Találati lista:
141. cikk / 829 Távmunkavégzés költségtérítése
Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja távmunkában látja el a feladatait.
Az alábbi esetek kapcsán hogyan kell az igazolás nélkül elszámolható költség összegét meghatározni?
a) A munkavállaló a hónapban 10 teljes munkanapon távmunkavégzés keretében végzett munkát, míg 10 munkanapon fizetett szabadságon volt.
b) A munkavállaló a hónapban 10 teljes munkanapon a munkáltató székhelyén végezte a munkáját, 5 teljes munkanapon távmunkavégzés keretében végzett munkát, míg a fennmaradó 5 munkanapon munkaidejének felében a munkáltatója székhelyén, másik felében távmunkavégzés keretében végzett munkát.
c) A munkavállaló a hónapban 10 teljes munkanapon távmunkavégzés keretében végzett munkát, míg 10 teljes munkanapon a munkáltató székhelyén végzett munkát. Ezenfelül a munkáltató által elrendelt, a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőben (szombati nap) távmunkavégzés keretében végzett munkát összesen 6 óra időtartamban.
d) A munkáltató és a munkavállaló részmunkaidőben állapodtak meg, a napi munkaidő az általános teljes napi munkaidő fele. A munkavállaló valamennyi munkavégzéssel érintett napja teljes egészében távmunkavégzéssel érintett nap.
Az alábbi esetek kapcsán hogyan kell az igazolás nélkül elszámolható költség összegét meghatározni?
a) A munkavállaló a hónapban 10 teljes munkanapon távmunkavégzés keretében végzett munkát, míg 10 munkanapon fizetett szabadságon volt.
b) A munkavállaló a hónapban 10 teljes munkanapon a munkáltató székhelyén végezte a munkáját, 5 teljes munkanapon távmunkavégzés keretében végzett munkát, míg a fennmaradó 5 munkanapon munkaidejének felében a munkáltatója székhelyén, másik felében távmunkavégzés keretében végzett munkát.
c) A munkavállaló a hónapban 10 teljes munkanapon távmunkavégzés keretében végzett munkát, míg 10 teljes munkanapon a munkáltató székhelyén végzett munkát. Ezenfelül a munkáltató által elrendelt, a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőben (szombati nap) távmunkavégzés keretében végzett munkát összesen 6 óra időtartamban.
d) A munkáltató és a munkavállaló részmunkaidőben állapodtak meg, a napi munkaidő az általános teljes napi munkaidő fele. A munkavállaló valamennyi munkavégzéssel érintett napja teljes egészében távmunkavégzéssel érintett nap.
142. cikk / 829 30 év alatti anyák adóalap-kedvezménye I.
Kérdés: Melyik hónaptól jogosult kedvezményre az a 30 év alatti nő – önkormányzatunk alkalmazottja –, akinek a magzata a 91. napot 2022. évben töltötte be, de a gyermek 2023-ban születik meg?
143. cikk / 829 30 év alatti anyák adóalap-kedvezménye II.
Kérdés: Önkormányzatunk 30 év alatti alkalmazottja, ha nem tesz adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató felé, jogosult-e az év végi bevallásában érvényesíteni a kedvezményt?
144. cikk / 829 30 év alatti anyák adóalap-kedvezménye III.
Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja jogosult-e a 30 év alatti nők kedvezményére, ha 28 évesen várandós, és a várandósság 29. hetében jár, a gyermek születése pedig 2023. márciusra várható?
145. cikk / 829 Családi kedvezmény
Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja esetében a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokat megillető családi kedvezményre való jogosultság kapcsán az adóhatóság mely körülményeket vizsgálhatja?
146. cikk / 829 Önkormányzati közfeladat ellátásának kiszervezése
Kérdés: Önkormányzatunk saját alapítású 100%-os önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaság útján látja el a zöldterület-kezelést, temető-karbantartást, külterületek karbantartását, illetve utak és hidak üzemeltetését. Megfelelően járunk-e el, ha a K512 rovat 018030 kormányzati funkción pénzeszközátadásként adjuk át az állami normatív támogatásokat a nonprofit kft. részére, vagy a gazdasági társaságnak részünkre az elvégzett tevékenységről számlát kellene kiállítania, és a megfelelő tevékenységre kapcsolódó kormányzati funkción és a K337 rovaton kellene-e elszámolnunk? Eseti jelleggel önkormányzatunk az ingatlan vagyon (utak, járdák) nem karbantartási, hanem felújítási és beruházási tevékenységét is a gazdasági társaság útján végzi. Felhalmozási célú pénzeszköz átadásaként elegendő-e, vagy ebben az esetben is a gazdasági társaságnak szükséges számlát kiállítani az elvégzett munkákról?
147. cikk / 829 Intézményi étkezés kötelező igénybevétele
Kérdés: Van-e jelenleg olyan jogszabály vagy egyéb szabályozás, ami meghatározza, hogy az önkormányzat konyháján, szociális intézményében, illetve óvodájában dolgozó foglalkoztatott kötelező étkezésben vegyen részt?
148. cikk / 829 Emelt összegű családi kedvezmény
Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottjánál merült fel kérdésként, hogy a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegség fennállása önmagában megalapozza-e a magasabb összegű családi kedvezményre való jogosultságot, amennyiben szakorvos megállapítja és leigazolja a betegség, fogyatékosság fennállását?
149. cikk / 829 A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy utáni adókedvezmény
Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottjánál merült fel kérdésként, hogy a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személyként történő minősítés során van-e jelentősége annak, hogy a gyermek után folyósítanak-e magasabb összegű családi pótlékot vagy sem?
150. cikk / 829 Gyermekétkeztetés során felmerülő nyersanyag áfája
Kérdés: Önkormányzatunk vásárolt élelmezés keretében látja el a gyermekétkeztetési feladatait. A szállító külön állít ki számlát a nyersanyagról és az üzemeltetés költségeiről (bér, rezsi stb.). A nyersanyag áfáját a kedvezményekkel összhangban vonjuk le. Az ingyenesen étkezők adagszámára jutó nyersanyagáfa nem kerül visszaigénylésre, az 50% kedvezményben részesülők tekintetében az adagszámukra jutó nyersanyagáfa 50%-a, a 100%-ot fizetőkre pedig a teljes nyersanyag áfája levonásba kerül. Helyes eljárás-e a fent leírtak szerinti áfa-visszaigénylés, illetve, hogy az ingyenes étkezőkre vonatkozóan szükséges-e számlát kiállítani? ASP-ben dolgozunk, és ott kiállítjuk a nullás számlákat. Eszerint nincs pénzforgalmi bevétel, a reá jutó nyersanyag áfáját sem igényeljük vissza.
