Találati lista:
141. cikk / 818 Behajtási díj elszámolása
Kérdés: A kórházunk területére személygépkocsival történő behajtás díjfizetés ellenében történik. A vizsgálatra érkező személyek, illetve látogatók részére napi behajtási díj került megállapításra (750 Ft), a kórházban dolgozók pedig éves behajtási bérlet megvásárlásával (12.000 Ft) hajthatnak a kórház területére, továbbá a külső partnerek is vásárolhatnak éves behajtási engedélyt (40.000 Ft). Felmerült az igény, hogy a tartós, hosszú távú kezelésre szoruló betegek a kezelőorvos igazolása mellett a kezelések időtartama alatt térítésmentesen vagy egy kedvezményes összegű, időszakos behajtási engedéllyel hajtsanak be a kórház területére. A kedvezmény az éves dolgozói behajtási díj arányosított részének felelne meg, például, ha a beteg két hétig jár kezelésre mindennap, akkor a két hét időtartamra arányosított díjat szükséges fizetnie. A fenti eljárás bevezetéséhez kapcsolódóan az alábbi kérdéseink vannak: Az Áfa-tv., illetve az Szja-tv. ad-e lehetőséget ilyen esetben az "adómentességre"? Amennyiben nem, az adózásnál melyik értéket kell figyelembe venni abban az esetben, ha a csökkentett összegű díj beszedése történik meg: a napi behajtási díjhoz szükséges számítani az adott kedvezményt, a dolgozói éves bérlethez, vagy a külsős éves bérlethez? Mi számít piaci árnak a kórház behajtási díjának megállapításakor? A dolgozói éves bérlet is kedvezménynek minősül-e, terheli-e a kórházat áfafizetési kötelezettség?
142. cikk / 818 Nők kedvezményes öregségi nyugdíja
Kérdés: Intézményünk 1983. 07. 01. óta közalkalmazotti alkalmazásban lévő munkavállalója a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idővel fog rendelkezni 2023 márciusában.
1. Rendelkezhet-e úgy a munkavállaló, hogy nem él a felmentési idő igénybevételével? Jelenleg nálunk nem szeretné igénybe venni a pedagógus a felmentési időt.
2. Lehetséges-e, hogy a felmentési időt a nyugdíjba vonulás után venné igénybe? Akár a korhatár betöltésére vonatkozó nyugdíjba vonuláskor? Vagy ez egy teljesen abszurd kérdés?
3. Mikortól kell/kellett volna már kiadni a felmentési időt ebben az esetben?
4. A munkáltató csak a felmentési idő felét köteles elengedni (8 hó/2 = 4 hó)? Ez lehet ebben az esetben a legkevesebb?
1. Rendelkezhet-e úgy a munkavállaló, hogy nem él a felmentési idő igénybevételével? Jelenleg nálunk nem szeretné igénybe venni a pedagógus a felmentési időt.
2. Lehetséges-e, hogy a felmentési időt a nyugdíjba vonulás után venné igénybe? Akár a korhatár betöltésére vonatkozó nyugdíjba vonuláskor? Vagy ez egy teljesen abszurd kérdés?
3. Mikortól kell/kellett volna már kiadni a felmentési időt ebben az esetben?
4. A munkáltató csak a felmentési idő felét köteles elengedni (8 hó/2 = 4 hó)? Ez lehet ebben az esetben a legkevesebb?
143. cikk / 818 Tanulmányi szerződésben biztosított utazásiköltség-támogatás adózása
Kérdés: Tanulmányi szerződésben biztosított utazásiköltség-támogatás (iskolarendszerű képzés esetében, illetve iskolarendszeren kívüli esetekben) bérként adózik-e? Tehát a munkavállalónak bérként számfejtődik, és a munkáltató szochót fizet utána?
144. cikk / 818 Kedvezményesen nyújtott intézményi szolgáltatás
Kérdés: A Költségvetési Levelek 334. számában 5918. számon megjelent kérdés-válaszra hivatkozva szeretném pontosítva feltenni ismét a kérdésünket:
Intézményünk (boncolást végző patológiai osztály – kórház) halotthűtést és végtisztességre történő felkészítést végez (szolgáltatás), ami térítésköteles. Amennyiben az intézmény dolgozójának közvetlen hozzátartozója halálozik el, a dolgozó kérelemmel élhet a térítési díj ("piaci" ár) 50%-os mérséklésére vonatkozóan. A korábban adott válasz alapján áfafizetési kötelezettségünk a "piaci" ár alapján van, mivel nem független felek vesznek részt az ügyletben. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének az adómentes bevételekről szóló 8.6. e) pontja szerint a kegyeleti szolgáltatás adómentes. A kórház által ellátott halotthűtési és végtisztességre történő felkészítési tevékenység munkavállaló felé kedvezményes összegben biztosított nyújtása a hivatkozott jogszabályi rendelkezésnek megfelel?
Intézményünk (boncolást végző patológiai osztály – kórház) halotthűtést és végtisztességre történő felkészítést végez (szolgáltatás), ami térítésköteles. Amennyiben az intézmény dolgozójának közvetlen hozzátartozója halálozik el, a dolgozó kérelemmel élhet a térítési díj ("piaci" ár) 50%-os mérséklésére vonatkozóan. A korábban adott válasz alapján áfafizetési kötelezettségünk a "piaci" ár alapján van, mivel nem független felek vesznek részt az ügyletben. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének az adómentes bevételekről szóló 8.6. e) pontja szerint a kegyeleti szolgáltatás adómentes. A kórház által ellátott halotthűtési és végtisztességre történő felkészítési tevékenység munkavállaló felé kedvezményes összegben biztosított nyújtása a hivatkozott jogszabályi rendelkezésnek megfelel?
145. cikk / 818 Végkielégítés
Kérdés: Kifizethető-e a végkielégítés annak a köznevelésben foglalkoztatott közalkalmazottnak, akinek jogviszonya létszámleépítés miatt került felmentéssel megszüntetésre, de a felmentési idő alatt jogosulttá vált a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjára, és azt igénybe is kívánja venni, ezért a jogviszonyának jövőbeni megszűnése időpontjában nyugdíjasnak fog minősülni? Számít-e a felmentési okirat átadásának időpontja ebben az esetben? Vagy a Kjt. 37. §-a (2) bekezdésének a) pontja az okirat átadása után bekövetkezett nyugdíjasstátuszra is alkalmazandó? Kifizethető-e a végkielégítés abban az esetben, ha a jogviszony megszűnésének időpontjában szüneteltetné a közalkalmazott a nyugdíját, tehát az Mt. szerint nem minősülne nyugdíjasnak?
146. cikk / 818 Kedvezményesen nyújtott intézményi szolgáltatás
Kérdés: Intézményünk szolgáltatását saját dolgozójának, illetve a dolgozók közvetlen hozzátartozójának a "piaci" árhoz képest 50%-os kedvezménnyel biztosítja. A számlakiállítási kötelezettség tény, de hogyan szükséges kiállítani a számlát, illetve ebben az esetben a teljes vagy az engedménnyel csökkentett összeg után kell áfát fizetni, továbbá felmerül-e esetlegesen szja-fizetési kötelezettsége az intézménynek?
147. cikk / 818 Családi kedvezmény érvényesítése
Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja egy háztartásban él a 60%-os mértékben csökkent munkaképességű gyermekével, aki saját jogán kap családi pótlékot, mellette pedig dolgozik. Ha munkatársunk gyermeke nem érvényesítené a családi kedvezményt, akkor munkatársunk megteheti-e, mivel az ő jövedelme magasabb?
148. cikk / 818 Eltartási szerződés adózása
Kérdés: Önkormányzatunk egyik alkalmazottja eltartási szerződést kötött. Havi 100 ezer forintot ad az eltartó az eltartottnak. Milyen adókötelezettség keletkezik a szerződés megkötése időpontjában és a szerződés "lejártakor"?
149. cikk / 818 Önkormányzati bérlakás értékesítése
Kérdés: Önkormányzatunk az egyik bérlakását értékesíteni szeretné. A lakásrendeletünkben benne van, hogy:
40. § (1) Az elővásárlási joggal érintett lakások vételára a beköltözhető forgalmi érték 90%-a.
(2) Amennyiben az elővásárlásra jogosult lakbérhátralékkal rendelkezik, akkor azt a lakás vétel-árához hozzá kell számítani.
(3) A szerződés megkötésekor a lakás vételárának 20%-a egy összegben fizetendő.
(4) Az elővásárlásra jogosult vevő a vételár hátralékát 15 évig havonta egyenlő részletekben törlesztheti. A szerződéses kamat a jegybanki alapkamattal megegyező. Amennyiben a lakás vételárát egy összegben fizeti meg, a vételár 20%-nak megfelelő árkedvezményre, vagy amennyiben az előírtnál rövidebb törlesztési időt vállal, akkor a vételárhátralékból 1% engedményre jogosult.
A vevő élni szeretne azzal a lehetőséggel, hogy a szerződés megkötésekor a vételár 20%-át megfizeti, majd a fennmaradó összeget 15 évig egyenlő részletben törleszti. A rendeletben benne van, hogy a szerződéses kamat a jegybanki alapkamattal megegyező. Ilyen esetben a kamatszámítás, illetve -fizetés hogyan működik? Havonta újraszámoljuk a kamatot? További kérdés, hogyan történik a könyvelés? A követelések közé felviszem a tőke összegét. De a kamatot mindig csak az adott hónapban, a számla kiállításakor?
40. § (1) Az elővásárlási joggal érintett lakások vételára a beköltözhető forgalmi érték 90%-a.
(2) Amennyiben az elővásárlásra jogosult lakbérhátralékkal rendelkezik, akkor azt a lakás vétel-árához hozzá kell számítani.
(3) A szerződés megkötésekor a lakás vételárának 20%-a egy összegben fizetendő.
(4) Az elővásárlásra jogosult vevő a vételár hátralékát 15 évig havonta egyenlő részletekben törlesztheti. A szerződéses kamat a jegybanki alapkamattal megegyező. Amennyiben a lakás vételárát egy összegben fizeti meg, a vételár 20%-nak megfelelő árkedvezményre, vagy amennyiben az előírtnál rövidebb törlesztési időt vállal, akkor a vételárhátralékból 1% engedményre jogosult.
A vevő élni szeretne azzal a lehetőséggel, hogy a szerződés megkötésekor a vételár 20%-át megfizeti, majd a fennmaradó összeget 15 évig egyenlő részletben törleszti. A rendeletben benne van, hogy a szerződéses kamat a jegybanki alapkamattal megegyező. Ilyen esetben a kamatszámítás, illetve -fizetés hogyan működik? Havonta újraszámoljuk a kamatot? További kérdés, hogyan történik a könyvelés? A követelések közé felviszem a tőke összegét. De a kamatot mindig csak az adott hónapban, a számla kiállításakor?
150. cikk / 818 Egyszerűsített foglalkoztatott utazási költségtérítése
Kérdés: Költségvetési szervünknél az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott dolgozó részére munkába járáshoz kapcsolódó utazási költségtérítés (MÁV-menetjegyek elszámolása) adható-e adómentesen, esetleg kiküldetési rendelvény alapján?
