Találati lista:
191. cikk / 679 Felmondási idő számítása
Kérdés: Egyik dolgozónk 2017. június 30-ával szerzi meg a 40 éves szolgálati jogviszonyt, ekkor nyugdíjba szeretne menni. A 40 év alatt kb. 30 évig közalkalmazottként dolgozott, a többit vállalkozásnál szerezte. A felmentési idő kiszámításánál minden közalkalmazottként töltött évet figyelembe kell-e venni, vagy csak az intézményünknél töltött időt? Nálunk 14 év közalkalmazotti jogviszonya van. Egyik munkahelyéről sem ment áthelyezéssel. Jár-e neki a 8 hónap felmentési idő, vagy csak 5 hónap?
192. cikk / 679 Illetménynövekedésre való jogosultság szociális ágazatban
Kérdés: Idősek nappali intézményében, melyhez nemrég bölcsődei egység is kapcsolódott, az intézményvezető – besorolás alapjául szolgáló – egyetemi szintű iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett a következő további – felső képzettségi szinthez tartozó – szakképesítésekkel rendelkezik: művelődésszervező, kulturális menedzser, valamint csecsemő- és gyermekgondozói OKJ-s szakképesítés. Az intézményvezetőt hány további szakképesítés után illeti meg az illetménykiegészítés?
193. cikk / 679 Nők negyvenéves öregségi nyugdíjának igénybevétele közalkalmazottak esetében, a nyugdíj igénybevétele melletti munkavégzés lehetőségei
Kérdés: Hogyan szüntethető meg a közalkalmazotti jogviszony, ha a nő jogosulttá vált a negyvenéves öregségi nyugdíjra? Milyen juttatások illetik meg ekkor? Visszafoglalkoztatható-e az érintett közalkalmazottként, és ha igen, az illetményből milyen járulékokat kell vonni? Mikortól, hogyan fogják szüneteltetni az érintett nyugdíját, ha közalkalmazottként helyezkedik el a nők öregségi nyugdíjának igénybevétele mellett, illetve milyen szabályok vonatkoznak rá akkor, ha magánszférában helyezkedik el a nyugdíj mellett?
194. cikk / 679 Pénzügyi ellenjegyző szakmai képesítési követelménye
Kérdés: A Költségvetési Levelek 204. számában megjelent 3830. számú kérdésben kitértek a pénzügyi ellenjegyző szakmai képesítési követelményére, az alábbiak szerint:
"A pénzügyi ellenjegyző aláírási jogosultsága azonos az érvényesítésre jogosult személlyel, ennek a személynek rendelkeznie kell az Ávr. 55. §-ának (3) bekezdése szerinti szakmai képesítési követelményekkel. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie. A hangsúly a gazdasági szakképzettségen, illetve pénzügyi-számviteli képesítésen van. Ez is biztosítja, hogy az érvényesítést a szakmailag legalkalmasabb személy írja alá. Ha a felsőoktatásban vizsgálódunk, akkor gazdasági szakképzettségnek kell tekinteni a felsőoktatásban gazdaságtudományok képzési területen, vagy a többciklusú képzés bevezetése előtt annak megfelelő egyetemi, főiskolai szakon szerzett végzettséget, szakképzettséget. A gazdaságtudományi képzési területeknek a közgazdasági és üzleti képzési ágak sorolhatók be, ahol – többek között – alkalmazott közgazdaságtan, gazdaságelemzés, közszolgálati, nemzetközi gazdálkodás, pénzügy és számvitel alapképzési szakok felelnek meg." Kérdésem az, hogy ha valaki társadalomtudományok karon végzett szociológiát, akkor az megfelelő gazdasági szakképzettség-e a pénzügyi ellenjegyzéshez?
"A pénzügyi ellenjegyző aláírási jogosultsága azonos az érvényesítésre jogosult személlyel, ennek a személynek rendelkeznie kell az Ávr. 55. §-ának (3) bekezdése szerinti szakmai képesítési követelményekkel. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie. A hangsúly a gazdasági szakképzettségen, illetve pénzügyi-számviteli képesítésen van. Ez is biztosítja, hogy az érvényesítést a szakmailag legalkalmasabb személy írja alá. Ha a felsőoktatásban vizsgálódunk, akkor gazdasági szakképzettségnek kell tekinteni a felsőoktatásban gazdaságtudományok képzési területen, vagy a többciklusú képzés bevezetése előtt annak megfelelő egyetemi, főiskolai szakon szerzett végzettséget, szakképzettséget. A gazdaságtudományi képzési területeknek a közgazdasági és üzleti képzési ágak sorolhatók be, ahol – többek között – alkalmazott közgazdaságtan, gazdaságelemzés, közszolgálati, nemzetközi gazdálkodás, pénzügy és számvitel alapképzési szakok felelnek meg." Kérdésem az, hogy ha valaki társadalomtudományok karon végzett szociológiát, akkor az megfelelő gazdasági szakképzettség-e a pénzügyi ellenjegyzéshez?
195. cikk / 679 Köztisztviselő illetményének számfejtése, az elszámolás kiadása
Kérdés: A köztisztviselő havonta illetményre jogosult, melyet havonta utólag, egy alkalommal kell elszámolni és kifizetni. A köztisztviselő részére illetményéről részletes írásbeli elszámolást kell adni, hogy a tisztviselő a kiszámítás helyességét, valamint az illetményből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. Az Áht. alapján a személyi juttatásokkal kapcsolatos számfejtési és kifizetőhelyi feladatok ellátása és a bevallási és befizetési kötelezettségek teljesítése a kincstár által működtetett központosított illetményszámfejtés útján történik.
Mi a teendő abban az esetben, ha a havi bérjegyzéken nem a köztisztviselő kinevezése szerinti, azaz a törvényesen neki járó bruttó illetmény elszámolása szerepel, hanem annál több vagy kevesebb? Ha kevesebbet vagy többet vagyunk kénytelenek utalni, az vitához vezet a munkáltató és a munkavállaló között. Ha a köztisztviselő részére jogszerűen járó bruttó illetménynél magasabb illetmény szerepel az elszámolási jegyzéken, hogyan jár el szabályosan a munkáltató, ha egyértelműen meg tudja állapítani, hogy helytelen az elszámolás?
Mi a teendő abban az esetben, ha a havi bérjegyzéken nem a köztisztviselő kinevezése szerinti, azaz a törvényesen neki járó bruttó illetmény elszámolása szerepel, hanem annál több vagy kevesebb? Ha kevesebbet vagy többet vagyunk kénytelenek utalni, az vitához vezet a munkáltató és a munkavállaló között. Ha a köztisztviselő részére jogszerűen járó bruttó illetménynél magasabb illetmény szerepel az elszámolási jegyzéken, hogyan jár el szabályosan a munkáltató, ha egyértelműen meg tudja állapítani, hogy helytelen az elszámolás?
196. cikk / 679 Közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések közötti utazáshoz kapcsolódó költségek megtérítése a köztisztviselő részére
Kérdés: Egy közös önkormányzati hivatal köztisztviselője vagyok. A hivatalhoz 8 település tartozik. A kinevezésemben a munkavégzés helyeként a székhely önkormányzati hivatala került rögzítésre. Jár-e kiküldetés, amennyiben munkámat végezve a többi településre, illetékességi területen belül saját gépkocsival közlekedem hivatali ügyeket intézni?
197. cikk / 679 Nyugdíjas dajka visszafoglalkoztatása
Kérdés: Intézményünkben az alábbi probléma vetődött fel: a kétnyelvű nemzetiségi óvoda dajkája a nők 40 éves jogosultságával megy nyugdíjba. Amennyiben nem találunk helyette mást (dajka végzettség, nemzetiségi nyelvvizsgával), akkor visszajöhet-e dolgozni a nyugdíj folyósítása mellett? Óvodában foglalkoztathatjuk-e közalkalmazotti jogviszonyon kívül más jogviszonyban?
198. cikk / 679 Gyermekétkeztetéssel kapcsolatos térítésidíj-hátralék
Kérdés: A Gyvt. 21. §-a és a 146-151. §-ai szabályozzák az önkormányzat gyermekétkeztetéssel kapcsolatos feladatait. Amennyiben térítésidíj-hátralék keletkezik, van-e lehetősége az önkormányzatnak (vagy a szolgáltatást nyújtó intézménynek) a gyermek étkezésből való kizárására? A díjtartozás behajtására milyen jogi eszközök vehetők igénybe?
199. cikk / 679 Gyermek gondozására tekintettel kapott ellátások melletti munkavégzés
Kérdés: Főállású polgármester jelenleg csecsemőgondozási díjban részesül, de a település életében továbbra is tevékeny részt vállal. Gyermeke 3 éves kora előtt részmunkaidőben foglalkoztatható-e?
200. cikk / 679 Utalványok beváltásának bizonylata
Kérdés: Önkormányzatunk szociális rászorultsági alapon, települési támogatás keretében élelmiszer-, gyógyszer- és tüzelőutalványokat ad a rászoruló helyi lakosoknak. Az utalványokat önkormányzatunk bocsátja ki, azok szigorú számadású nyomtatványok. Az utalványok beváltására megállapodásokat kötöttünk helyi élelmiszerüzletekkel, gyógyszertárakkal és Tüzépekkel. Rendszeres elszámolás alapján átutalással fizetjük ki nekik a náluk beváltott utalványok ellenértékét. A beváltóhelyek közül van, aki a beváltott utalványok ellenértékéről áfakörön kívüli számlát ad az önkormányzatunk részére, élelmiszer-utalvány beváltásáról. Van, aki ahhoz ragaszkodik, hogy nem tud erről számlát adni, mert duplán lenne neki bevétel, és áfa szempontjából sem jó. Kell-e a beváltóhelyeknek számlát kiállítaniuk az utalványok beváltásáról, vagy elegendő számviteli bizonylat? Mit fogadhat el önkormányzatunk, hogy helyesen járjon el?
