Találati lista:
1401. cikk / 3734 Költségvetési szervek cafeteriakeretének maximuma
Kérdés: 2017-ben átalakult a cafeteriajuttatások rendszere az Szja-tv.-ben. Változik-e ezzel össz-hangban a költségvetési törvény rendelkezése, mely maximalizálja az éves cafeteriakeretet? Az Szja-tv. szerinti éves rekreációs keretösszeg költségvetési szervek esetében 200 ezer forint. Amennyiben itt nettó összegről van szó, hogyan van ez összhangban a költségvetési törvény bruttó 200?ezer forintos maximumával?
1402. cikk / 3734 Befejezetlen beruházás
Kérdés: Intézményátadás történt 2016-ban a részünkre. A könyvelés és az előző évek felülvizsgálata során kiderült, hogy a folyamatban lévő épületberuházást az ellenőrzés során nem fogadták el, és károkozás is történt. Bírósághoz fordult az intézmény. A könyvelésben az érkezett számlákat rögzítették K71-en, és azonnal aktiválták is. Az értékcsökkenés elszámolása azóta is folyamatban van. Ezt a befejezetlen beruházás között kellett volna nyilvántartani. Hogyan lehet a könyvelésben helyrerakni?
1403. cikk / 3734 Építmény bontása
Kérdés: Az önkormányzat saját tulajdonú építési telkén álló, magánszemélyek tulajdonában lévő felépítményeket kívánja megvásárolni azzal a célzattal, hogy azokat elbontsa, és az így kialakított telken új építési beruházást hajtson végre. Kérem, hogy a felépítményekkel kapcsolatos valamennyi gazdasági eseményt, illetve azok számviteli nyilvántartásba vételét teljeskörűen bemutatni szíveskedjenek. Gyakorol-e hatást a további gazdasági eseményekre az, ha az önkormányzat a felépítményeket az elbontást megelőzően rendeltetésszerű használatba veszi, illetve ha azokat az elbontást megelőzően nem veszi rendeltetésszerűen használatba?
1404. cikk / 3734 Építménybontás költségeinek elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk 8-8 millió Ft értékben (telek és épület együtt) vásárolt ingatlanokat abból a célból, hogy azokat elbontja, a helyükre pedig közösségi teret létesít. A bontás költségeit felhalmozási vagy működési kiadásként könyveljük-e le? Az épület elbontásából adódó ingatlan értékét mekkora mértékben és hogyan vezessük ki a nyilvántartásunkból?
1405. cikk / 3734 Vevő adatainak feltüntetése a számlán
Kérdés: Költségvetési intézményként mi a teen-dőnk abban az esetben, ha a vevő egy adott tanfolyamhoz kapcsolódóan regisztrációs díjat fizetett részünkre, melyhez számlát kell kiállítanunk, de a vevő címét nem ismerjük? Mivel a tanfolyamra végül nem iratkozott be, ezért a címét nincs lehetőségünk megkérdezni. Kikötés a regisztrációs díjjal kapcsolatban, hogy abban az esetben nem fizetjük vissza, ha a tanfolyamra végül nem iratkozik be, ezért az összeg visszautalása sem jöhet szóba mint lehetőség. Ebben az esetben a számlán, a vevő adatainál mi szerepeljen?
1406. cikk / 3734 Térítésmentesen átvett ingatlan bekerülési értéke
Kérdés: Az önkormányzat átvett ingyenesen egy nagy értékű épületet. Az új szabályok szerint maradványértéket kell megállapítani az épületnek. Térítésmentes átvétel miatt az értéket el kell határolni időbelileg. Az elhatárolás visszavezetése a tárgyévben elszámolt értékcsökkenés összegével történik. Az értékcsökkenés összegét az átvett épület értéke mínusz a maradványérték után kell elszámolni? Ebben az esetben a maradványérték megmarad az időbeli elhatárolás számlán (30-50 év múlva). Az elhatárolás számlán megmaradó összeget az épület kivezetésekor kell majd kivezetni? Vagy térítésmentesen átvett nagy értékű épület után nem kell maradványértéket megállapítani?
1407. cikk / 3734 Önkormányzati monitoring- rendszerben történő adat- szolgáltatásra vonatkozó szabályok
Kérdés: Az Áht. 111. §-ának (30) bekezdése a támogatási adatok kincstári monitoringrendszerben való közzétételének kötelezettségét 2016. március 1-jétől az államháztartás önkormányzati alrendszerére is kiterjesztette. Kérem teljes körű tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy mely jogcímek (rovatok), mely támogatotti kör (jogi személy, szervezet, magánszemély) és milyen összeghatár az, amelyre vonatkozóan az önkormányzatoknak adatot kell szolgáltatnia?
1408. cikk / 3734 Munkavállalók szakmai konferencián történő részvételével összefüggő szállás- és étkezési költségek adózása és számviteli elszámolása
Kérdés: Intézményünk munkatársai szakmai konferencián fognak részt venni. A konferencia többnapos lesz, és intézményünk fizeti a munkatársak szállás- és étkezési költségeit, a konferencia helyszínéül szolgáló szálloda intézményünk nevére kiállított számlája alapján. Az lenne a kérdésem, hogy a felmerült költségeket milyen rovaton kell elszámolnunk, hogyan kell könyvelnünk az Áhsz. szerint?
1409. cikk / 3734 Adókötelezettség – cafeteria mellett tanulmányi szerződés
Kérdés: Egyik munkatársunkkal tanulmányi szerződést kötöttünk. Iskolarendszerű képzés keretében 3 féléven keresztül végzi el tanulmányait. 2016-ban 200 ezer Ft cafeteriára jogosult, illetve kifizettünk a tavaszi és őszi félév tandíjaként 2x140 ezer Ft béren kívüli juttatást. 2016-ban mekkora adóterher keletkezik a munkáltatónak a kifizetett béren kívüli juttatások után?
1410. cikk / 3734 Európai uniós pályázat
Kérdés: 2015. évben a KEOP 5.6.0-12-2013-0018 Komplex energetikai fejlesztés, valamint a TIOP 3.3.1/A-12/2-2013-0014 a kormányablakokat befogadó ingatlanok komplex akadálymentesítése elnevezésű projektek esetében sajátos helyzet alakult ki az időbeli elhatárolás elszámolásánál. A fenti két projekt európai uniós forrásból 100%-ban támogatott volt, viszont a teljes támogatás összege 2015. év végéig ténylegesen nem érkezett meg bankszámlánkra, hanem a projekt zárását követően 2016-ban. A problémát az okozza, hogy a beruházások 2015-ben befejeződtek, de a projekt költsége 2015-ben uniós forrásból csak részben kerültek megtérítésre, így a különbözetet a kormányhivatal saját költségvetéséből előlegezte meg. A TIOP-3.3.1 projekt esetében 2015. december 20., a KEOP-5.6.0 projektnél 2015. december 31. a fizikai megvalósítás dátuma. Mindkét esetben a projekt zárása 2016. év elején történt meg, tehát 2016-ban érkezett meg a kormányhivatal saját költségvetéséből megelőlegezett összeg. A 2016. évre áthúzódó, Európai Unió által meg nem térített támogatás összegét 2015-ben követelésként előírtuk, amely szerint pénzügyi számvitelben bevételként (9-es számlaosztály) elszámolásra kerültek, azonban elhatárolásra nem került sor, mert a pénz pénzforgalmilag csak 2016-ban érkezett meg a bankszámlánkra. Fentiekből adódónak a projektek teljes költségének összege nem egyezik meg az elhatárolt bevétel (támogatás) összegével, ugyanis a 2016-ban utólag megérkezett támogatás összegét – melyet 2015-ben a kormányhivatal a projektekhez megelőlegezte – 2016-ban már működési kiadásokra kívánja felhasználni.
Az elhatárolás feloldásánál a projektekhez tartozó eszközök után elszámolt értékcsökkenés teljes összegével lehet-e számolni, vagy csak az összes költség és a 2015. december 31-ig megkapott (és elhatárolt) támogatás összegének arányában történhet a feloldás, annak ellenére, hogy a projekt 100%-ban támogatott?
Az elhatárolás feloldásánál a projektekhez tartozó eszközök után elszámolt értékcsökkenés teljes összegével lehet-e számolni, vagy csak az összes költség és a 2015. december 31-ig megkapott (és elhatárolt) támogatás összegének arányában történhet a feloldás, annak ellenére, hogy a projekt 100%-ban támogatott?
