Köztisztviselő illetményének számfejtése, az elszámolás kiadása

Kérdés: A köztisztviselő havonta illetményre jogosult, melyet havonta utólag, egy alkalommal kell elszámolni és kifizetni. A köztisztviselő részére illetményéről részletes írásbeli elszámolást kell adni, hogy a tisztviselő a kiszámítás helyességét, valamint az illetményből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. Az Áht. alapján a személyi juttatásokkal kapcsolatos számfejtési és kifizetőhelyi feladatok ellátása és a bevallási és befizetési kötelezettségek teljesítése a kincstár által működtetett központosított illetményszámfejtés útján történik.
Mi a teendő abban az esetben, ha a havi bérjegyzéken nem a köztisztviselő kinevezése szerinti, azaz a törvényesen neki járó bruttó illetmény elszámolása szerepel, hanem annál több vagy kevesebb? Ha kevesebbet vagy többet vagyunk kénytelenek utalni, az vitához vezet a munkáltató és a munkavállaló között. Ha a köztisztviselő részére jogszerűen járó bruttó illetménynél magasabb illetmény szerepel az elszámolási jegyzéken, hogyan jár el szabályosan a munkáltató, ha egyértelműen meg tudja állapítani, hogy helytelen az elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti illetményt kell kifizetni. Természetesen az írásbeli elszámolásban is ez kellene, hogy szerepeljen. Ugyanakkor a köztisztviselő jogosultsága szempontjából nem releváns az, hogy hogyan történik az illetmény számfejtése, annak során milyen probléma lép fel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések közötti utazáshoz kapcsolódó költségek megtérítése a köztisztviselő részére

Kérdés: Egy közös önkormányzati hivatal köztisztviselője vagyok. A hivatalhoz 8 település tartozik. A kinevezésemben a munkavégzés helyeként a székhely önkormányzati hivatala került rögzítésre. Jár-e kiküldetés, amennyiben munkámat végezve a többi településre, illetékességi területen belül saját gépkocsival közlekedem hivatali ügyeket intézni?
Részlet a válaszából: […] ...az azzal jár, hogy egyrészt vonatkoznak rá az eltérő munkavégzésre vonatkozó időbeli korlátok, másrészt fennáll a napidíjra való jogosultság. Ugyanakkor személyi jövedelemadó szempontjából akkor is beszélhetünk hivatali, üzleti utazásról, és részesülhet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Nyugdíjas dajka visszafoglalkoztatása

Kérdés: Intézményünkben az alábbi probléma vetődött fel: a kétnyelvű nemzetiségi óvoda dajkája a nők 40 éves jogosultságával megy nyugdíjba. Amennyiben nem találunk helyette mást (dajka végzettség, nemzetiségi nyelvvizsgával), akkor visszajöhet-e dolgozni a nyugdíj folyósítása mellett? Óvodában foglalkoztathatjuk-e közalkalmazotti jogviszonyon kívül más jogviszonyban?
Részlet a válaszából: […] ...napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti. A nyugdíjfolyósító szerv az öregségi nyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Gyermekétkeztetéssel kapcsolatos térítésidíj-hátralék

Kérdés: A Gyvt. 21. §-a és a 146-151. §-ai szabályozzák az önkormányzat gyermekétkeztetéssel kapcsolatos feladatait. Amennyiben térítésidíj-hátralék keletkezik, van-e lehetősége az önkormányzatnak (vagy a szolgáltatást nyújtó intézménynek) a gyermek étkezésből való kizárására? A díjtartozás behajtására milyen jogi eszközök vehetők igénybe?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás kezdeményezése. Egyidejűleg célszerű azt is megvizsgálni, hogy fennállnak-e a kedvezményes vagy ingyenes étkeztetés jogosultsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Gyermek gondozására tekintettel kapott ellátások melletti munkavégzés

Kérdés: Főállású polgármester jelenleg csecsemőgondozási díjban részesül, de a település életében továbbra is tevékeny részt vállal. Gyermeke 3 éves kora előtt részmunkaidőben foglalkoztatható-e?
Részlet a válaszából: […] ...oldalról. A csecsemőgondozási díj (CSED) főszabályként a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra, 168 napig jár a jogosultsági feltételek teljesülése esetén. Nem jár azonban, ha a jogosult bármilyen jogviszonyban keresőtevékenységet folytat, kivéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Utalványok beváltásának bizonylata

Kérdés: Önkormányzatunk szociális rászorultsági alapon, települési támogatás keretében élelmiszer-, gyógyszer- és tüzelőutalványokat ad a rászoruló helyi lakosoknak. Az utalványokat önkormányzatunk bocsátja ki, azok szigorú számadású nyomtatványok. Az utalványok beváltására megállapodásokat kötöttünk helyi élelmiszerüzletekkel, gyógyszertárakkal és Tüzépekkel. Rendszeres elszámolás alapján átutalással fizetjük ki nekik a náluk beváltott utalványok ellenértékét. A beváltóhelyek közül van, aki a beváltott utalványok ellenértékéről áfakörön kívüli számlát ad az önkormányzatunk részére, élelmiszer-utalvány beváltásáról. Van, aki ahhoz ragaszkodik, hogy nem tud erről számlát adni, mert duplán lenne neki bevétel, és áfa szempontjából sem jó. Kell-e a beváltóhelyeknek számlát kiállítaniuk az utalványok beváltásáról, vagy elegendő számviteli bizonylat? Mit fogadhat el önkormányzatunk, hogy helyesen járjon el?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmas arra, hogy azzal az ellenértéket kiegyenlítsék. Ha az utalvány nem alkalmas az ellenérték kiegyenlítésére, csak a vásárlási jogosultság és a felhasználható keretösszeg igazolására szolgál, akkor a vásárláskor nem kell a vevő részére adóügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

Sporttal kapcsolatos szolgáltatások áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló nonprofit társaság a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok bérbeadására adókötelezettséget választott. A szervezet közhasznú tevékenységei között (melyeket közszolgáltatói minőségében teljesít) szerepel a sport- és szabadidős képzés (főtevékenység), sportegyesületi és testedzési szolgáltatás is. Miként kell kezelni áfa szempontjából, ha a társaság a kezelésében lévő uszodát iskolai úszásoktatásra, egyesületi versenyúszásra, vízilabdacsapat felkészülésére adja bérbe? Amennyiben a társaság ellenérték fejében lehetővé teszi, hogy egy vízilabdacsapat edzést tartson az uszodában, akkor ezen szolgáltatás az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja alapján bérbeadásnak tekinthető? A lőtér, sportcsarnok vagy atlétikai pálya használatba adása esetén az Áfa-tv. mely rendelkezései alapján kell megítélni az ügyletet, valamint a jégpályára való belépés, a jégpálya használatáért fizetett ellenérték mentesülhet-e az adó alól, vagy az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének m) pontja alapján fel kell számítani az adót?
Részlet a válaszából: […] ...lévő uszodát iskolai úszásoktatásra, egyesületi versenyúszásra, vízilabdacsapat felkészülésére – kizárólagos használati jogosultságot biztosítva egy adott medencére, vagy a teljes uszoda vonatkozásában – rendelkezésre bocsátja, álláspontom szerint,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

"Nők 40 éves öregségi nyugdíjának" igénybevételével kapcsolatos kérdések köztisztviselők esetében

Kérdés: Köztisztviselő kolléganőnk tervezi a 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulást. Tudomásunk szerint erre márciusban megszerezte a jogosultságot. Van arra lehetősége, hogy most nem kéri a nyugdíjazását, csak jövőre? Júniusban 40 éves jubileumi jutalmat kapna. Hivatalunk nyugdíjast nem kíván alkalmazni, így nem biztosított a továbbfoglalkoztatása. Ez a helyzet több kérdést vet fel. Nem kötelező a felmentés sem? Mire jogosult, ha közös megegyezéssel szűnik meg a jogviszony, és mire, ha felmentéssel? Cafeteria jár a felmentési idő alatt is? Ha mégis alkalmaznánk a nyugdíj megállapítása után, akkor meg kell szüntetni a jogviszonyt, és ismét kinevezni, ebben az esetben a nyugdíjáról le kell mondania? Ekkor milyen juttatás illeti meg?
Részlet a válaszából: […] ...köztisztviselői jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a Tny. 18. §-a (2a) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételt (40 év jogosultsági idő megszerzése) a felmentési idő leteltekor teljesítő kormánytisztviselő kérelmezi.A feltétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 3.

Teljesítésigazolás

Kérdés: Egészségügyi intézményekben az elmúlt időszakban megszigorították a számlák felszereltségét (megrendelés, teljesítésigazolás stb.). Van egypár olyan tevékenység, melynek a teljesítésigazolásával kapcsolatosan kérdések merültek fel:
1. Jelenleg az a szemlélet, hogy a teljesítésigazolásokat mind a két félnek alá kell írnia. Egy nagy egészségügyi intézményben számtalan olyan tevékenység van, melyeknél nem munkalap, nem szállítólevél a teljesítésigazoló ügyirat, hanem a kórház/rendelőintézet maga készít teljesítésigazolást. Kérdésünk az, hogy a teljesítésigazolásokat mindig mind a két félnek alá kell írni, vagy elég csak a megrendelőnek? Pl. átalánydíjas karbantartás esetében a szolgáltató cég a számla mellékleteként küld egy tájékoztatót a havi rendelkezésre állásról, a teljesítésigazolást akkor is mind a két félnek alá kell-e írni?
2. Kell-e a vagyon, illetve a felelősségbiztosítási számlák mellé teljesítésigazolás, ha igen, akkor mit kell tartalmaznia?
3. Közüzemi, közműdíjak esetében a szolgáltatók előlegszámlákat nyújtanak be, mely az általuk meghatározott átalánydíj összegét tartalmazza. Kell-e a számla mellé is teljesítésigazolás, vagy elég csak a havi elszámolói számla mellé tenni?
Részlet a válaszából: […] ...ez nem kötelező szabály.2. A jogszabály szerint minden kiadás utalványozása előtt szükséges a teljesítésigazolás, ahol a kifizetés jogosultsága, összegszerűsége, a kötelezettségvállalás teljesítése kerül megvizsgálásra. Ennek megfelelően a vagyon-, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 3.

Közalkalmazott nyugdíjba vonulása – az őt megillető juttatások

Kérdés: 1979. június 01.-1991. május 31-ig a Nagyközségi Közös Tanács VB Közületi Szolgáltató Üzemnél, később Városgazdálkodási Vállalatnál dolgoztam műszaki ügyintézőként, összesen 12 évet. Tanácsi és költségvetési cég volt, a nagyközségi és a vp.-i tanács alapította. Sajnos az üzemet felszámolták, és a dolgozóknak felmondtak. Most értem el a 25 éves közalkalmazotti jogviszonyt, amire, úgy tudom, 2 havi munkabér illeti meg a dolgozót + 3 és fél havi felmentési idő, amiből a felét le kell dolgozni a munkavállalónak, a másik fe­lére megkapja a munkabérét, de nem kell dolgoznia. Végkielégítés, úgy tudom, nem illeti meg a dolgozót. A munkáltatóm, a városi önkormányzat a 12 évemet nem akarja elismerni közalkalmazotti jogviszonynak. 2016. február 11-én töltöttem be a 63. évemet, és öregségi nyugdíjba mehetek.
Részlet a válaszából: […] ...nem jogosult a nyugdíjasnak minősülés okán.A BH.158/2014. számú bírói ítélet kimondja, hogy a közalkalmazott jubileumi jutalomra való jogosultsága és a felmentési ideje mértékének számítása szempontjából az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt valamennyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.
1
19
20
21
68