818 talált cikk a kedvezmény kifejezésre

Kérdés: Egy munkavállaló az alábbi jogviszonyokkal rendelkezik:
1969. 10. 01.-1982. 06. 10.; Ferroglobus/Mt. szerinti munkaviszony
1982. 09. 01.-1982. 11. 22.; Országos Érc- és Ásványbányák/Mt. szerinti munkaviszony
1983. 09. 16.-1984. 05. 31.; Állami gazdaság/Mt. szerinti munkaviszony
1984. 08. 01.-1989. 03. 31.; Szövetkezet/bedolgozói jogviszony
1991. 06. 04.-1992. 03. 29.; Munkaügyi Központ/munkanélküli-ellátás
1992. 06. 01.-1998. 10. 16.; Sütőipari Kft./Mt. szerinti munkaviszony
1998. 11. 03.-1999. 07. 25.; Munkaügyi Központ/munkanélküli-ellátás
1999. 10. 13.-2000. 07. 30.; Munkaügyi Központ/munkanélküli-ellátás
2000. 12. 01.-2005. 10. 31.; Polgármesteri hivatal/közszolgálati jogviszony, innen áthelyezéssel
2005. 11. 05.-2017. 05. 01., Szociális központ/közalkalmazotti jogviszony.
A dolgozó a nők kedvezményes (40 éves) nyugdíját veszi igénybe 2017. május 2-től, és kérné munkáltatójától a 40 éves közalkalmazotti jubileumi jutalom kifizetését. A fent felsorolt munkaviszonyok alapján, az Önök véleménye szerint, jogos-e a dolgozó jubileumi jutalomra vonatkozó igénye?

Kérdés: Költségvetési intézmény külföldi kiküldetésre tekintettel napidíjat fizet ki dolgozójának az utazás időpontja előtti hónapban. Az utazás megkezdése előtt egy hónappal fizethető-e ki napidíj jogcímen ellátmány, vagy csak előlegként? Ha az utazás megkezdése előtti hónapban kerül sor a napidíj kifizetésére, akkor a napidíj számfejtésénél milyen árfolyammal kell számolni? Az utazás megkezdése előtti hónap (ami a kifizetés hónapja) vagy a kifizetés előtti hó (ami 2 hónappal az utazás megkezdése előtt van) 15-i árfolyammal?

Kérdés: 1983. július 1-jén munkaviszonyt létesítettem egy országos kutatóintézetnél, mint tartósítóipari mérnök, teljes állással. 1994. november 14-én közalkalmazottként elhelyezkedtem egy szakközépiskolában. 1997-ben megszereztem a mérnöktanári oklevelet. Megszakítás nélkül azóta ugyanitt dolgozom. 2018-ban a nők kedvezményes öregségi nyugdíját igénybe veszem, és 2018. március 19-én nyugállományba megyek. A munkáltatóm írásban felhívta a figyelmemet, hogy nem jár jubileumi jutalom számomra, mert az előző munkahelyemen nem közalkalmazotti jogviszonyom volt.

Kérdés: A Költségvetési Levelek 237. számában, a 4369. szám alatt megjelent válaszhoz kapcsolódóan lenne további kérdésem. Községünkben a polgárőr-egyesület elnöke önkormányzati képviselő. Az önkormányzat támogatja a helyi civil szervezeteket (működési támogatás), többek között a polgárőr-egyesületet is. A támogatásokra kérelmeket nyújtanak be a civil szervezetek, melyeket a képviselő-testület bírál el még a költségvetés elkészülte előtt, és a döntésről képviselő-testületi határozatot hoznak. Ez egy határozat, mely a költségvetésbe beépítésre kerül, és véglegesen a költségvetés tárgyalásakor, annak szavazásra bocsátásakor vitatja meg, fogadja el a képviselő-testület (az önkormányzat éves költségvetését). Esetünkben a polgárőr-egyesület elnöke, önkormányzati képviselőnk arra hivatkozik, hogy a kérelmek elbírálása során a döntéshozatalból "kizáratja" magát, erről képviselő-testületi határozatot is hoznak. A kérelmek elbírálásában nem vesz részt. Viszont a költségvetés tárgyalásában, a költségvetési rendelet megvitatásában, az elfogadásnál nem vonja ki magát a döntésből, ugyanúgy szavaz, mint bármelyik másik képviselő. (Talán nem is lenne túl jó döntés egy ilyen lényeges dolognál a kizárattatásnak.) Lehet-e a fentiek mellett kedvezményezett az a polgárőr-egyesület, amelynek az elnöke egy önkormányzati képviselő?

Kérdés: Központi költségvetési szervnél a külföldi kiküldetéshez a dolgozónak adott előleget nem a házipénztárból készpénzzel, hanem bankszámlára történő átutalás formájában folyósítják. Az elszámoláskor viszont a visszavett összeggel a pénztárban számolnak el, bruttó módon visszavételezi a teljes összeget, és kiadásba helyezi a felhasznált összeget. Az adott előleg elszámolása T36515 – K 32/33, visszavételkor T 32/33 – K36515, illetve végleges kötelezettségvállalásként és teljesítésként a kötelező számlák alkalmazásával történik. A 33 bankszámla és a 32 pénztárszámla közötti elszámolási kapcsolat megfelelőségére irányul a kérdésem. Helyes-e ez az eljárás, ha nem, hogyan kell megfelelően könyvelni?

Kérdés: Önkormányzatunk továbbszámlázza az internetet. Megtehetjük-e a kedvezményes 18%-os áfakulccsal, ha olyan vállalkozásnak állítjuk ki a számlát, amellyel van bérleti szerződés, illetve nincs bérleti szerződés, csak a rezsit számlázzuk a részükre? Nem lakóingatlan-bérbeadás tekintetében áfaalanyok vagyunk.

Kérdés: A költségvetési törvény a közszférában dolgozók számára bruttó 200 ezer Ft-os cafeteriajuttatási keretet határoz meg. 2017-ben a SZÉP kártya és a 100 ezer Ft-os készpénzkifizetés maradt kedvezményes adózású a béren kívüli juttatások közül. A cafeteriakeretben akkor csak ez a két elem vehető figyelembe 100-100 ezer Ft bruttó összeggel, vagy más béren kívüli juttatás is figyelembe vehető, ha esetleg a munkavállaló a SZÉP kártyát nem tudja igénybe venni (természetesen a másik béren kívüli juttatás magasabb adózását figyelembe véve)? Illetve bejáró dolgozó esetében a 9 Ft/km hozzájáruláson felüli 6 Ft/km hozzájárulás beleszámít a cafeteriajuttatásba?

Kérdés: A munkáltatóm szeretné az idei évtől a fiam óvodai ellátását adómentes cafeteriaelemként számomra biztosítani, de idáig sajnos ellentmondásokba ütköztem az igénybevételével kapcsolatban. Az Szja-tv. szerint adómentesen adható ez az elem, ha viszek róla számlát a munkáltató nevére kiállítva. Idáig a fiam volt vevőként feltüntetve, ezután pedig a munkáltatóm lenne. Az óvoda, illetve a Magyar Államkincstár nem hivatalos állásfoglalása szerint, ha adómentesen venném igénybe az eddigi szolgáltatást/étkezést, ez esetben nem járna a normatív támogatás a gyerekem étkezésére, tehát drágábban étkezhetne. Ez valóban így van? Az adómentes óvodai és bölcsődei szolgáltatás és ellátás (ideértve az étkezést is) adómentesen támogatható a munkáltató által. Tekintettel arra, hogy az Szja-tv. a természetben adott juttatások között említi ezeket, az adómentesség érvényesüléséhez a munkáltató nevére szóló számla szükséges.

Kérdés: 2016. április 12-én lépett hatályba a Tao-tv. következő rendelkezése:
"22/C. § (6a) bekezdés: A (6) bekezdés a) és d) pontjaiban a magyar állam javára szóló jelzálogjog-bejegyzésre vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a (6) bekezdés a) vagy d) pontja szerinti, építési engedélyhez kötött tárgyi eszköz beruházás, felújítás
a) ...., vagy
b) a helyi önkormányzat törzsvagyonának részét képező ingatlanon valósul meg, és a beruházás üzembe helyezését követő 30 napon belül a beruházás értékéről szóló megállapodás megkötése mellett a helyi önkormányzat tulajdonába kerül." Önkormányzati tulajdonú ingatlanon (korlátozottan forgalomképes törzsvagyon) sportegyesület által (taotámogatás igénybevételével) létesített sportcélú felépítmény, vagy meglévő sportlétesítmény felújítása/bővítése alaphelyzet esetén a következőket kérdezném:
1. "A beruházás értékéről szóló megállapodás" rendelkezhet-e az önkormányzat által történő térítésmentes átvételről? Vagy a törvény ezen rendelkezése kizárólag ellenérték fejében történő átadást/átvételt (kvázi adásvételt) jelent?
2. Ez utóbbi esetben, hogyan, mi alapján kell az ellenértéket meghatározni? Van-e erre vonatkozóan jogszabályi rendelkezés?
3. Ezt a törvényi rendelkezést kell-e/lehet-e alkalmazni a rendelkezés hatálybalépését (több mint 30 nappal) megelőzően megvalósított beruházás (tehát fizikailag megvalósított, használatba vett, és a korábbi szabályozásnak megfelelően az önkormányzati ingatlanra a sportegyesület által igénybe vett taotámogatás mértékéig a magyar állam javára bejegyzett jelzálogjog) esetében?
4. Amennyiben nem kell/lehet alkalmazni, a rendelkezés hatálybalépését (több mint 30 nappal) megelőzően megvalósított – 3. kérdésnél ismertetett típusú – beruházás esetében van-e lehetőség az önkormányzat és a sportegyesület közötti vegyes tulajdonjogi helyzet megszüntetésére, azaz a sportegyesület átadhatja-e az általa megvalósított beruházás során képződött vagyont?
5. Ha igen, akkor történhet-e térítésmentesen, vagy csak ellenérték fejében?
6. Ha nem adhatja át, akkor ez meddig nem történhet meg? (Pl. Megtörténhet-e a 15 év időtartamú jelzálogjog-bejegyzés leteltét követően?)

Kérdés: Gazdasági ellátó szervezetként több intézmény gazdasági feladatait látjuk el. Iskolai/óvodai/bölcsődei étkeztetés és bölcsődei ellátás számlázásával kapcsolatos a kérdésünk. Kiállítható-e az erről szóló számla egy cég nevére az igénybe vevő gyermek helyett? Erről a témáról már Önök írtak a Költségvetési Levelek 201. számában a 3784. szám alatt, de időközben több szülő jelezte felénk, hogy a munkáltatójuk cafeteriaelemként adná ezt a juttatást, de emiatt a számlát ne a gyermek nevére, hanem a szülő munkáltatójának nevére kérjék. Mivel a válasz 2014. évi, nem 2017-re vonatkozik, emiatt nem fogadják el az abban foglaltakat.