoz rendelését?

Kérdés: Gyermekétkeztetés keretében köteles-e az önkormányzati konyha gluténmentes étkezés biztosítására iskolai étkezés esetén? Az önkormányzat által működtett konyha nem alkalmas gluténmentes ételek előállítására (sem a személyi, sem a tárgyi feltételek nem adottak ehhez). A szülő kéri, hogy a gyermekének biztosítsák a napi egy meleg étkezést. Eddig az önkormányzat biztosította az ételt, vásárolt szolgáltatás útján, melyet a konyha részére számláztak ki. Mivel tartósan beteg a gyermek, így a térítési díj 50%-át fizeti ki, ami nem fedezi a gluténmentes étel beszerzési árát (1 ebédet beszerzünk 2900 forintért, a szülő pedig fizet 357 forintot). Nem kapunk akkora normatívát, hogy ez fedezze a két összeg különbözetét. Az idáig szerződött partnerünk felmondta a szerződést. A gyermek nagyon ritkán fogyasztja el az ételt, legtöbbször kidobásra kerül. A szülő ragaszkodik az étkezés biztosításához, hiszen szerinte ez 50%-os kedvezménnyel jár neki. A 37/2014. EMMI rendelet 15. §-ának (2) bekezdése alapján, ha az intézmény rendeli meg, kinek a költsége lesz (szülő vagy intézmény)?
1. Kötelesek vagyunk biztosítani a gluténmentes étkezést a gyermeknek?
2. Amennyiben az előző kérdésre igen a válasz, köteles-e a konyha ekkora árkülönbség mellett biztosítani a gluténmentes ebédet?
3. Lehetne-e úgy módosítani az étkezési térítési díj bevételéről szóló rendeletet, hogy a vásárolt szolgáltatás 50%-át szedje be a konyha térítési díjként?

Kérdés: Az önkormányzat a 100%-ban ingyenes gyermekétkeztetésről köteles-e számlát („nullás számlát”) kiállítani? Amennyiben igen, azt milyen jogszabályhelyek alapján?