Állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba került lakóépületek, illetve lakások elidegenítéséből származó bevétel elszámolása

Kérdés: Az önkormányzatnak kötelező-e az önkormányzati tulajdonú lakások értékesítéséből származó bevételét idegen pénzeszközként kezelnie, könyvelnie? A számlatükörben a költségvetési számla alszámlájaként (32-esek közt) és idegen pénzeszközök közt is (35124.) rendelkezésre áll ennek lebonyolítására főkönyvi szám. Mikor kell az előbbit és mikor az utóbbit alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzati tulajdonú lakások értékesítéséből származóbevétel elszámolását az Áht-vhr. 103. §-ának (6) bekezdése szabályozza. "A helyi önkormányzat a költségvetési elszámolásiszámlájához kapcsolódóan – általában jogszabályban meghatározott bevételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Önkormányzati tulajdonú lakások értékesítéséből származó bevétel felhasználása

Kérdés: Az önkormányzat az önkormányzati tulajdonú lakások értékesítéséből befolyt pénzeszközét fordíthatja-e helyi rendeletben megállapított, lakossági, ún. első lakáshoz jutók kamatmentes lakásvásárlási kölcsönének nyújtására?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzati tulajdonú lakások értékesítéséből származóbevételek felhasználására vonatkozó szabályokat a lakások és helyiségekbérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) tartalmazza....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Lakáscélú felhasználás

Kérdés: 2007-ben ingatlaneladásból jövedelmem származott. 2003-ban hitelre lakást vásároltam. Mivel a hitelt ebben az évben is fizetem, a hitel összegét betudhatom-e lakáscélú felhasználásnak ahhoz, hogy az eladás után ne kelljen adóznom?
Részlet a válaszából: […] A lakáscélú kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélúfelhasználás lehetséges eseteit az Szja-tv. 63. § (2) bekezdése tételesenfelsorolja. Ez a felsorolás nem tartalmazza a lakáscélra felvett hiteltörlesztését. A felsorolásban szerepel a belföldön fekvő lakás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 6.

Közhatalom gyakorlására jogosult szervek áfaalanyisága

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk közhatalmi tevékenységére tekintettel jelenleg nem adóalany. 2007. évben értékesíteni tervez egy gazdasági épületet 15 millió forintért. Úgy tudom, hogy ez az összeg beleszámít a 4 millió forintos értékhatárba, azonban még ezen értékesítés után nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, csak az ezt követő értékesítésekre. Mit jelent ez áfa szempontjából 2007. évben, és mit 2008. évben? A 15 milliós ingatlanértékesítés után be kell-e jelentkezni az áfakörbe? Mi a helyzet a következő években, amikor várhatóan nem lesz ingatlanértékesítés, és nem végez más gazdasági tevékenységet a hivatal? Kérni kell-e az alanyi mentességet? És ezt mikor?
Részlet a válaszából: […] ...4 millió forintos értékhatárt[4/A. § (4) bek.].Fentiek azt jelentik, hogy helyesen értelmezték ajogszabályt, amennyiben a 15 milliós ingatlanértékesítéssel haladják meg agazdasági tevékenységükből származó bevételek 4 milliós összeghatárát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Előleg

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlant értékesít, melyről adásvételi előszerződést kötött. Az előszerződésben a következő szerepel: "a vevő a jelen szerződés aláíráskor foglaló címén .... Ft + áfát kifizet az eladónak". Tudomásunk szerint a foglaló a teljesítés előtt az ellenértékbe beszámítható pénzösszeg, és az áfabeli megítélése az előleggel megegyező. Szerintünk a számlát a foglaló bankszámlánkra történő beérkezése után kell kiállítanunk, és a teljesítés időpontja a foglaló bankszámlánkra érkezésének napja. A számla szövegében ebben az esetben foglalót vagy előleget kell-e feltüntetni? A végszámla az adásvételi szerződés aláírása után kerül kiállításra, amelyből a foglaló levonásra kerül. Helyes-e ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 17. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha atermékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítését megelőzően azellenértékbe beszámítható pénzösszeget fizetnek (előleg), a pénzösszegátvételének (jóváírásának) napja teljesítési időpontnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Ingatlanhasznosítás áfája

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk. Több ingatlant is értékesíteni szeretnénk. Az általános forgalmi adóról szóló törvény 2. számú melléklete szerint tárgyi adómentes a földterület (kivéve beépítésre szánt terület, építési telek), lakóingatlan értékesítése (lakóingatlannál kivéve az építés befejezését, valamint az építés befejezését követő első értékesítést). Mi minősül áfaszempontból lakóingatlannak, illetve földterületnek?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 13. § (1) bekezdés 21. pontja meghatározza alakóingatlan fogalmát az áfa szempontjából. Lakóingatlan a lakás céljáralétesített, és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezésselnyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 14.

Lakóingatlan áfája

Kérdés: Önkormányzatunk vásárolt egy lakóingatlant, amelyet még nem lehet tudni, hogy milyen formában fog hasznosítani. Ha a lakóingatlant eladnánk vagy bérbe adnánk, a lakóingatlan utáni áfa levonásba helyezhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...előttiértékesítést, valamint az építés befejezését követő első értékesítést.Használatbavételi engedéllyel még nem rendelkező ingatlanértékesítése építés befejezése előtti értékesítésnek számít, amely mindenesetben áfaköteles. Az első értékesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 14.

Vételárrészlet teljesítése

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlant adott el egy társaság részére. A szerződés szerint a társaság egy összeget fizetett az ingatlan átvételekor, majd a vételár maradék részét a társaság által építendő mélygarázsból, az önkormányzat részére parkolóhely átadásával volt köteles teljesíteni. Az ingatlannal kapcsolatos tulajdonjogunkat fenntartottuk a parkolóhelyek átadásáig. Azonban a társaság a mélygarázs megépítésére nem kapott engedélyt, így a kötelezettségét pénzben szeretné teljesíteni, amibe mi beleegyeztünk. Időközben a társaság az ingatlant parkolóként hasznosította. Áfa szempontjából mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Egy társaság ingatlant vásárolt egy önkormányzattól. Atársaság az ingatlant részletre vette. Az első részletet a társaság, azingatlan birtokbaadásával egyidejűleg, készpénzben teljesítette, azonban amásodik részletet (ami a szerződés szerint az általa épített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 14.

Önkormányzat áfaalanyisága

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk közhatalmi tevékenységére tekintettel jelenleg nem adóalany. 2007. évben értékesíteni tervez egy gazdasági épületet 15 millió forintért. Úgy tudom, hogy ez az összeg beszámít a 4 millió forintos értékhatárba, azonban még ezen értékesítés után nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, csak az ezt követő értékesítésekre. Mit jelent ez áfa szempontjából 2007. évben, és mit 2008. évben? A 15 millió forintos ingatlanértékesítés után be kell-e jelentkezni az áfakörbe? Mi a helyzet a következő években, amikor várhatóan nem lesz ingatlanértékesítés, és nem végez más gazdasági tevékenységet a hivatal? Kérni kell-e az alanyi mentességet? Ha igen, mikor?
Részlet a válaszából: […] ...forintos értékhatárt[4/A. § (4) bek.].Fentiek azt jelentik, hogy helyesen értelmezték ajogszabályt: amennyiben a 15 millió forintos ingatlanértékesítéssel haladjákmeg a gazdasági tevékenységükből származó bevételek 4 milliós összeghatárát,akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 24.

Művelési ág alól kivett beépített terület

Kérdés: Önkormányzatunk 2006. december 1-jéig közhatalmi besorolású volt. 2006 májusában értékesítettünk egy ingatlant, melynek megnevezése "művelési ág alól kivett beépített terület", amelyen lakóingatlan áll. A lakóingatlant az állam (mint akkori tulajdonos) engedélyével építették. 1969-ben földhasználati jogot jegyeztek be rá a mostani vásárló javára – az 1965. évi árrész utáni ún. "C" akció keretében az ártéren lévő telep felszámolása keretében. 1992-ben átszállással lett önkormányzatunk tulajdona a terület, melyen már állt a lakóingatlan. A lakás tulajdonosa most megvásárolta a hozzá tartozó területet. A szerződésben részletfizetési kedvezményben állapodtak meg a felek a következőképpen. Az első vételárrészt követően a vevő 60 hónapon át, minden hó 15. napjáig 5000 Ft-ot fizet. Az eladó önkormányzatunk a vételár maradéktalan kiegyenlítéséig tulajdonjog-fenntartással él. A szerződés áfatartalomról nem tesz említést. 2006 decemberében önkormányzatunk egy másik ingatlan értékesítése kapcsán 4 000 000 Ft-ot meghaladó adóköteles bevételhez jutott. Ezért be kellett lépnie az áfakörbe. Kérdéseink a következők: – Jól értelmezzük-e hogy a lakóingatlanhoz tartozó ingatlan értékesítése tárgyi adómentes? – Első értékesítésnek számít-e a jelen ügylet? – A teljesítés napja a teljes kiegyenlítés, illetve a tulajdonjog-fenntartás dátuma-e (2011. 05. 15.)? – Csak addig kell-e számlát kiállítani a törlesztőrészletekről, amíg az önkormányzat áfaalany? – Tárgyi adómentes-e ez az értékesítés, vagy ha nem, hogyan kezelhető a szerződés?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 4/A. § (3) bekezdése szerint nem minősüladóalanynak az önkormányzat akkor sem, ha gazdasági tevékenységéből származóbevétele jelentéktelen. Jelentéktelen az önkormányzat gazdasági tevékenységébőlszármazó bevétele, ha az a tárgyévet megelőző évben nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 24.
1
11
12
13
14