818 talált cikk a kedvezmény kifejezésre

Kérdés: Áttekintve a 2018-ra vonatkozó törvénymódosításokat, örömmel értesültünk, hogy az internet áfája 18 százalékról 5 százalékra csökken. 2018. január 1-jétől valóban már csak 5 százalékos általános forgalmi adó terheli az internetszolgáltatást?

Kérdés: Értesüléseink szerint 2018. január 1-jétől az étkeztetési szolgáltatásokra vonatkozó adómérték 18 százalékról 5 százalékra csökken. Önkormányzatunk munkahelyi étkeztetés keretében biztosítja az étkezést az önkormányzatnál dolgozóknak. Erre is az 5 százalékos adómérték vonatkozik 2018. január 1-jétől?

Kérdés: Önkormányzati finanszírozásból működő, városi és kistérségi feladatokat is ellátó művelődési intézmény vagyunk. A városban működő nyugdíjasklubokat az önkormányzat és a képviselők rajtunk keresztül támogatják, oly módon, hogy a kluboknak szánt összeggel megemelik a finanszírozási előirányzatunkat. Tájékoztatást kapunk, mely klub milyen összegű támogatást kap ebből az összegből. A nyugdíjasklubok a nevünkre kiállított számlával számolnak el, melyet mi kifizetünk nekik. A számlák legtöbbször közös rendezvényen elfogyasztott étel, ital, illetve a nyugdíjasklub kirándulásainak busz-, étkezés-, szállásköltségeiről szólnak. Terheli-e intézményünket valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség a fentiek alapján (reprezentáció)? Illetve helyesen járunk-e el, ha ezeket a számlákat egyéb szolgáltatásként vagy szakmai tevékenységet segítő szolgáltatásként számoljuk el?

Kérdés: Önkormányzatunk közszolgáltatási szerződést kötött egy vállalkozással a város közigazgatási határain belül menetrend szerinti, helyi, közforgalmú autóbusz közlekedési hálózat működtetésére. Az utasok a járatokat vonaljegy nélkül, díjmentesen vehetik igénybe a teljes vonalszakaszon. A menetrend szerinti járatnak megállója van egy forgalmas üzletközpontnál, amelynek tulajdonosa vállalta, hogy az önkormányzat által fizetendő szolgáltatási díj egy részét, számla ellenében, megtéríti önkormányzatunk részére. A szolgáltatási díjból továbbszámlázott összeget a kiadás felmerülésekor a K335 közvetített szolgáltatások rovaton számoljuk el. A bevétel elszámolása B403 közvetített szolgáltatások ellenértéke rovaton történik. Jelenleg a kiadáskor felmerülő áfát nem levonható áfaként kezeljük. A bevételhez kapcsolódó számla kiállításakor azonban 27%-os áfakulccsal számolunk, és szerepeltetjük az önkormányzat áfabevallásában. Ebben az esetben van-e lehetőségünk arra, hogy a kiadási oldalon elszámolt közvetített szolgáltatások áfáját levonásba helyezzük?

Kérdés: Az önkormányzat részére egy közüzemi szolgáltató árengedményt biztosít. A felek megállapodása alapján a közüzemi szolgáltató által nyújtott szolgáltatásról időszakonként számolnak el az Áfa-tv. 58. §-a szerint. A felek a szerződésben fizetésihatáridő-tartási kedvezmény alkalmazásáról állapodtak meg. A szerződés szerint a közüzemi szolgáltató akkor nyújtja az önkormányzat részére a fizetésihatáridő-tartási kedvezményt, amennyiben az önkormányzat a fizetési határidőket pontosan teljesíti.
A szerződés szerint a számla fizetési határideje (esedékesség napja) az eredeti papíralapú számla kézhezvételétől számított 30 nap. A felek között létrejött szerződésben meghatározott fizetésihatáridő-tartási kedvezmény tekinthető-e az általános forgalmi adó szempontjából olyan árengedménynek, amelyet az eredeti esedékességhez képest az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel az Áfa-tv. 77. §-ának (3) bekezdése alapján a teljesítést követően adnak?

Kérdés: Önkormányzatnál jelenleg foglalkoztatott, Mt. hatálya alá tartozó dolgozó nyugdíjba vonul. Nyugdíjasként szintén nem az Mt. hatálya alá tartozóként ugyanabban a munkakörben alkalmazható-e?

Kérdés: Városunk szociális és gyermekjóléti társulása egyik intézménye által szociális étkeztetést nyújt. Az intézmény nem bentlakásos, a szolgáltatást igénybe vevők az ételt elviszik, vagy házhoz szállítással kapják meg. Az intézmény nem főz, az ételt településenként más-más vendéglátóhelyekről vásárolt élelmezésként biztosítja, ezért településenként eltérő 1-1 adag ebéd ára. A térítési díjakat városunk önkormányzatának rendelete szabályozza a társult településekre vonatkozóan. Az ellátást igénybe vevők jövedelmi helyzete, szociális rászorultsága alapján több térítésidíj-kategória van minden településen. Ingyenes étkezést nem nyújtanak senki részére. Az intézmény az ellátottak által befizetett térítési díjak bevételei áfáját befizeti, a vásárolt élelmezés kiadásának áfáját visszaigényli. Szeretnénk állásfoglalást kérni arra vonatkozóan, hogy helyes-e ez a gyakorlat, illetve hogyan kell helyesen eljárni a szociális étkeztetés áfájának visszaigénylése során.

Kérdés: Egy ügyvédi iroda jogi szolgáltatást – tanácsadást – nyújtott egy magyarországi bank részére. A jogi szolgáltatás igénybevételére azért volt szüksége a banknak, hogy az önkormányzatunkkal kötött hitelszerződéséhez a finanszírozási kérdésekben tanácsot kapjon. A bank és az önkormányzatunk közötti hitelszerződésben rögzítésre került, hogy a jogi szolgáltatás kedvezményezettje – és akinek a javára a tanácsadás szükséges volt – az önkormányzat. Az ügyvédi iroda azonban kifejezetten rögzítette több levelezésben, hogy a szolgáltatást a bank részére nyújtotta, és vele áll kapcsolatban a gazdasági ügylet kapcsán. A felek az ügylet számlázása tekintetében úgy állapodtak meg, hogy az ügyvédi iroda a számlát nem a bank részére, hanem önkormányzatunk részére állítja ki, amely tulajdonképpen az ügylet kedvezményezettje volt, és akinek az érdekében történt a szolgáltatásnyújtás. A számla alapján a jogi szolgáltatás díját az önkormányzatunk fizeti meg az ügyvédi iroda részére. Önkormányzatunk az ügyvédi iroda által kibocsátott számlát befogadta. Az Áfa tv. 120. §-ának a) pontja alapján jogosult lesz-e önkormányzatunk adólevonási jogot gyakorolni a fenti ügylet kapcsán áthárított áfa tekintetében? A levonási jog alátámasztásául a hitelszerződés és a számla szolgál, amelyen feltüntetésre került a jogi szolgáltatás nyújtása megnevezés.

Kérdés: Intézményünk egyik éttermében pizzát és hamburgert, valamint pizzatészta-alapú lepényeket is sütnek. Helyben fogyasztás esetén 18 százalékos áfát számítunk fel. Milyen adómérték vonatkozik az elvitelre kért pizzára, hamburgerre, lehet-e 18 százalékos adómértéket alkalmazni, ha igen, az Áfa-tv. mely rendelkezése alapján, mivel ezek az ételek az Áfa-tv. 3/A. számú melléklete I. részének 4. pontja alatti termékkörbe tartoznak, de azokra meglátásunk szerint az Áfa-tv. 3/A. számú melléklete I. részének 4. pontja alapján nem alkalmazható a kedvezményes, 18 százalékos adókulcs?

Kérdés: Európai uniós pályázatból konferenciákat szervezünk testvérvárosainkkal mind külföldön, mind Magyarországon egyaránt. A résztvevőknek nyújtott étkezés, szállás, utazás ebben az esetben adóköteles-e?