Találati lista:
151. cikk / 268 Kötelezettségvállalás
Kérdés: A 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.) 52. §-ának (6) bekezdése alapján a helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget. Önkormányzatunknál a polgármester által írásban felhatalmazott személyek a polgármesteri hivatal állományába tartozó köztisztviselők közül kerülnek ki. Kérdésünk, hogy helyesen járunk-e így el, adhat-e a polgármester felhatalmazást a hivatal állományába tartozó köztisztviselőnek?
152. cikk / 268 Jegyző által át nem ruházható jogkör
Kérdés: Polgármesteri hivatal gazdasági szervezete által ellátott feladatok tekintetében melyek azok az ügyek, amelyek aláírását a jegyző a kiadmányozás szabályozásakor nem adhatja át a gazdasági vezetőnek? Mi alapján lehet megállapítani, hogy például a Magyar Államkincstárhoz küldött havi elszámolások, jelentések esetében melyek azok, amelyeket a jegyzőnek kötelező aláírni, és melyek azok, amelyek aláírásával megbízható a gazdasági vezető?
153. cikk / 268 Kötelezettségvállalás, utalványozás
Kérdés: Község polgármesteri hivatalának pénzügyi ügyintézőjeként látom el a könyvelési feladatokat az önkormányzatnál, a hivatalnál és az önállóan működő költségvetési intézménynél, valamint a nemzetiségi önkormányzatnál. Mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezem, regisztrációm államháztartási szakon van bejegyezve. A hivatal vezetője a jegyző, az önkormányzaté a polgármester, a költségvetési intézményé az intézményvezető, a nemzetiségi önkormányzaté pedig az elnök. A jegyző és az intézmény vezetője tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester. Úgy tudom, hogy szakmai teljesítésigazolási, az utalványozási és a kötelezettségvállalói jogkör az önkormányzat esetében a polgármesternél, a hivatalnál a jegyzőnél, az intézménynél az intézményvezetőjénél, a nemzetiségi önkormányzatnál az elnöknél van, illetve az általuk írásban meghatalmazott személyeknél.
1. Ha a jegyző, a polgármester vagy az intézményvezető részére történik kifizetés, akkor ebben az esetben az általuk írásban meghatalmazott személyek jogosultak utalványozni, kötelezettséget vállalni, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója?
2. A polgármester meghatalmazhatja-e az alpolgármestert vagy a jegyzőt, hogy távollétében, illetve érintettsége esetén utalványozóként, kötelezettségvállalóként írjanak alá?
3. A kötelezettségvállalás bizonylatait a pénzügyi ellenjegyzőnek is alá kell írnia?
4. Mivel nem rendelkezik a hivatal gazdasági szervezettel, így a jegyző látja el a gazdasági vezetői teendőket?
5. Ki készíti el a pénzügyi szabályzatokat és az intézményekkel történő munkamegosztási megállapodásokat?
1. Ha a jegyző, a polgármester vagy az intézményvezető részére történik kifizetés, akkor ebben az esetben az általuk írásban meghatalmazott személyek jogosultak utalványozni, kötelezettséget vállalni, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója?
2. A polgármester meghatalmazhatja-e az alpolgármestert vagy a jegyzőt, hogy távollétében, illetve érintettsége esetén utalványozóként, kötelezettségvállalóként írjanak alá?
3. A kötelezettségvállalás bizonylatait a pénzügyi ellenjegyzőnek is alá kell írnia?
4. Mivel nem rendelkezik a hivatal gazdasági szervezettel, így a jegyző látja el a gazdasági vezetői teendőket?
5. Ki készíti el a pénzügyi szabályzatokat és az intézményekkel történő munkamegosztási megállapodásokat?
154. cikk / 268 Szakmai teljesítés igazolása
Kérdés: Szakmai teljesítés igazolására az önkormányzatnál, polgármesteri hivatalnál, mindössze 6 fős költségvetési szervnél, nemzetiségi önkormányzatnál kit lehet, illetve érdemes kijelölni? Itt is a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy jelölhető ki? A szerv vezetője jogosult megbízni ezzel a feladattal ezeket a személyeket? Lehet-e ugyanaz a személy egyazon gazdasági esemény tekintetében szakmai teljesítésigazoló és utalványozó is?
155. cikk / 268 Pályázat számviteli elszámolása
Kérdés: Egy központi költségvetési szerv EU-s projektet hajt végre, melynek kb. 40%-a építés, 40%-a eszközbeszerzés, a többi szolgáltatás igénybevétele. A projekthez a következő tevékenységek, kiadások kapcsolódnak: projektmenedzsment bére (külső; számla), projektadminisztrátor (belső; megbízási díj), közbeszerzési szakértő, nyilvánosság, könyvvizsgálat, műszaki ellenőr, kivitelező, eszközbeszerzés (100 E Ft alatti tételek), eszközbeszerzés (100 E Ft feletti tételek), tervező.
A kifizetések közül melyik könyvelendő az 5-ös számlaosztályba, melyik tételt kell a beruházásra könyvelni, majd aktiválni, van-e olyan tétel, amely közvetlenül a tárgyi eszközre könyvelhető?
A kifizetések közül melyik könyvelendő az 5-ös számlaosztályba, melyik tételt kell a beruházásra könyvelni, majd aktiválni, van-e olyan tétel, amely közvetlenül a tárgyi eszközre könyvelhető?
156. cikk / 268 Önkéntes munkavállalás
Kérdés: Az önkéntes munka pénzbeli meghatározásánál van-e valamilyen minimális követelmény, amihez igazodni kell? (Például minimálbér hivatalos órabére vagy hasonló.) Ha valaki önkéntes munkát végez, be kell-e jelenteni az adóhatósághoz vagy bárhova, azonkívül hogy évente egy alkalommal a statisztikai hivatal erre vonatkozó rovatát kitöltjük?
157. cikk / 268 Vagyonkezelésbe adás
Kérdés: Köthet-e, illetve kell-e kötnie az önkormányzatnak vagyonkezelői szerződést az irányítása alá tartozó intézményekkel (pl. oktatási, nevelési intézmények, GAMESZ) abban az esetben, ha használatukba, üzemeltetésükbe kívánja adni a feladat ellátásához szükséges épületeket, egyéb ingatlanokat, melyek az önkormányzat tulajdonát képezik? Ebben az esetben át kell-e adni a könyvekben az ingatlanokat aktuális értéken, vagy az önkormányzatnál maradnak? Hogyan kell könyvelni az átadást az önkormányzatnál, illetve az intézményeknél?
158. cikk / 268 Fapótlási díj elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk rendelete előírja, hogy a közigazgatási területén fás szárú növényt kivágni csak indokolt esetben, engedély birtokában és pótlási kötelezettség teljesítése mellett szabad. Engedély nélküli fakivágás esetén visszapótlási kötelezettség és/vagy – amennyiben a pótlás nem vagy csak részben lehetséges – pénzbeli megváltási kötelezettség keletkezik. A pénzbeli megváltás (ún. fapótlási díj) mértékének meghatározása nem konkrét, számlával igazolható költségek alapján történik, hanem az előző évben az önkormányzat által közterületen elültetett, 10/12 törzskörméretű, legalább kétszer iskolázott, sorfa minőségű faiskolai áru ültetési költséggel és 5 év gondozási költséggel növelt évi átlagárát kell alapul venni. Ezt az átlagárat minden évben március 1-jéig az önkormányzat határozza meg és teszi közzé. A fapótlási díj meghatározása tehát egy számítási metódus szerint, vélelmezett költségek alapján történik, és nem az engedély nélkül kivágott fa tényleges, számlával igazolható pótlási költségének a továbbszámlázását jelenti, sem pedig a kivágott fa értékének megtérítését. A fapótlási díjként befizetett összegek egy elkülönített számlára érkeznek az önkormányzathoz, felhasználása kizárólag faültetési, fapótlási, fafenntartási célokra történik. A fapótlási díj kiszámlázása áfával növelten vagy áfa nélkül történik a jelenlegi jogszabályi előírások alapján, attól függően, hogy az önkormányzat ebben az esetben gazdasági tevékenységet vagy közhatalmi tevékenységet végez?
159. cikk / 268 Start közmunkaprogramban termelt mezőgazdasági termékek értékesítése
Kérdés: Önkormányzatunk a Start közmunkaprogramban a mezőgazdaságra, állattartásra alapozott. A program keretében előállított termékeket a mennyiségük miatt nemcsak a saját konyhán kívánjuk felhasználni, hanem értékesíteni is szeretnénk. Az önkormányzat a többletbevételt a mezőgazdasági programba kívánja visszaforgatni. Értékesíthető-e az ebből a programból előállított termék? Hogyan tud értékesíteni az önkormányzat? A saját előállítású termékek saját konyhán történő felhasználása tekintetében, mivel a program 100%-ban támogatott, az önköltségszámításnál mely közvetlen költségekkel kell számolnunk?
160. cikk / 268 Behajtással kapcsolatos illetékek
Kérdés: Szervezetünk gyakran ad megbízást peres eljárás keretében történő követelésbehajtásra különböző, erre szakosodott szolgáltatóknak. E szolgáltatással összefüggésben bizonytalanok vagyunk bizonyos tételek adójogi megítélésében. A szolgáltatók jellemzően sikerdíj ellenében vállalkoznak a munka elvégzésére, amelynek vetítési alapja az egyezségi megállapodás keretében a tárgyhóban befolyt követelés összege. Amennyiben követelésbehajtás során bírósági végrehajtási eljárásra kerül sor, a szolgáltatót a bírósági végrehajtási eljárásban a végrehajtás elrendelése (a végrehajtó okirat kiállítása) iránti kérelem munkadíjaként és költségátalányként díjazás illeti meg, amelyet köteles és jogosult beszedni az adósoktól. Pernyertesség esetén a bíróság által megítélt perköltségből az illetékköltség bennünket, míg az ügyvédi munkadíj közvetlenül a szolgáltatót illeti meg. Peres és nemperes eljárások, illetve végrehajtási eljárások illetékköltségét mi viseljük. (Van olyan megállapodásunk, melyben a 10 000 Ft alatti összegű illetékek utólagos elszámolás alapján kerülnek megfizetésre egy, a szolgáltató által vezetett naprakész nyilvántartás alapján, míg a jelzett összeg feletti illetékek esetében a szolgáltató beszerzi a szükséges illetékbélyeget, és időszakonként elszámol velünk annak felhasználásáról.) A fizetési meghagyás kibocsátására irányuló eljárásért a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát megillető díjat (MOKK-díj) mi viseljük. A MOKK-díjat az ügymenet folyamatában pénzügyileg a szolgáltató rendezi, mi utólagos elszámolással ezen tételeket a szolgáltató részére megtérítjük. A peres eljárásokban felmerülő egyéb költségeket (tanúdíj, szakértői díj, perbeli félnek fizetendő perköltség) mi viseljük. Ezen költségek kifizetése a szolgáltató értesítésének megfelelően közvetlen utalással történik. Mi a helyes általánosforgalmiadó-megítélés az előzőekben meghatározott illetékek és MOKK-díjak elszámolása tekintetében?
