659 talált cikk a hozzájárulás kifejezésre

Kérdés: Egy 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló társaság egy olyan vendégházat (szálláshelyet) üzemeltet, amelyben elsődlegesen az önkormányzat vendégeit szállásolják el térítésmentesen, s emellett az épületben szabadon maradó szobákat a maximális kihasználtság érdekében a társaság hasznosítja, gyakorlatilag panzióként működteti a megfelelő engedélyek birtokában. A társaság – mivel a tevékenységéből származó éves bevétele nem haladja meg a 12 millió forintot – alanyi adómentes. Értesüléseink szerint 2020. január 1-jétől a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás után turizmusfejlesztési hozzájárulást kell fizetni. A kérdésem az, hogy azok az adóalanyok is kötelezettek turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetésére, akik/amelyek alanyi adómentességet választottak?

Kérdés: A központi költségvetési szerv munkaköri leírást köteles-e készíteni a következő esetben? A raktárvezető beosztású kolléga – határozott időre – eredeti beosztása mellett megbízást kapott az osztályvezető-helyettesi feladatok ellátására is. A raktárvezető eredeti munkaköri leírásában is szerepel, hogy az osztályvezető-helyettes távollétében köteles ellátni a helyettesítését.

Kérdés: Érinti-e a költségvetési szerveket a szálláshely-szolgáltatás utáni turizmusfejlesztésihozzájárulás-fizetési kötelezettség?

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a 2019-es évben életben van-e még az a reprezentációs kiadásra vonatkozó jogszabály, hogy a saját bevétel 0,5%-nál nem lehet több? Vagy ez már saját hatáskörben szabályozható rendeletünkben egyes meghatározott juttatásként?

Kérdés: Köznevelési intézményhez tartozó kollégiumi szobáinkban többnyire diákok tartózkodnak (az iskola tanulói, alaptevékenységhez kapcsolódóan). A tartósan üres szobák egy részét bérleti szerződéssel, hosszú távra kiadjuk. Évi néhány 100 ezer forint értékben, alkalomszerűen, kizárólag a szabad kapacitás terhére a kollégiumi szobákban önköltségi áron szálláshelyet biztosítunk felnőtteknek és gyermeknek vegyesen, nem az alaptevékenységgel kapcsolatosan. Kell-e bármely tevékenység miatt csatlakoznia a fenntartónak/köznevelési intézménynek a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz? Amennyiben igen, mely tevékenységek miatt? Kinek, a fenntartónak vagy a köznevelési intézménynek? Mely időponttól kell használnunk? Szükséges-e ilyen esetben engedély kérése kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásra?

Kérdés: Önkormányzatunk a község lakosainak karácsonyi ajándékként falinaptárt szeretne adni, háztartásonként egyet. Árajánlat alapján 1 falinaptár ára 462 Ft lenne. A falinaptárak költségét, valamint azok szerkesztési díját hova kell könyvelnünk?

Kérdés: Évek óta ugyanahhoz a céghez járunk adókonferenciára. Most a számlájukon az alábbi szöveget találtuk, ami korábban nem szerepelt rajta: "A részvételi díj természetbeni juttatásnak minősülő tételeit (étel, ital) adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli, melynek megfizetése a megrendelő feladata.
A részvételi díjról kiállított számla tartalmazza a természetbeni juttatások mértékét". Szabályosan jár el a képzőintézmény? Mennyi adót és milyen jogcímen kell az étel, ital után fizetnünk?

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő nonprofit kft. törzstőkéjét megemelte a kft. eredménytartalékából. A részesedés növekedését hogyan kell könyvelni az önkormányzatnál?

Kérdés: A polgármester a Mötv. 71. §-a szerinti költségtérítésben részesül. Ezen túl meg kell-e téríteni részére azon utazásainak költségét, amelyek nem férnek bele a költségtérítés Mötv. 71. §-a szerinti keretbe (pl. külföldi projekttalálkozó útiköltsége, vagy az ország távolabbi részén történő konferencia útiköltsége)? Amennyiben megtéríthető, akkor annak mi az elszámolási rendje? Csak kiküldetési rendelvény alapján, vagy kifizethető a polgármester részére az üzemanyag-tankolásról szóló, az önkormányzat nevére kiállított számla?

Kérdés: Önkormányzatunk szociális bérlakásokat értékesít a benne lakóknak, részletfizetéssel, tulajdonjog-fenntartással. Az adásvételi szerződés szerint a birtokba adás a szerződés aláírásával egyidejűleg megtörténik. A vételárat a vevők havi egyenlő részletekben 4 év alatt fizetik meg. Az utolsó részlet megfizetése után kerül bejegyzésre a vevő tulajdonjoga. Eddig áfafelszámítási kötelezettség nem merült fel, azonban most értékesítésre kerül egy beépítetlen építési telek is hasonló konstrukcióban, amelyet 27% áfa terhel. Részletvétel esetén mikor kell a számlát kiállítani az ügyletről? A teljesítés időpontjában (a birtokba adás napján) a teljes vételárról, vagy a havonta beérkező vételárrészletet előlegnek kell tekinteni, és minden hónapban előlegszámlát, majd a tulajdonba adáskor végszámlát kell kiállítani? Az Áfa tv. 10. §-ának a) pontja szerint történik a lakóingatlan és telek értékesítése, ezért a teljesítés időpontja a birtokba adás napja, így a fizetendő áfát meg kell állapítani, és be kell fizetni egy összegben, vagy elegendő az előlegszámlák alapján havonta? A vevő magánszemély, és számla kiállítását nem kéri, a lakásértékesítés nem áfaköteles, ez esetben nem szükséges számlát kiállítani, a könyvelés bizonylata lehet az adásvételi szerződés? Az ASP főkönyvi könyvelésében a számla vagy bizonylat alapján lehet könnyebben ütemezni az évek között átnyúló részletfizetést? Az ingatlanokat a tárgyieszköz-nyilvántartásból milyen időponttal kell kivezetni?