3734 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Az Áhsz. 29. §-ának (1) bekezdése, illetve 46. §-ának (3)–(7) bekezdéseinek korábbi előírásainak hatályon kívül helyezése és a 68/2013. NGM rendelet 7-9. §-ának, illetve 3-4. mellékletei-nek hatályban maradása közötti ellentmondásra szeretnénk választ kapni. Az új Áhsz. 46. §-ának (3) bekezdésében lévő módosítás szerint megszűnt a 7. számlaosztályban a szakfeladatok kötelező használata, ezért a költségvetési szervünk már nem is használja erre a 7-es számlaosztályt, de ebben az esetben jól értelmezzük, hogy a szakfeladatokat COFOG "alábontás"-ként kellene alkalmazni 7-es számlaosztálytól függetlenül?

Kérdés: Önkormányzatunk a víziközmű-társulat végelszámolással történő megszűnése után átvette a társulat vagyoni eszközeit (tárgyi eszközök); az önkormányzati utakon végzett víziközmű-társulati felújítások nyilvántartási számláit; pénzeszközeit; tartozásállományát. Hogyan kell ezeket az önkormányzat könyveiben megjeleníteni mind a költségvetési, mind a pénzügyi számvitelben? Az önkormányzat a pénz átvételére külön elkülönített számlát nyitott, melyre terveink szerint a későbbiekben befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat fogja kezelni. A később befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat milyen főkönyvi számlán kell könyvelni? A társulat egyes esetekben részletfizetést engedélyezett. Azok havi befizetéseit hogyan kell megjeleníteni a költségvetési és pénzügyi számvitelben?

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság) logisztikai rendszerekhez szükséges alkatrészek gyártásával foglalkozik. A társaság tulajdonosai a magyarországi termelési kapacitás növelése érdekében 2006-ban egy új gyáregység létrehozásáról döntöttek. A beruházás elvégzése érdekében a cégcsoportban megalapítottak egy másik társaságot (a továbbiakban: B társaság). A B társaság a megalapítását követően a szükséges területet megvásárolta egy ipari parkban, és az új gyáregység létrehozása érdekében a szükséges tervezési és engedélyeztetési feladatokat elvégezte 2008-ban. A gazdasági válság hatására később a beruházási tervek felülvizsgálatáról döntöttek. Majd a társaság, annak érdekében, hogy a terület feletti rendelkezési jogát biztosítsa, haszonbérleti szerződést kötött B társasággal. Végül 2014-ben az a döntés született, hogy a társaság tulajdonosai mégsem valósítják meg a gyártási kapacitás bővítését. A döntés fényében a haszonbérleti szerződés fenntartása már nem volt indokolt, ezért annak megszüntetéséről döntöttek. A társaság B társaságnak a megszüntetés kapcsán egy egyszeri összeget, bánatpénzt fizetett. A fent leírtakkal kapcsolatban az alábbi kérdésekben kérjük álláspontjukat:
1. Helyes-e az a megítélés, mely szerint a haszonbérleti szerződést megszüntető megállapodásban kikötött egyszeri összeg megfizetése az Áfa-tv. hatálya alá tartozó ügylet, következésképp a B társaság köteles számlát kiállítani és áfát felszámítani a társaság felé?
2. Megfelel-e az Áfa-tv. előírásainak az a megítélés, mely szerint mind a bérleti díj a teljes időszak vonatkozásában (ideértve a 2014 utáni időszakot is, amikor a felek a bérleti szerződés megszüntetéséről tárgyaltak), mind a megszüntetés keretében fizetett egyszeri összeg vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül?
3. A társaság a bérleti díj és a megszüntetés keretében fizetett egyszeri összeg kapcsán áthárított előzetesen felszámított áfát levonásba helyezheti-e?

Kérdés: Kis értékű egyéb gép vásárlásánál központi költségvetési szervünk élt azzal a lehetőséggel, hogy egy bizonyos összeg ráfizetésével a garanciális időtartam 5 évre nőtt. A számlán ez a tétel 5 éves védelem megnevezéssel szerepel. A számlán szereplő garanciáért fizetett díj, valamint a közbeszerzési díj része-e a bekerülési értéknek?

Kérdés: Tudomásunk szerint nem kötelező az elektronikus számla befogadása. Intézményünk (költségvetési szerv) nem rendelkezik az elektronikus számla befogadásához szükséges archiválás feltételeivel. Amennyiben ragaszkodunk a papíralapú számlához, többletköltségeire hivatkozva számlázhat-e ezért pluszdíjat felénk a partnercégünk?

Kérdés: Egy sportegyesület nagy értékű beruházáshoz tervpályázat lefolytatását és kiviteli tervek elkészítését végzi el. A beruházó (építtető) és egyben a vagyonkezelő egy költségvetési szerv. A tervezési, szakértői, lebonyolítási, műszaki ellenőri és projektmenedzsmenti díjakat a sport-egyesület aktiválhatja-e, vagy megkezdett beruházásként értékesíti/hasznosítja/térítés nélkül átadja a beruházónak, jövőbeni vagyonkezelőnek, azaz a költségvetési szervnek? A sportegyesület költségei egyáltalán beruházási költségeknek minősülnek-e, vagy egy készletet állít elő (a tervpályázatot)? [A 2019. évi Maccabi Európa Játékok megrendezéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1323/2017. (VI. 8.) Korm. határozat alapján feltett kérdés.]

Kérdés: Városunkban az önkormányzat szervezésében minden évben megtartják a Városi Majális rendezvényt. A rendezvény helyéül egy kastélypark szolgál, ahol különböző szervezetek (pártok, egyesületek) sátrakat állíthatnak fel, és az általuk főzött, általában egytálétellel megkínálják a sátrukat meglátogató érdeklődőket. Az idén a Kisebbségi Nemzetiségi Önkormányzat is felállított egy sátrat, és egy nagy üstben babgulyást főztek. A megfőzött ételt az arra látogatók között kiosztották. Hasonló módon járt el a Kisebbségi Nemzetiségi Önkormányzat, amikor gyermeknap keretében ételt osztottak a rendezvényen részt vevő gyermekeknek. A kiosztott ételek után kell-e reprezentációs "adót" befizetniük?

Kérdés: A 2016. évi kötelezettséggel terhelt maradvány elszámolása és annak felhasználása adott egységes rovatonként hogyan történik? Ha például 2016-ban indított közbeszerzés (előzetes árajánlat) alapján az előzetes kötelezettségvállalás K3 (500 E Ft) és K6 (1500 E Ft) rovatokon került lekötésre, de 2017-ben az adott kötelezettségvállalás rovatbontása 2016-ban nem volt pontos, és jelenleg K3 (100 E Ft) és K6 (2000 E Ft) lett. Módosíthatjuk 2017-ben (beszámoló leadását követően) a 2016-ban vállalt kötelezettség összegét a fentiek alapján, ha igen, melyik év terhére? A fentiek értelmében módosíthatjuk és átcsoportosíthatjuk az előirányzatot (maradvány terhére)? Milyen jogszabályi háttere van a fenti módosításnak (kötelezettségvállalás és előirányzat)?

Kérdés: Központi költségvetési szerv határozott idejű szerződést kötött ingatlan bérbevételéről. A szerződés alapján 3 havi bérleti díjnak megfelelő összegű óvadékot kell fizetni a bérbeadónak, aki a szerződés lejárta után (2 év múlva) visszautalja az intézménynek ezt az összeget. Hogyan kell könyvelni ezt az óvadékot? Az Áhsz. 48. §-a (8) bekezdésének i) pontja alapján könyvelhetem a 36-osok közé, vagy pedig a K355-ös rovatra?

Kérdés: Az egyik szakmai kiadó gondozásában megjelent, Államháztartási számvitel a gyakorlatban I. kötet 2014. év, 51. oldal 2b, Kapcsolódó, a bekerülési értéknél figyelembe nem vehető szolgáltatási díjak témakörnél hivatkozik az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdésére, mely szerint az azonnal használatba vehető beruházások esetében (pl. nyomtató, hűtő) jelenleg semmilyen, a tárgyi eszközt eladó számláján kívüli egyéb tétel (pl. szállítási díj) nem vehető figyelembe a bekerülési értékben. Az általam megtalált ezen rendeletben semmi ilyesmi nem szerepel. Kérném a segítségüket, hogy törvényesen tudjam a tételeimet kezelni!