3734 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Egy községi önkormányzatnál 3 "intézmény" működik: gondozási központ, községi könyvtár, általános iskola és napközi otthonos óvoda. Mindegyik intézménynek külön alapító okirata van, melyek szerint: – alapítójuk a községi önkormányzat, – fenntartójuk a községi önkormányzat, – jogállásukat tekintve 2 intézmény önálló jogi személy, míg egy szakmailag önálló jogi személy, mely részben önálló gazdálkodást folytat, – az egyik intézmény gazdálkodási formája részben önálló, bérgazdálkodási jogkörrel rendelkezik, – az intézmények vezetőit a képviselő-testület bízza meg, – az alapellátásukkal kapcsolatos kiadásaikat az önkormányzat finanszírozza, – alapításkor feladatuk ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon az alapító tulajdona stb. Ezen intézmények bevételeit, kiadásait az önkormányzat a polgármesteri hivatalon belül az adott szakfeladatokon könyveli. Az önkormányzat helyesen járt-e el, amikor nem önálló, illetve részben önálló intézményként, hanem szakfeladatokon tartja nyilván ezen "intézmények" bevételeit és kiadásait? Véleményük szerint mi a helyes megoldás?

Kérdés: Intézményünk megállapodás alapján egy meghatározott rendezvény költségeire más szervezettől, képviselőktől támogatást kap. E támogatást a megállapodás alapján kizárólag vendéglátásra használhatjuk fel. Kérdezem, hogy az ilyen vendéglátás költsége beszámít-e az adómentesen nyújtható reprezentációs keretbe?

Kérdés: A polgármesteri hivatal a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó (pl. fizikai munkát végző alkalmazottak, kézbesítők stb.) dolgozói részére ruházati költségtérítést fizet úgy, hogy a ruházat megvásárlására az év elején előleget biztosít. Az előleg felhasználásáról a dolgozóknak 30 napon belül a polgármesteri hivatal nevére kiállított felsőruházatról szóló számlával kell elszámolniuk. Helyesen járunk-e el akkor, ha e juttatás után a természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályok szerint fizetjük a közterheket? A 30 napon túli elszámolás esetén keletkezik-e kamatkedvezmény miatti adókötelezettség?

Kérdés: Köztisztviselő kolléganőnk előreláthatólag 2007. július 1-jétől táppénzre megy, mert gyermeket vár és szülni fog (2007. július 27-re van kiírva, tehát akkortól megy majd GYED-re). A kérdésünk, hogy milyen összegben jár neki a ruházati költségtérítés, tekintettel arra, hogy a 6 hónapot nem fogja meghaladni a jogviszonyának szünetelése?

Kérdés: Az önkormányzat által kiírt közbeszerzési eljárás nyertes vállalkozójának ajánlati biztosítékot kell fizetnie. A munka hosszú évekig fog eltartani. A szerződés szerint az ajánlati biztosíték később jóteljesítési garanciává fog átalakulni, és ha minden rendben lesz, akkor 15 év múlva vissza kell fizetni az összeget a vállalkozó részére. Hová könyvelhetjük ezt az összeget (már befolyt a költségvetési elszámolási számlára)? Véleményünk szerint nem számolhatjuk el végleges bevételként (9-be), viszont kérdéses az is, hogy 15 évig függő bevételként mutassuk ki (48)?

Kérdés: 2006. évben kis értékű tárgyi eszközként lett könyvelve beszerzés, melynek felhalmozásként kellett volna szerepelni a könyvviteli mérlegben. 2007. évben milyen rendezési tétellel tudom átkönyvelni a nagy értékű tárgyi eszközök közé?

Kérdés: A többcélú kistérségi társulásnak mozgókönyvtári feladatellátásra a 2007. évi költségvetési törvény alapján szolgáltatói szerződést kell kötni egy nyilvános vagy megyei könyvtárral. A megkötött szolgáltatói szerződés alapján végzett könyvtári szolgáltatást dologi kiadásként (áfát felszámító számla ellenében), vagy támogatásértékű pénzátadásként kell-e kezelni?

Kérdés: Művelődési ház színházi előadást, művészeti tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatást vásárol. A könyvelés melyik számlára történik, az 5642 Szellemi tevékenység vagy 5532 Vásárolt közszolgáltatás?

Kérdés: A Költségvetési Levelekben 2007. május 2-án megjelent 1683-as kérdésre adott válasz foglalkozik a szociális alapon nyújtott étkeztetés áfájával. Kérem, hogy az ott leírtakat egészítsék ki azzal, hogyan kell a könyvelésben szerepeltetni a gazdasági eseményt!

Kérdés: A helyi Volán-társaság a hagyományos bérletek helyett használható chipkártyát vezetett be. Intézményünk néhány munkatársa nem a városban lakik, így ők jogosultak arra, hogy az intézmény a munkába járáshoz használt bérlet árát megtérítse nekik. Kérdésünk, hogy a chipkártyát használó munkatársainknak megtéríthető-e adómentesen a közigazgatási határon kívülről történő munkába járás költsége, ami esetükben a chipkártya feltöltéséért fizetett összeget jelenti?