148 talált cikk az ingatlanértékesítés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk telekértékesítés során biztosítja (megépíti) a telekhatárig a közműveket (áram, gáz, víz csatorna), ezért az értékesítés során közmű-hozzájárulási díjat vet ki a vásárlóra. Útépítésnél az érintett ingatlantulajdonosra útközmű-hozzájárulást vet ki. A képviselő-testület határozza meg a közmű-hozzájárulási díjak összegét. Önkormányzatunk az áfa alanya. A víz-, gáz-, áramközmű bevételét 25%-os áfa terheli? Ha részletfizetéssel törlesztik, mikori áfakulccsal kell számolniuk 2009. júliustól: a 20 vagy a 25%-ossal? Az útközmű 25%-os áfatartalmú? Valamint ha valaki számlát kér a közművektől, milyen SZJ vagy TEÁOR a megfelelő?

Kérdés: 2006. évben egy ingatlanértékesítés kapcsán a számlát áfa felszámításával állították ki. Az ingatlan adatai a tulajdoni lapon a következőképpen szerepelnek: 746 m2 lakóház, udvar és iroda. Az értékbecslő felmérése szerint ebből a 746 m2-ből 446 m2 beépített, a fennmaradó rész udvar. A 446 m2 beépített részből 183 m2 lakás céljára szolgáló ingatlanként funkcionált (ami az adásvétel időpontjában lakott volt), a többi irattárként, üzlethelyiségként, tárolóként és irodaként volt hasznosítva. 2006. évi Áfa-tv. szerint a lakóingatlan-értékesítés tárgyi adómentesség alá tartozó tevékenységnek számított. Helyesen járt-e el a szerv, hogy az ingatlanértékesítésről szóló számlát 20% áfa felszámításával állították ki, illetve az ügylet vizsgálata során számításba kellett-e venni azt, hogy az ingatlan teljes egészében lebontásra kerül, amit az adásvételi szerződésben rögzítettek is? Létezett-e 2006. évben olyan szabály, hogy az összevont ügyleteknél (tárgyi adómentes, adóköteles) a nagyobb arány döntötte el azt, hogy áfakötelesen vagy -mentesen kell kiállítani számlát?

Kérdés: Az önkormányzat alanya az áfának, ilyen esetben kell-e lakóházeladás esetén áfát fizetnie?

Kérdés: Az önkormányzatunk termőföldet vásárolt magánszemélyektől, melyeket átminősíttettünk iparteleppé. Az ingatlant értékesíteni szándékozunk. Az ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban ipartelepként van nyilvántartva. Az ügylet hogyan ítélendő meg az áfa szempontjából?

Kérdés: Önkormányzatunknál állandó szakmai vitát vált ki a 93122. Földértékesítés és 93123. Ingatlanok (föld nélkül) és kapcsolódó vagyoni értékű jogok értékesítése főkönyvi számlák megfelelő használata, értelmezése. Kérdésünk, hogy a földértékesítés (93122.) főkönyvi számlán csak a mezőgazdasági hasznosítású földek, szántóföldek értékesítését kell kimutatni, vagy ide kell könyvelni a telekeladás bevételét is? Jelenleg a telekértékesítést a 93123. főkönyvi számlára könyveljük, és nem a 93122-re. Egyes vélemények szerint azonban a telek is föld.

Kérdés: Önkormányzatunk nem adóalanyként építési telkeket értékesít sorozatos jelleggel. – Hogyan vonatkozik rá az Áfa-tv.? – Ha be kell lépni az áfakörbe, az önkormányzat szolgáltatásból származó bevétele is adóköteles lesz-e? – A közműberuházás áfája levonható-e, és milyen arányban oszlik szét a telkekre? – A későbbi években értékesített telkeknél a közműberuházás áfája elszámolható-e?

Kérdés: Hivatalunk az Áfa-tv. értelmében áfaalany, ingatlan-bérbeadási tevékenységünkre az Áfa-tv. 88. § b) pontjában foglaltak szerint áfakötelezettséget választottunk, az ingatlanértékesítésre nem éltünk ezzel a jogunkkal, tehát az általános szabályok szerint adózunk. Önkormányzatunk földterületet kíván bérbe adni egy kft.-nek évi 100 Ft + áfa/ha áron. A bérleti szerződés 20 éves határozott időtartamra szól. A bérlő a szerződésben vállalja, hogy olyan beruházást fog az ingatlanon megvalósítani, melyben gazdasági tevékenysége során (üvegházi és szabadföldi termesztés) 200 fő foglalkoztatását biztosítja. A területen létesített beruházás (vagyonelemek) a bérlő kizárólagos tulajdonát képezik. A bérbeadó elidegenítési szándéka esetén a bérlőt elővásárlási jog illeti meg, illetve a felek közös értékesítésben is megállapodhatnak. Kérdésünk az lenne, hogy a fenti ügylet kapcsán hogyan járunk el helyesen, a jelképes bérleti díjat tekinthetjük-e áfaalapnak, vagy az áfát a piaci alapú bérleti díj után kell megfizetni?

Kérdés: Önkormányzatunk élt a jogszabály szerinti adókötelessé tétel lehetőségével, így (a lakbér kivételével) valamennyi bérbe adott ingatlantételt áfásan számlázunk. Nagy vita és még mindig nem egységes értelmezés van a (külterületi) földek utáni bérleti és értékesítési bevételek áfakötelezettségével kapcsolatban. Kérem mielőbbi szíves válaszukat, hogy mi a megfelelő eljárás, illetve jogszabályi hivatkozás!

Kérdés: Önkormányzatunk olyan irodaként nyilvántartott ingatlant értékesít, melynek első rendeltetésszerű használatbavételére jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között több mint 2 év telt el. A vevő 2007-ben ajánlati biztosítékot fizetett, az adásvételi szerződést még ez évben megkötöttük. A vételár maradék részét a vevő 2008-ban fizette meg. Az önkormányzat a 2008-as évre nem választott adókötelezettséget az ingatlanértékesítésre.

Kérdés: Önkormányzat határozott időre bérbe adta művelődési házát áfaalany vállalkozónak, aki toldalék-épületrészt emelt az épülethez. A beruházást saját költségén végezte, az ingatlant nyilvántartásában vezette. A szerződés lejártával térítésmentesen átadta az ingatlant azzal, hogy a piaci érték áfarészének befizetését nem vállalja, rendezze az önkormányzat. A polgármesteri hivatal az áfát az adóhatóság felé bevallotta, megfizette (2008. 02. 15-én). A vállalkozó 2008. 03. 31-én leszámlázta az önkormányzat felé az áfa összegét azzal, hogy ő a bevallásra kötelezett. Várjuk véleményét, hogy miként járjon el az önkormányzat, figyelembe véve azt, hogy az áfabevallást, -fizetést már teljesítette!