3734 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Tankerületi központunkhoz tartozó több köznevelési intézmény is nyert EFOP-pályázat keretében támogatást. A támogatás felhasználása és a projekt megvalósítása idén elkezdődik, és várhatóan a jövő év végén fejeződik be. A teljes támogatási összeget szükséges-e rögzíteni idén előirányzatként a könyveinkben, vagy csak azt a részt, amit idén előlegként lehívunk?

Kérdés: Közterület-felügyelők mellett járőröző, valamint a felügyelet székhelyét őrző 2 éves kan szolgálati kutyát a számviteli nyilvántartásba tárgyi eszközként (tenyészállat) vagy készletként (egyéb állat) szükséges felvezetni?

Kérdés: Önkormányzati, hivatali ügy elintézése érdekében az ügyintézőnek, képviselőnek (akinek nincs költségtérítése) gépjárművet kell igénybe venni. Az Szja-tv. csak a saját vagy a házastárs (illetve kettejük valamelyikének) lízingelése esetén engedélyezi, hogy az üzemanyagköltségen túl a 15 Ft-os kopási, elhasználódási költség kifizetésre kerüljön. Idegen tulajdonú gépjármű esetén csak az egyéb költség fizethető ki. Ez az egyéb költség azonban lehet bérleti díj is, amibe beépíthető a 15 Ft-os kopási díj? Abban az esetben is ez a szabály, ha a gépjárművet igénybe vevő munkatárs kölcsönadási vagy használatba adási szerződést ír ezen közeli hozzátartozójával, illetve nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy vele közös háztartásban él? A Kiküldetési rendelvény nyomtatvány nem tartalmaz arra információt, hogy a kiküldetéshez használt gépjármű kinek a tulajdonában van. Az Szja-tv. szerint a biztosítás befizetési csekkjével igazolható a saját vagy házastárs tulajdonjoga. Hogyan bizonyítható a házasság fennállása, hiszen a válást követően, ha a feleség továbbra is használja a férj nevét, nem állapítható meg a házasság fennállása?

Kérdés: Önkormányzatnál jelenleg foglalkoztatott, Mt. hatálya alá tartozó dolgozó nyugdíjba vonul. Nyugdíjasként szintén nem az Mt. hatálya alá tartozóként ugyanabban a munkakörben alkalmazható-e?

Kérdés: Intézményünk területén 15 épület található, amiből 5 tetejére napelemes rendszer kerül, ami ki tudja szolgálni mind a 15 épületet villamos energiával. Ez a napelemes rendszer épülettartozék- vagy önállógép-beruházásnak számít?

Kérdés: Az önkormányzat és az óvoda egy épületben működik. Nincs bérleti szerződés, az óvoda nem fizet bérleti díjat. Az önkormányzat és az óvoda is alanyi adómentes, 1-es adószámmal rendelkezik. Mérőóra nincs, százalékos arányban fizet az óvoda közüzemi díjat az önkormányzatnak. Szerződés kötése szükséges? A közüzemi számla óvoda felé számlázandó részét K335-re könyveljük. Ezt milyen áfatartalommal tegyük? A?számlázás a B403 "Közvetített szolgáltatások ellenértéke" rovaton könyvelődik alanyi adómentes megjegyzéssel, áfatartalom nélkül. Hogyan helyes a könyvelés?

Kérdés: Egy község önkormányzata és intézményei 2015. évi beszámolójában a forrásoldalon kimutatott bérek passzív időbeli elhatárolása nem a forrás-oldalon lévő mérleg szerinti eredmény számlán lett lecsökkentve, hanem tévesen az eszközoldalon, a december havi illetmények, munkabérek elszámolása soron lett kimutatva. A 2015. évi beszámolóban még nem volt beépítve a pénzkészlet-szabály, valamint az adatszolgáltatás ellenőrzésénél sem derült ki a téves könyvelés. A 2016-os évben levezetésre került a december havi illetmények, munkabérek elszámolásán kimutatott összeg, amelyet jelenleg a mérleg szerinti eredmény tartalmaz. Mivel ez az összeg levezetésre került, ezért a KGR K11 rendszer a 2016. évi beszámolóban hibaként jelzi a pénzkészlet-egyezőséget. Az összeg más módon való kivezetése negatív irányban befolyásolja a maradványkimutatás összegét. Kérjük állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy lehetséges-e olyan rendezés, hogy ez csak a pénzügyi számvitelt érintse, és a költségvetési számvitelben ne jelenjen meg, azért, mert az intézményeknél nincs maradvány, és probléma lenne a negatív maradvány.

Kérdés: Önkormányzatunk Start közfoglalkoztatási mintaprogram keretében mezőgazdasági terményeket állít elő. Erre vonatkozóan nem nagyon találunk segítséget, akárhány önkormányzattal beszéltünk, mindenki egy kicsit másképp csinálja, ezért az alábbi felmerülő problémáinkra szeretnénk szakértői választ kapni:
Kell-e tervezett önköltséget meghatározni az egyes termények esetében, mellyel év közben kalkulálhatunk, amíg az év végi tényleges önköltséget meg tudjuk állapítani? A megtermelt termék készletre vétele ezen a tervezett önköltségi áron történik? Az értékesítés piaci áron történik, és készletérték-különbözetet kell elszámolni a tervezett önköltség és a piaci ár különbözeteként?

Kérdés: Dolgozónak vagy egyéb személynek juttatott adomány térítés nélküli átadásnak minősül, áfafizetési kötelezettség keletkezik. Ezt önköltségi ár után kell számolni – mert akkor nagyon magas lesz az áfa alapja –, vagy úgy működik, mintha értékesítés lenne, tehát piaci áron kell az áfát megfizetni, és itt is készletérték-különbözetet elszámolni?

Kérdés: A program elsődleges célja, hogy a saját konyhákat ellássa alapanyaggal. A termék előállítása önkormányzatnál történik, a konyhákat pedig januártól a hivatal üzemelteti, tehát a konyhára történő értékesítés esetén számlát kell kiállítani. A kérdés, hogy milyen áron? Elvileg piaci áron kellene értékesíteni (kialakult rendszer, hogy 3 közeli piacon lévő átlagárral számolnak), a konyhák azonban a termékeket közbeszerzési áron veszik be, vagyis annál magasabb áron nem vásárolhat. Sokszor a piaci ár magasabb, mint a közbeszerzésben megállapított ár, alkalmazható-e a közbeszerzési ár, vagy ragaszkodni kellene a piaci árhoz, de ebben az esetben a konyha tér el a számára engedélyezett ártól? Előző évben a konyhákat az önkormányzat üzemeltette, így érvényesült az a cél, hogy a konyhák ingyen jussanak a megtermelt terményekhez. Jelen felállásban ez a cél nem működik, hiszen szerintünk nem lehet ingyenes átadás más intézménynek, hacsak nem térítés nélküli átadásként kezeljük, és megfizetjük utána az áfát, de a konyhának akkor is bevételeznie kell a terméket valamilyen áron, hogy az élelmiszeralapanyag-költség teljeskörűen megállapítható legyen.